23. szám --[ címlap | keresés | mutató | tartalom ]
Ki ne hallott volna gyerekkorában szüleitől, nagyszüleitől csodákkal tűzdelt meséket, fantasztikus történeteket? Jelen tanulmány célja, hogy a középkor egyik híres meséje segítségével felfedezzük a csodák világát.
Választásunk Chrétien de Troyes Conte du Graal című művére esett. A csodás elemek ezt a regényt is éppúgy átszövik, mint a középkori alkotások többségét. Kétféle csodát különböztetünk meg: a mindennapi csodákat és a szimbolikus jelentőséggel felruházott csodás elemeket. A középkor irodalmát nemcsak a távoli múltból és messzi kultúrákból érkező hagyományok befolyásolták, hanem a korra igen jellemző keresztény látásmód is. A keresztény világ is saját misztériumokkal rendelkezett, ezeket hívjuk hétköznapi csodáknak, míg a középkori regényekben szép számmal találhatunk szimbolikus jelentőségű elemeket is, mint például a számok, a színek, a ruhák, az étkezések, a fegyverek stb.
De mi is valójában mindezeknek a szerepe? E tanulmány két lehetséges megoldást vet fel. A csodák egy része a mindennapok banalitását és szabályosságát ellensúlyozza. Ez a fajta kompenzáció többféle formában jelenhet meg, mint például a tétlenség vagy a bőség. Másrészről a csodák, éppúgy mint a kalandok az eltitkolt álmok beteljesülését is szolgálhatják.
A csoda áthatja a Conte du Graal egészét, bemutatva egy tündérekkel, mágikus tárgyakkal és lényekkel teli világot. Chrétien de Troyes nagy mestere volt a fikciónak, egyaránt gondolkodóba ejtve a történet hősét, a középkori hallgatót vagy éppen a XXI. századi olvasót. A mű recepcióját különböző eszközökkel irányító narrátor saját interpretációja mellett lehetőséget ad az olvasónak, hogy saját értelmezést állítson fel. A Conte du Graalban a csoda egyet jelent a mű szerkezetével.