Berekesztett hypertext

Ennek a kategóriának a jellemző tulajdonsága, hogy az adott szöveg egységén belül linkszerű, igen erős utalások mutathatók ki.

Ebbe a kategóriába tartozhatnak a nem lineáris szerkezetű, de linkek nélküli nyomtatott szövegek (elsősorban próza), ahol a megértés folyamatában, csupán az olvasó gondolataiban és más szövegekre való asszociációból áll össze a szöveg elképzelt hálója. Ide sorolnám még a természetüknél fogva nem lineáris adatgyűjtemények (különböző lexikonok, szótárak) melyek a nagy adatmennyiség ellenére viszonylag zárt egységet képeznek; valamint ide tartozik szerintem a szonettkoszorú, melyet a befejező mesterszonett tesz zárt egységgé. (példa: Proust: Az eltűnt idő nyomában, József Attila: A Kozmosz éneke.)