Pálfi Norbert
IRODALOM,
SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai
**************************************************
|
|
|
|
|
3. KÖNYV A G2 GALAXISBAN 3.2. Ebook-szoftverek 3.2.2. Glassbook Reader Glassbook. The Way We
Will Read. (Üvegkönyv. A mód, ahogy olvasni fogunk)[1]
Csinos kis képzavarral kezdődik a Glassbook internetes oldala, melynek
első lapjáról azonnal letölthető a Glassbook 2.0 béta verziója.
Ehhez akár ingyen könyveket is letölthetünk a Glassbook boltjából[2],
amely már tulajdonképpen az Adobe fennhatósága alatt működik. Hamarosan
ide kerül majd a Glassbook internetes otthona is. Mindenestre a Glassbook
nemcsak szovftverét kínálja a GLASSBOOK.COMon. A GlassBook bétaverziója
mellett, amelyet az egyetlen ingyenes ebook olvasó szoftverként aposztrofál
(„amely igazi hűséggel látja el a tárgyat, amit ebooknak nevezünk”), itt
kínálja a GlassBook Plus Reader nevű eszközt „a komoly olvasónak,
amilyen ön is”. Nyílván én komolytalan olvasó vagyok, a Plus kiadványt nem
vásárolom meg. Nemcsak komolytalanságom miatt, hanem azért sem, mert
lényegileg egy szótárral tud többet a béta verziónál. Így pontosan annyit
tud, mint a Microsoft Reader, azzal a különbséggel, hogy ez pénzbe kerül, a
MS Reader viszont ingyen van. Aztán itt meg lehet
vásárolni azokat a kiegészítőket is, ami nem az olvasót, hanem az
ebookot előállító ipart szolgálja: tartalomszolgáltató szervert,
könyvtárszervert vagy kioszkot („ez utóbbi ebook-árusító stand
könyvesboltokba, kávéházakba vagy bárhová, ahol a könyv szerelmesei
összegyűlnek”).Ezen az oldalon van még eszményi helyzetet ábrázoló
fotográfia, ahol az olvasó egy hordozható számítógépen könyvet olvas. A
számítógépet kilencven fokkal elfordítja, és így pontosan úgy tartja a
kezében, mint egy valódi könyvet. A szoftver a képernyőn kilencven
fokkal elforgatható, ez rendben lenne. Probléma az LCD monitorral van. De
erről majd a monitor-fejezetben essék szó. A Glassbook béta
verziója pompás kis szerkezet, a Microsoft Reader egyetlen igazi
vetélytársaként üdvözlendő. Saját gépemen teszteltem, sajnos néha leállt
tőle a rendszer, a gép erőforrását elfogyasztotta egy-egy
oldalszámolási művelet alatt. Dehát a béta verziók ilyenek. A program funkciói az alábbiak.
Elsősorban lehet olvasni az adott könyvet. Ezt a magánkönyvtárunkba
lépve (Library) kijelöljük, majd rábökünk a Read parancsra. Ha a
magánkönyvtárunkat nem tartjuk elég nagynak, a Read parancs helyett a
Bookstore-ra klikkelünk, és ha éppen online dolgoztatjuk a számítógépet, a
Glassbook egyből becsatlakozik a könyvesboltba (természetesen csak a
sajátjába, a GLASSBOOK.STORE-ba). Ha először vagyunk itt, regisztrálja
személyünket, és természetesen a szoftvert. Majd szabadon válogathatunk a
szoftver becsatlakozása után elindított böngésző programunkban a könyvek
közül. Körülbelül száz ingyenesen letölthető, valamint ötezer
megvásárolhat könyv közül válogathatunk. A Menu alatt
kereshetünk, könyvjelzőt helyezhetünk el, információt kapunk a nyitva
lévő könyv státusáról, műfaji besorolásáról, kijelölt
szövegrészeket másolhatunk és, sajnos, nyomtathatunk. Ezen kívül további kis
ikonokra klikkelve lapozhatunk, a felületet elfordíthatjuk kilencven fokkal
(ez egy asztali számítógép esetében nem igazán hasznos funkció), nagyíthatjuk
a képet, dupla oldalasra nyithatjuk a könyvet (ami fekvő formátumú
monitornál nem olyan rossz), különböző színekkel sorkiemelhetünk és
lapszéli jegyzeteket helyezhetünk el. A betűrajz „élesítésére” is van
mód: egy ikon megnyomásával kikapcsolhatjuk a CoolType-ra emlékeztető
funkciót, ami egy hagyományos monitoron apró betűs, sok szöveget
tartalmazó oldal esetében hasznos lehet. A Glassbook Reader
barátságos felület, jól kezelhető ebook, és a Windows gagyi vizuális
kultúrájának égisze alatt kítűnő ízléssel megtervezett látványt ad.
Összegezve: a MS Readernek egyelőre van vetélytársa, amely ráadásul a
PDF formátumot használja. Egészen addig a vetélytársa is lesz, amíg ingyenes
adja az Adobe (lásd a Plus példájával kapcsolatos félelmeket). A Glassbook elnöke és
alapítója, Len Kawell[3]
szerint az általuk megálmodott nyílt infrastruktúrában nőni fog a
könyvkiadás. A Glassbook ebben a rendszerben pedig az eredeti
olvasásélményhez hasonló érzést vált ki. A jogvédelmet az ebook kritikus
pontjaként említi (inkább promóciós, mintsem tudományos igényű) tanulmányában.
Idézi azt a szemléletet, amely szerint a szerzői jog az interneten
elveszti értelmét. Számára a kriptográfia jelenti a megoldást az ebookok
esetében[4].
Érdekesebb az az összehasonlítás, hogy míg a CD, DVD vagy Ethernet szabványok
felhasználásához fizetni kell a szabadalom jogtulajdonosának, az ebook
szabványa nemcsak nyílt, de ingyenes is. Ez a hasonlat nem veszi figyelembe,
hogy az ebook szabványigénye egészen más természetű, a PROJECT GUTENBERG
kezdeményezés pedig már rég elfoglalt egy szeletet az elektronikus
könyvkiadás területén. Másik fontos meglátása, hogy a CD technológiára 20
évet kellett várni, hogy az USÁban a háztartások 90%-ba eljusson. A CD
szabvány jó példa arra, amikor a fejlesztés eredményeit visszatartják az
előző technológiák kifutásáig. De nem jó példa az ebookra, és ha a
Glassbookra gondolunk, arra a legkevésbé. A Glassbook működőképes,
a baj vele nem az, hogy visszatartják, hanem hogy nincs hozzá elég számú,
elfogadható áron vagy akár ingyen megvásárolható könyv. |
|
|
|
|