- Arany János -

Értelmezések

Az elveszett alkotmány (1845)
Toldi (1846)
Toldi estéje (1848)
A nagyidai cigányok (1851)
Családi kör (1851)
Kertben (1851)
Visszatekintés (1852)
A lejtőn (1857)
A walesi bárdok (1856)
V. László (1853)
Szondi két apródja (1856)
Ágnes asszony (1853)
Az örök zsidó (1860)
Buda halála (1863)
Epilogus (1877)

Naturam furcâ expellas (1877)

A cím Horatiustól vett idézet: „Naturam furcâ expellas tamen usque recurret.”, azaz „A természet, ámbár időre, órára / Elkergettethetik, megtér nemsokára” (Kis János 1833-as fordítása). A vers bizarr gyermekkori élményhez kapcsolja a költői hivatás vállalását, és megfordított csattanóként ugyanebből vezeti le az eszményeken túljutott öreg költő ragaszkodását mesterségéhez: az Őszikék írását. Némely értelmező Baudelaire-rel hozza összefüggésbe ezt a verset.

Tamburás öreg úr (1877)
Mindvégig (1877)
Vörös Rébék (1877)
Tengeri-hántás (1877)
Toldi szerelme (1879)

Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv