- József Attila -
1923. január 10-én kilépett a gimnáziumból. Makai Ödön, amikor erről a lépésről tudomást szerzett, beszüntette anyagi támogatását, hogy gyámfiát „jobb útra” térítse.
Espersit Jánosnál kap lakást, olykor más barátainál húzódik meg. Kizárólag a költészetnek akar élni. Gyakrabban utazik Szegedre. Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét. Más költőkkel szemben, akik hosszabb-rövidebb tanulóidő után megtalálják saját hangjukat s elszakadnak a követett mintáktól, József Attila akkor sem hagy fel az utánzással és az imitációval, amikor pedig már kikísérletezte saját hangját.
Az életmű felől nézve ez a félévtized: a felkészülés időszaka. A Kékmadár nevű folyóirat október 19-i számban látott napvilágot a Lázadó Krisztus című verse, amely ellen előbb a Kelet Népe intézett éles támadást, majd 1924 elején az ügyészség indított miatta istengyalázási pert. József Attilát előbb nyolc hónapi fogházra és 200.000 korona pénzbüntetésre ítélték, később a Tábla nyolcról egy hónapra csökkentette az elzárás idejét, végül a Kúria 1925. március 4-én fölmentette őt. Az ítélettel a sajtó sokat foglalkozott, a per nyomán vált neve szélesebb körben ismertté.
1924 májusában már újabb verseskötet kiadását tervezi, méghozzá Lázadó Krisztus címmel. Bekapcsolódik a főváros irodalmi életébe. Könyvügynökként dolgozik, majd néhány hónapig a Mauthner-féle magánbankház tisztviselője. A család és a barátok szavára hallgatva beiratkozik a szegedi egyetemre: 1924. szeptember 13-tól a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója. Sokat nélkülözik, sokszor ismerősei látják el élelemmel. Októberben A villámok szeretője címmel tervezi második verseskönyve kiadását, ami utóbb Nem én kiáltok-ra változik, s már karácsony után megjelenik.
1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent a Tiszta szívvel című költeménye, ami újabb fordulathoz vezetett a költő életében. Egy másik lap, a Szegedi Új Nemzedék azonnal nekirontott a Szegednek, s föltehetően innen szerzett a versről tudomást Horger Antal nyelvész professzor, egyszersmind az egyetem dékánja, akit oly mértékben fölháborított a „Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám” nihilistának vélt gesztusa, hogy szükségét érezte a költőt március 30-án magához rendelni és két tanú jelenlétében „eltanácsolni” az egyetemről. Horger fenyegetését József Attila nemcsak életre szóló sérelemként élte meg (amiért 1937-ben írt Születésnapomra című, játékos-hetyke versében vett elégtételt), hanem olyan, a hivatal súlyát maga mögött tudó tiltásként is, ami örökre elzárja előle a pedagógusi pályát Magyarországon.
Májusban befejezte ugyan a második szemesztert, de otthagyta a szegedi egyetemet. Pesten tagja lett a Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. A Makai családban elmérgesedő állapotok elől albérletbe menekült.
Október első napjaiban Bécsbe utazott. A Collegium Hungaricum igazgatója, Lábán Antal vette pártfogásába, tanítványokhoz juttatta. Beiratkozott a bécsi egyetemre. Nagy érdeklődéssel olvasta a marxizmus klasszikusait és az anarchistákat; gyakran kereste fel a magyarok látogatta kávéházakat, személyes ismeretséget kötött Kassák Lajossal és Németh Andorral, 1926 elején pedig a különféle politikai irányzatokhoz tartozó emigránsokkal: a kommunista Landler Jenővel, Lukács Györggyel és Balázs Bélával, a liberális Lesznai Annával, Hatvany Lajossal és Ignotusszal.
1926 nyarán Németh Andor társaságában tért haza Magyarországra. Ekkor került közelebbi kapcsolatba Nagy Lajossal is. Szeptemberben Bécs érintésével Párizsba utazott, itt érte a hír, hogy közben a Nyugat 1926. szeptember 15-i számában megjelent Ignotus Vers és verselés című cikke, ahol újraközölte és méltatta a Tiszta szívvel című költeményt. Utóbb Hatvany Lajos is úgy nyilatkozott e versről, hogy ebből „fogják megismerni a kései korok, hogy mi történt az összeomlás utáni szerencsétlen nemzedékkel”.
Párizsi tartózkodása idején is folytatta a Bécsben megszokott bohém, nélkülözésekkel teli életmódját. Nagy lendülettel tanult franciául, november 12-én iktatták be a Sorbonne egyetemi polgárai közé. Ekkor már az anarchista mozgalommal rokonszenvezett: tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nak. 1927 elején kapcsolatba került a Francia Kommunista Párt magyar szekciójával. Elmélyülten tanulmányozta François Villon költészetét. Március 12-én szerepelt a frissen alapított Esprit Nouveau nevű folyóirat estjén. Június végén közel két hónapot töltött a francia Riviérán, Cagnes sur mer-ben, egy Nizza közelében fekvő faluban. 1927 augusztusában nagy tervekkel tért haza Magyarországra. Beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (itt is két szemesztert járt végig) és Nincsen apám se anyám címmel készült kiadni harmadik verseskönyvét.
52. Félelmetes imitáló képessége volt. Nemcsak saját verseit írta át szívesen újra meg újra, hanem a kortársaiét is - Babitsot alighanem éppen azzal sértette meg legmélyebben, hogy a verseire „korrigált” változatokat ajánlott. (Lehet, hogy éppen ez az imitáló képes-ség vezetett betegsége elhatalmasodásához is.) Nemcsak a legkorábbi verseiből lehetne összeállítani egy kis magyar líratörténetet, melyben Petőfitől (Arany kalásztól..., 1922) és Arany Jánostól (Bús magyar éneke, 1922) Adyn (Keresek valakit, 1921, Lovas a temetőben, Fiatal életek indulója, 1922, A legutolsó harcos, 1923) és Kosztolányin át (Akkor, 1921, A bánat, Tél, 1922) Babitsig (Petőfi tüze, 1923), Füst Milánig (Csöndes estéli zsoltár, 1922) és Kassák Lajosig (Proletárok!, 1922) mindenki képviselve van. Később is szívesen hasonult kortársaihoz: „szegényember”-verseiben (Lopók között szegényember, Szegényember balladája, Szegényember szeretője, Aki szegény, az a legszegényebb, 1924) Erdélyi József újnépies stílusát követi, a kötetcímnek is választott Nem én kiáltokban (1924) az induló Szabó Lőrinc expresszionista hangvételét, szabadverseiben pedig (Magyarok, Tüntetés, 1924, Nagy városokról beszélt a messzi vándor, 1925, Beteg vagyok..., 1926) Kassák konstruktivista képeit, szillepszisz-alakzatait.
Holott már igen korán meg-megszólal saját hangján: olykor csak dekonstruálva a kiinduló mintát - még szikárabbá egyszerűsítve az újrealista beállítású pillanatképet (Éhség, 1922) vagy szimbolikus perspektívába állítva az újnépies motívumot (Minden rendű emberi dolgokhoz, 1924) -, olykor viszont teljesen eredeti módon: mintegy külső tájként jelenítve meg a megnyugvás lélekállapotát (Megfáradt ember, 1923) vagy kényszerű-kényszerítő vallomásként idézve meg egy tökéletesen kilátástalan emberi sorsot (Tiszta szívvel, 1925). A fiatalon elhunyt költő néhány év alatt hihetetlen nagy utat tett meg művészi fejlődésében. Egy-két évvel agitációs célzattal írt politikai versei után komor, impozáns tájképekben már - bölcseleti érvényű elvonatkoztatással - úgy volt képes visszaadni a proletársors nyomorúságát, hogy egyúttal azt is érzékelteti: az emberi létezés jövője forog kockán. Némelyik verse, mint az 1933-as Reménytelenül, az egzisztencializmussal mutat rokonságot. Eszmélet című nagy gondolati költeménye, illetve versciklusa (1934) példátlan összetettséggel fejezi ki a disszonáns világállapotot. Utolsó kötete, a Nagyon fáj (1936) XX. századi líránk kimagasló teljesítménye: az egyik kilátópont, ahonnan fölmérhető egész irodalmunk.
10. Barátai rábeszélésének engedve, József Attila 1923. júniusában összetett vizsgát tett a gimnázium két osztályának anyagából, decemberben pedig érettségizett a budapesti Werbőczy gimnáziumban. (Magyarból elégséges osztályzatot kapott.) Október 1-től a Kékmadár nevű folyóirat közgazdasági rovatvezetője lett, míg a Kékmadár meg nem szűnt az év végén.
11. Gyakran megfordul a Modern kávéházban (később a Japán kávéház lesz kedvenc tartózkodási helye). Balogh Vilma baráti köréhez csatlakozik, ekkor ismerkedik meg Ignotus Pállal is.
50.nihilistának: minden erkölcsi törvényt tagadónak.
12. Ekkor ismerkedett meg az illegalitásban élő Rákosi Mátyással, a törvényen kívül helyezett magyar kommunista párt vezetőjével.
13. A tizennégy évvel idősebb, már a Galilei Körben szerepet játszó s a Tanácsköztársaságot követségi titkárként Bécsben képviselő, Kassák szerkesztőtársaként tevékenykedő, kifinomult és művelt Németh Andor barátsága különösen fontos volt József Attila számára: Németh elsőként ismerte föl jelentőségét és mindvégig kitartott mellette. Első dolga volt, hogy bevezesse őt Karinthy Frigyes Hadik kávéház-beli baráti körébe és elvigye Kosztolányi Dezsőhöz (1933-ban ő mutatta be a később világhírűvé vált, magyar származású Arthur Koestlernek is).
14. Gyakran megfordult a párizsi magyar emigránsok kedvenc kávéházaiban, így tett szert ismeretségre későbbi könyvkiadójával, Cserépfalvi Imrével is.
15.‘Új Szellem’. A folyóirat egyetlen száma, benne a költő francia nyelvű versével, az év tavaszán látott napvilágot.
78.szillepszisz-alakzatait: olyan retorikai alakzat, mely egyazon szóhoz kétféle, átvitt és eredeti értelmű használatot rendel.