kódexlap: 92
kódexlap: 93
kódexlap: 94
Eőtuen Nyoltzadik: Videns Iuliam nec ora,,
tione nec ratione in suj amorem inflammarj Posse, Quć,,
stubus miser coelum terras et Maria implet. Pollicens
Indignabundus se nullum Carmen Iulić gra[a`] deinceps
cantaturum.

O Nag[y:] kerek kek égh diczöség fenyessegh chilagok palotaja
Szep zöldel be borult uiragockal uyult io illatu föld ta[y:]a,
Chudakat neuelő gall[y:]akat ui$elő nagi tenger morotua[y:]a

Mi haszon ennekem hegieken völg[y:]eken buidosua nyaualljognom
Szörnju hauasokon fene parducz modon kietlenben bolljognom
Tőuis kózt bokorban, sok e$sőbe hoba holtig chak njomoroghnom.


Medueknek barlangit uadak lako helit mi ha$zon hogi be iarom.
Emberek nem lakta földőn illj régulta mj jutalmat varom?
Ha mindenüt eghet $zerelem engemet mind b[u^] kinom chak karom.

Sok$zor uadaszasall szep madaraszaszal [e.]n mind chak azon uoltam
Hogj nag[y.] $zerelmemet ki forral engemet $ziu[e^]ben mint megh oltsam
De $emmit nem njertem vele sőt vesztettem, mert inkab egtem gjúltam.

Mert ualahol iarok ualahol iarok s-ualamit chinalok elmembe,,
,,mint ott forogh
Iulia $zep képe g[y:]önyorűˇ be$zide lelkem erte for buzogh,
Valahoua nezek ug[y:] teczik $zememnek hogi mind elöt[e^] mozogh.

Noha fel metzette $ziuem kőzepette Cupido nekj kepet.
Gyemant $zep bőtückell maga ket keziuel de megis $zep $zemelljét,
Nézni elűˇz engem noha n[y:]luan érzem hogi chak uallom gyötrelmet.

Mas keg[y:]esis engem $zeret de en űˇt nem noha köuet nagi hiuen
Azert mert az I[n`] chodaul nagi bőlczőn chak Iuliara éppen.
Minden nagi $zepséget e főldön ugi $zerzett hogi $enki $zeb neleg[y.][e.]n.

ź en ream hihüt el uesztemre eskűˇt igen hamis $zerelem
Miert nem holdultacz meg annak kit jartacz utanam $zerelme$sen?
S-Mire keduem ellen gyuta$z ahoz engem aki meg nyerhetetlen.


De te Tőruényednek noha chak vesztenek ketelen kel engednem
Samoljul vetettel rabiaua eytettel mert Iulianak engem.
Kinnjat hi$zem chuda hogi mint ha io volna olj őrőmö$t vi$elem

Mint az lepentöczike gyertja lang kezibe magat akartua ütj
Nem gondoluan véle hogi gyertia lang h[e.]ue meghis égeti sütj
Sziuemis eckepen Iulia $zineben magat őrömmöl fütj.

Hatalmas $zemei haragos be$zidj engem noha vesztennek,
De minden $zepsegnél, minden $zerelemnél meghis inkab tetz[e.]nnek
Rayta e$ik hal ve$z lelkem s-chak az nehéz hogi Tart $zam ki vetetnek.

De am akar megien velem bar $zerelem $zabad legyen mar véle
Chak hogy ezt engedgie kínom erdemiben hogi amint fel meczette
Iuliat $ziuemben $zinten ugi ver$embenis Te$zek meg $zép képe.

Hideg leuén kivűˇl éguén penig belől Iulia $zerelmetül
Ió hamar louakert iaruan Erdeli főldőt nem nagi farat$ag nelkűl
Ezt ö$zue rendelem tőbbé nem emletuen Iuliat im mar versul.

Ez a[z] Iuliarol szerzet Enekeknek a v[e`]ge




Vissza
Tovább