|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
5.1 Mivel az adatbázisokat célszerű ellátni mind
tudományos, mind oktatási felülettel (3.1), a szövegrögzítésben is nyújtanunk
kell ugyanígy kétfélét: a tudományos igényű mellett egy könnyen olvashatót
is. 5.2 A magyar irodalomtudomány főleg a következő, elvileg
is jó, egymással is megférő szövegrögzítési eljárásokat használja, s ezért
mindegyikük ajánlható: 5.2.1 hasonmással szinkronizált betűhű átírás
(Balassa-kódex), 5.2.2 morfo-fonematikai átírás (POEM-adatbázis),
mely elsősorban a szemantikai lekérdezéseket könnyíti meg, 5.2.3 betű-szám-jelölő (az MTA Nyelvtudományi
Intézetének eljárása), 5.2.4 HTML fényképhasonmás nélkül, de
szövegváltozatokkal (Internet József Attila-adatbázis) 5.2.5 ugyanez fényképhasonmással (Internet
Balassa-kódex), 5.2.6 SGML (és a Text Encoding Initiative). 5.2.7 Jól használható továbbá minden, lehetőleg 7-
(a legszigorúbb hálózati szabványoknak is megfelelő), vagy esetleg 8-bites
olyan szöveg- és kiadványszerkesztő (például SGML, HTML, TEX, Ventura,
AmíPro, WordPro, XyWrite, NotaBene, Word RTF), amelynek utasításai
beszúródnak a szövegbe. Amit így rögzítettünk, az akár évtizedek múltán is
tökéletes pontossággal átalakítható marad bármely más, hasonló szerkezetű
szöveg- vagy kiadványszerkesztő követelményei szerint. 5.3 A tanulók által könnyen olvasható felület
számára viszont egyelőre nincs jó megoldás. A Művelődési és Közoktatási
Minisztérium által országosan elterjesztett újabb Microsoft termékek (Windows
3.1, Windows for Workgroups, Windows 95) betűkódtáblája nem felel meg a magyar
szabványnak, így ezeknek tulajdonképpen kereskedelmi forgalomba sem lett
volna szabad kerülniük. A IBM OS/2 szabványos, de nem élvezi az állam
támogatását. Függetlenül az apróbb hátrányoktól, természetesen
mindenképp igazodnunk kell a nemzeti szabvány előírásaihoz. 5.4 A bölcsészettudományokban a nagy történeti
anyagot felölelő adatbázisokhoz képest az oktatási szakanyagok fontossága
másodrendű, de semmiképp nem jelentéktelen. Az ilyen szakanyagokat
természetesen hiperszövegként kell elkészíteni. Az egyetlen szóbajöhető
formátum a HTML. A HTML állományokban ideiglenesen elfogadható a magyar
szövegekben rendkívül ritka, tildés magánhangzó a kétvessző-ékezetes betűk
helyett, de csak addig, amíg a nemzetközi HTML ajánlásból hiányoznak ezek a
betűk. A szakanyagok alkotói legyenek tekintettel arra,
hogy a tanulók teremtő képzeletét és együttműködő hajlandóságát akár közös
szövegszerkesztéssel is (ilyen eszköz ma a Lotus Notes) fejleszthetjük. |
|
|
|
|
|
