|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
334 Felragyog a sárkányok bőre, nem lehet az élettel megbirkózni – nem lehet az élettel alkudozni. Mindenki a váratlant várja, a szívhez szóló csattanót, a mennyezet hamis dörgését; hamisan pajkos a világrend, nem rendeződnek a tarka álmok sem, nem tisztul az égbolt, nem nemesedik. A helytartók a múlttal kereskednek, a ferde helyzeteket mérik, bíborba borítják a képeket. Az életet nem adják bérbe, az életre leszerződtettek: égboltunk nem ostromolható. Egetverő fegyverletétel következik, a képek váratlan felmutatása. Életre kelnek a ferde álmok, tarka és betétes életre: át kell festeni az öröklétet. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002