Vaskó Péter : Árnyéklovasság. Vang So verseskönyve

 

 

Őrség a Nagy Falon

 

TÉL

Ki vagy

Árnyéklovasság

Február

Az elvetett mag

Téli kertész

 

TAVASZ

Hajnal-közeli állapot

Az ifjú Vang So

Április

A főváros elfoglalása

Vang So színházba megy

Két rövid

Ha félni kezdünk a jó napoktól

Társbérlet

Vörös és fekete

Május

A legdrágább lány az északi kikötőben

Addig hívják, elérkezik

 

NYÁR

Testőrök indulója

Lóugrás

Vang Sót bemutatják az udvarnál

Titkos vidéki ágyas

Július

A hősök köszöntése

Kihallgatás

A Nagy Hadjárat előtt

Kérdés a helyesen feltett válaszra

Udvari emberek

A nyár nyilvánosháza

Fényerő

Császárnő

Él

A lovasság rohama

Halott ember, eleven ember egy asztalnál

Augusztus

Eltépik szelíden

Tanka

 

 

Maradjunk még

 

Egy kis időt szakít,

kiissza a fényt az este,

s a kőmedrű

tengerfenéken

feketén lebeg

a nagy tintahal-árnyék

ezer utca-karja,

mint szívünkben a szégyen.

 

Hull ránk a lámpafény –

sárga füst,

a kocsmákat

férfiak, nők örök

alkuja járja át,

könnyebb itt, szelídített

csillagok alatt,

mint nézni odakint

a hold őrjáratát.

 

 

ŐSZ

Vang So ősze

Maradjunk még

Sarkamban a hold

Vang So részegen járja a várost

Október

Az írnokok

Hónapos szoba

Ősz szálak

Ha utaznál mégis

Talált tárgy

Kőhíd a Nagy Folyón

Vang So őszi ünnepei

November

Őszi vetés

 

TÉL

Visszavonulás a hegyekbe

Fényárnyék

Avar

Szomszéd

A térkép hátoldala

Favágókkal ebédel

Vang So verse öregségéről

Az udvar halottai

Esti sakk

Családi kör

Tél-fehér vers

A lovasság látogatása

Vang Sót eltemetik

A halál befejezése

 

 

 

vissza            címlap          előre

 

Gépeskönyv

2002