- Arany János -
Értelmezések
Családi kör (1851)
Arany lirizált kisepikájának egyik legkedveltebb darabja. Bensőséges idilljével elüt az ötvenes évek lírájának atmoszférájától; patriarchális világával inkább a Toldit idézi. A hangulatos életképben ünnepi fényt kap a mindennapos családi együttlét, ahol a vendégként betérő „béna harcfi” személyében mintegy a történelem is helyet kap. A vers bravúros fogása: az elmúlt szabadságküzdelem emlékét úgy idézi fel – közvetve, inkább csak célozva rá, semmint kimondva –, hogy az időbeli távolítás egyszersmind a mondák magaslatára emeli a történteket. (Ez is sok lett volna a Családi kör akkori publikálásakor; a lapszerkesztő arról értesítette Aranyt: a 11. és 12. versszak nemcsak a verset, de az ő vállalatát is veszélyeztetné, s kérésére a költő hat sort kicserélt a szövegben.) Az eladó lány sorsának felvillantása a paraszt átlagcsaládok személyes érintettségét példázza a nemzeti történelem alakulásában. Az idősebb fiú vonásaiban a költő önarcképét vélték fölismerni. Arany aprólékos realizmusának jellegzetes példája (amire Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet) az éji bogár röptének hangeffektusokkal kísért leírása. Említésre méltó még, hogy e hamisíthatatlanul magyarnak elfogadott, történelmileg is szituált életképet Arany valójában Robert Burns skót költő egyik verse nyomán írta.
Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet
Szöveggyűjtemény
Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv