Az előadások

1. ülés, délelőtt
Elnök: Horváth Iván



Orlovszky Géza, C.Sc., egyetemi docens, ELTE BTK RÉgi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék
  • Orlovszky Géza, doc. (ELTE BTK RMIT):
    A digitális szövegkiadás helyzetéről
    vitaindító és javaslatok.



  • Monok István, C.Sc., főigazgató, Országos Széchényi Könyvtár
  • Monok István, főigazgató (OSzK) Hozzászólás



  • Kecskeméti Gábor, C.Sc., 
tudományos munkatárs, MTA Irodalomtudományi Intézet, Reneszánsz Osztály
  • Kecskeméti Gábor, (MTA ITI RO)
    Hozzászólás



  • Golden Dániel, MTA Filozófiai Kutatóintézet
  • Golden Dániel, (MTA FKI) Wörösmarty és a (digitális) barbárság kora



  • Vadai István, tudományos munkatárs, MTA Irodalomtudományi Intézet, Reneszánsz Osztály
  • Vadai István, (MTA ITI RO) Szövegrögzítés




  • Tóth Tünde, (BIÖP) Bábeli nyelvzavar. Mi az a „corpus digitale”?


  • Az új könyv| f-book| Szoftver, szabadalom, Európa| Az elektronikus szövegek alapjai| Virtuális örökkévalóság| Munkaszervezés| Szövegpusztulás| fórum|


    Filológia és digitális barbárság


    Az előző információrobbanás, a reneszánsz idején a filológus jól keresett. A nyomtatott könyvön alapuló új művelődés, mely a kézirati alapú művelődés helyébe lépett, felértékelte a szövegtudományokat. A nagy könyvműhelyek ontották a klasszikus szerzők egyre megbízhatóbb szövegű, jegyzetekkel és magyarázatokkal kísért kiadásait. A sajtó alá rendezőnek bőven volt munkája.

    Ma a digitalizálási eurómilliók nem a könyvkiadókhoz, hanem a könyvtárakba kerülnek, s ott formálódnak a legszebb és legbecsvágyóbb tervek. A tudományos könyvkiadók nehezen találják meg helyüket a hálózat világában, és nem bízzák meg az irodalomtörténészeket, hogy rendezzék képzetessajtó alá a klasszikusokat. A könyvtárosok maguk oldják meg a kiadói feladatokat. Az irodalomtörténészek munkájára alig tartanak igényt, legföljebb, olykor, a nevükre.

    A Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, a Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program, valamint a Reneszánsz Doktori Program közös vitanapjának délelőttjén azt fogjuk megbeszélni, hogy nem jár-e ez hátrányokkal. Hogy nem kellene-e a digitalizálási megbizatások egy picinyke részét – a magyar nemzeti művelődés szempontjából legfontosabb szövegek képzetessajtó alá rendezését - az egyetemek és az Akadémia filológiai műhelyeire bízni. Délután pedig arról lesz szó, hogy az ilyen, filológiailag megalapozott, de újfajta, hálózati szövegkritikai kiadások létrehozásának milyen gazdasági, jogi és politikai feltételei vannak.




    A tanácskozás színhelye az ELTE Bölcsészettudományi Kar Tanácsterme
    1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, fszt.


    Program:

    Délelőtt (10h)
    arról lesz szó, hogy (eltérően az előző információrobbanás, a reneszánsz idejétől) a digitalizálási projektekből most kimaradtak a filológusok, a tanszékek. Ennek az az oka, hogy azok, akik a reneszánsz filológusoknak munkát adtak, a könyvkiadók, a hálózat világában egyelőre maguk is még csak keresik a helyüket. A könyvtárak (ahol a digitalizálási pénzek landolnak) viszont nem elsősorban a szövegtudományok műhelyei. Ebből persze bizonyos nehézségek, olykor melléfogások is adódnak. Ilyen példákat vitatunk meg délelőtt. A várható következtetés: a digitalizálási torta egy kicsinyke szeletét a könyvtárosok a jövőben nemcsak egyedi kivételként, hanem intézményesen osszák meg a tanszékekkel és akadémiai intézetekkel.
    Gyakorlati javaslat: a Neumann Ház teljesen alakuljon át: hálózati szolgáltatásait vegye át más képzeteskönyv- vagy dokumentumtár, képzeteskönyv-előállító üzemének helyére pedig kerüljön egy, alapvetően filológusi irányítás alatt álló testület, amely a nemzeti művelődés szempontjából legfontosabb szövegek hálózati szövegkritikai kiadásait szerény, de állandó állami és uniós forrásokból a következő 100-200 év alatt szakszerűen elvégezteti, elsősorban egyetemi és akadémiai műhelyekkel.

    Délután (14h)
    a hálózati szövegkritikai kiadások (és általában a fontos, tudományos kiadványok) készítésének gazdasági, jogi és politikai kérdéseiről beszélgetünk. Szemináriummal nyitnánk, ahol a kötelező olvasmány Magyar Bálint miniszter úr római előadása (pdf), ill. egy régi HVG-cikk (doc). A római előadásból az „If we all pay for it, we all should be able to reach it” gondolatot állítjuk a szeminárium középpontjába. A szemináriumhoz javasolt anyag még egy hároméves honlap: http://www.f-book.com.
    A szemináriumhoz szabad vita kapcsolódik a hálózati tudományos és tankönyvkiadásról. A vitaindító hozzászólók egyike egy nagy, nemzetközi tudományos könyvkiadónál, másika egy internetes könyvkiadással foglalkozó mikrovállalatnál szerezte tapasztalatait.


    Utolsó frissítés: 2004. július 1.

    Az előadások

    2. ülés, délután
    Horváth Iván egyetemi tanár és
    Magyar Bálint, oktatási miniszter
    Magyar Bálint,
    oktatási miniszter
    közös szemináriuma




    szünet


    3. ülés, délután
    Elnök: Tóth Tünde


    Mesterházi Gábor
  • Mesterházi Gábor
    Kultúra közpénzen?


  • Pomázi Gyöngyi
  • Pomázi Gyöngyi Elektronikus szövegkiadás szakmai háttér nélkül?




  • szünet


    3. ülés, délután
    Elnök: Tóth Tünde


    vita
    Mesterházi Gábor
  • Mesterházi Gábor
    Hozzászólás


  • Horváth Iván, D.Sc., tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK RÉgi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék
  • Horváth Iván, egyetemi tanár. (ELTE BTK RMIT):
    Egy műfaj halála


  • Bereczky Lóránd – Gecsényi Lajos – Gyürei Vera – Monok István – Fejős Zoltán – Kovács Tibor – (Szakértőként – György Péter – Tószegi Zsuzsanna – Dippold Péter – Fehér Miklós – Horváth Iván – Papp Gábor – Varga János – Szabó László – Szakadát István – Halácsy Péter) ,
    A közgyűjtemények a nemzeti kulturális örökség digitalizálásában – közös felhívás, 2004. 06. 01.



  • WEB: Ördöglovas