|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hálózati tudományos könyvkiadás alapelvei 1.
elv: A tudományos könyvkiadás helyébe könyvszolgáltatás lép. Régen a
tudományos könyvkiadó feladata befejeződött akkor, amikor kiadta a művet, és
átadta a terjesztőnek. Most a munka egy lényeges része (az olvasókkal való
kapcsolattartás, a mű karbantartása, valamint a rendszeres „frissítés”) nem
befejeződik, hanem épphogy elkezdődik a hálózati megjelenés pillanatában. A hálózati
tudományos könyv árusítása inkább a szoftverforgalmazásra, semmint a
könyvkereskedelemre emlékeztet. Példa: A Microsoft DOS/Windows család megvan már vagy tizennyolc esztendős.
Az egyre jobb főváltozatok és az ingyenes javítókészletek rendszeres
megjelenése bizonyára hozzájárult a termék sikeréhez. Példa: A régi magyar költészet gépi nyilvántartásának példáján
mutatjuk be, hogy a tudományban a könyvkiadás helyébe miként lép a
könyvszolgáltatás. A nyilvántartás nyers változatának első felhasználása már
1979-ben megtörtént (1.0). Magasabb verziószámú kiadások: 2.0 (1988), 2.1
(1989), 2.2 (1991), 3.0 (1992): ez utóbbi a Párizsban megjelent Répertoire…
Aztán jött a hálózati 4.0 (1993), majd 5.0 (1999). Közben a nem-hálózati
(eredetileg hajlékony- majd sugárlemezes, később letölthető) sorozat is
folytatódott: a 3.1 (1994) után legújabban a magyar nyelvű 3.2 (1999) is
kijött. 2.
elv: Ha igaz az, hogy a tudományos könyvkiadás helyébe könyvszolgáltatás
lép, akkor a kiadói tulajdont nem kell tolvajoktól félteni. A hálózati
tudományos kiadványok megjelenésük után is szorosan az őket létrehozó
tudományos műhelyhez tartoznak, mindaddig, amíg a műhely megőrzi
alkotóerejét. Példa: a régi magyar vers gépi nyilvántartásának iménti példája azt is
megmutatta, hogy az először húsz évvel ezelőtt létrehozott adatbázis mindmáig
nem szakadt el az őt létrehozó tudományos közösségtől. Ez a – lassan persze
cserélődő személyzetű – műhely végzi el az időnként szükséges frissítéseket
és fejlesztéseket. Más, megfelelő szakértelem nélkül, erre nem is lenne
képes. Aki ellopná az adatbázist – hogy aztán éveken át békésen teljesíthesse
a hozzá kapcsolódó megannyi szolgáltatást – nem bűnös, hanem éppenséggel
erényes cselekedetet hajtana végre. A tudományos terület azé, aki megműveli. 3.
elv: A tudományos kiadvány költségeinek viselése és a kiadvány
felhasználása nincs szükségképpen összekapcsolva. Példa: a régi magyar vers nyilvántartásának munkatársai fizetést
kapnak, de nem a végfelhasználók fizetik meg őket, hanem tudományos
intézetük, ugyanúgy, ahogy egy hagyományos egyetemi könyvtárban sem kell az
olvasásért külön fizetni. A hálózati tudományos kiadványok létrehozásának
költségeit jellemzően nem a könyvesbolti vásárlók, hanem a különféle nagy
könyvtárellátó alapok fogják viselni. |
|
|
|
|
|
