|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
1. Neveléstani módszer 1.1 Van tanár, aki tanít, és van, aki hagy
tanulni. A Tárház e második csoportba tartozik. A legfontosabb ismeret,
amelyet közvetít, az arra való készség, hogy a tanuló egyedül is eligazodjék
a hálózatok útvesztőiben. A Tárház önállóságra nevel. 1.2 A diáknak mindig szüksége van egyszerűsített
képletekre, a történeti tudományokban is. Ám célját téveszti az olyan
tanítás, amely nem képes a további részleteket firtató kérdésekre megfelelni.
Az „ad usum Delphini”, az ifjúság számára való átdolgozás, az oktatási
szakanyag készítése, a népszerű átirat csak akkor helyénvaló (és csak akkor
engedélyezhető), ha egyúttal hozzáférhető az eredeti forrás is. 1.3 A Tárház irodalmi és történelmi anyaga
soknyelvű legyen. A bölcsészetben nem várható az angol egynyelvűség
kialakulása. 1.4 Aki a hálózaton kalandozik, gyors ismeretszerzésre
törekszik. A szövegek ritkán haladják meg az egylapnyi terjedelmet, a
bélyegméretű képecskék gyorsan betöltődnek. Nos, a bölcsészet tárgyai
általában nem ilyenek. A Máté-passiót nem tudjuk két óra alatt magunkévá
tenni. A IX. szimfónia és a Háború és béke nem multimédiás alkotások. S ha a
róluk szóló oktatási segédanyagot telehalmozzuk is hiperszöveges
kapcsolatokkal, a műveket magukat akkor is hagyományosan kell befogadnunk.
Ebből fakad az oktatási segédanyagokkal szemben megfogalmazandó ama szigorú
követelmény, hogy e segédanyagoknak (akár hiperszövegesek és multimédiásak,
akár nem) kifejezetten a hagyományos befogadói eljárásokat, a sok órán
keresztül történő olvasást, képnézést, elmélyült zenehallgatást kell
előmozdítaniuk. S ha netán a feladat nehezen megoldható vagy épp
megoldhatatlan, még az sem lehet ok arra, hogy megfeledkezzünk erről a
célról. 1.5 Az elsődlegesen a gimnazistákat szolgáló
Tárházat nemcsak az egyetemistától, hanem a gimnáziumi tanártól sem szabad
elrekeszteni. Őt sem foszthatjuk meg a felkészülés leghatékonyabb eszközétől.
Sőt: a nagyon eltökélt felhasználó lelhessen akár még kutatási terepre is a
Tárházban. Újra vissza kell térni azokhoz az időkhöz, amikor a gimnáziumi
tanárok java még doktorátust szerzett, és néhány közlemény erejéig kivette a
részét a tudományos kutatás feladataiból. |
|
|
|
|
|
