Gyöngyösy ezt a művét feltehetően 1670 körül írta, de csak több, mint két évtizeddel később, 1693-ban bocsátotta napvilágra nyomtatásban. „Jutott eszemben, hogy volnának nékem a a feljebb már régen elmúlt esztendőkben Kemény János dolgairól írott valamely verseim, azmelyek jóllehet elidegeníttetvén tőlem, oly helyre kerültek volt, azhonnét nehezen lehetett megént kezemhez szereznem; mindazonáltal, minthogy sokan kévánták nagy emberek is azokat, addig szorgalmatoskodtam visszavételében, hogy azt végre végben is vittem, noha igen elrongyollottan és némely részének valahol elmaradásával is tértek meg oda, azhonnét elvitték volt” – írja Apor István erdélyi kincstartóhoz intézett ajánlásában A talányos cím, a porából éledő főnix, a megújuló kéziratra is utal. De lehetséges további értelmezés is: a főnix a kései házasság által „megéledő” Kemény; esetleg rejtett, allegorikus értelmezésben: a hamuból talán újra feltámadó, elpusztított ország, Erdély.