- Arany János -

Értelmezések

Az elveszett alkotmány (1845)
Toldi (1846)
Toldi estéje (1848)
A nagyidai cigányok (1851)
Családi kör (1851)
Kertben (1851)
Visszatekintés (1852)
A lejtőn (1857)
A walesi bárdok (1856)

V. László (1853)

Az V. László írásmódja már kezdő szakaszaiban is töredékes mondatszerkesztésű: „A felhő megszakad, / Nyilása tűz, patak”. A szaggatottság benyomását az is fokozza, hogy a költő egyazon állítmányhoz egyszerre kapcsol betű szerint és metaforikusan olvasandó alanyt: „Buda falán a rab / – Egy-egy felhődarab – / Ereszkedik alá.” A költemény tördeltsége még fokozódik attól kezdve, hogy a foglyok megszöknek, a király pedig Prágába menekül. Az elbeszélés az azonos szólamon belül változatokkal, a két szólam között párhuzamos mondatszerkesztéssel hangsúlyozza, hogy az egyidejű, de térben egyre távolodó történések szorosan összetartoznak: „Az alvó aluszik, / A bujdosó buvik (...) Az alvó felvirad, / A bujdosó riad.”

Szondi két apródja (1856)
Ágnes asszony (1853)
Az örök zsidó (1860)
Buda halála (1863)
Epilogus (1877)
Naturam furcâ expellas (1877)
Tamburás öreg úr (1877)
Mindvégig (1877)
Vörös Rébék (1877)
Tengeri-hántás (1877)
Toldi szerelme (1879)

Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv