- József Attila -
1.1 Képzelje el, hogy 1930 és 1937 között Pesten élt.
a) Milyen jelentősebb magyar írók és művészek nevével találkozhatott ekkor? (Öt nevet kérünk.)
b) Milyen jelentősebb új magyar irodalmi alkotások jelentek meg ebben az időszakban? (Három címet kérünk.)
c) Milyen kulturális és politikai lapokat olvashatott? (Két címet kérünk.)
1.2 Az alábbi földrajzi helyszínek közül melyek játszottak fontos szerepet József Attila életében?
Bécs
Budapest
Csucsa
Debrecen
Kolozsvár
Lillafüred
London
Makó
Nagykanizsa
Nagyvárad
Öcsöd
Párizs
Pécs
Szeged
Szolnok
Szekszárd
1.3 Aláhúzással jelölje, hogy az alább felsorolt politikai pártok közül melyeknek volt tagja József Attila!
Egyesült Kisgazda- és Földműves Párt
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt
Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt
Kommunisták Magyarországi Pártja
Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt
Magyar Radikális Párt
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Magyarországi Szocialista Munkáspárt
Nemzet Akaratának Pártja
Nemzeti Demokrata Polgári Párt
Nemzeti Egyesülés Pártja
Nemzeti Egység Pártja
Nemzeti Radikális Párt
Nemzeti Szocialista Párt
Szabadelvű Párt
1.4 Fejtse ki röviden, hogy József Attilával milyen kapcsolatban álltak az alább felsorolt személyiségek!
a) Horger Antal
b) Gyömrői Edit
c) Hatvany Lajos
d) Babits Mihály
e) Juhász Gyula
f) Vágó Márta
g) Kosztolányi Dezső
h) Illyés Gyula
i) Mónus Illés
1.5 Válaszoljon a következő kérdésekre!
a) Megjelenése után elkobozta a hatóság József Attila egyik verseskötetét. Mi a címe a kötetnek? Mi volt a vád ellene?
b) Milyen fontos esemény történt Pesten 1930. szeptember 1-én? Miért volt fontos József Attila számára?
c) Ki volt a szerzőtársa József Attilának a Ki a faluba című röpirat megírásában?
d) „Most azon muszáj elmerengnem: / hogy ha te nem szeretnél engem” - így kezdődik a költő egyik 1937 márciusában írt verse. Kinek címezte?
e) Mi volt a költő véleménye Az istenek halnak, az ember él című verseskönyvről? Milyen következményekkel járt ez?
f) Kik voltak a Szép Szó legfőbb munkatársai?
g) Ki volt az a világhírű német író, akinek tiszteletére József Attila verset írt? Miért nem olvashatta fel a nyilvános ünnepségen?
2.1 Olvassa el figyelmesen az alábbi pályaképet! Milyen téves, illetve pontatlan ismereteket tartalmaz?
József Attila pályáján három (esetleg négy) szakasz különböztethető meg. Az első - viszonylag hosszú - periódus (a pályakezdéstől 1928/29-ig) mindvégig az útkeresés jegyében folyt. Adytól és Kosztolányitól az avantgárd szabadversen át az újnépies költészetig József Attila mindent kipróbált. De a részben tudatos imitációk mellett saját kamaszos hangját is megtalálta (pl. Tiszta szívvel, Mikor az uccán átment a kedves, 1925, Klárisok, Medáliák, 1928). A Tiszta szívvel című versével kivívta nyelvész professzora, Horger Antal elismerését is. A második alkotói korszak a közvetlenül pártpolitikus, osztályharcos időszak (kötetei: Külvárosi éj, 1932, Medvetánc, 1934). 1933-tól bontakozott ki nagy gondolati költészete (olyan versek, mint a Téli éjszaka, 1932, Elégia, Óda, 1933, Eszmélet, 1934). Verseiben meghatározó szerepet kap a változatos és színes külvárosi táj. Jelentős a kritikusi munkássága is; sikerül vele Babits Mihály nagyrabecsülését kivívnia. A Nagyon fáj című kötet (1936) a politikai szerep megnövekedett súlyát jelzi. 1936 márciusától Ignotus Pállal közösen szerkesztik a Sarló és Kalapács nevű folyóiratot. Ebben az időszakban egyre inkább elhatalmasodik rajta mentális betegsége, a skizofrénia. A pszichoanalitikus kezelés is közrejátszik abban, hogy a bűn és a bűnhődés lesz az egyik legfőbb motívuma költészetének. Pályájának újabb csúcsát jelentik a kései versek (Tudod, hogy nincs bocsánat, Talán eltünök hirtelen stb.). Harminckét éves, amikor betegsége végez vele.
2.2 A következő kérdések a Tiszta szívvel című versre vonatkoznak.
a) Bizonyítsa be, hogy a vers 1) lázadást, 2) szeretetvágyat fejez ki!
b) Milyen eszközök érzékeltetik a 4. versszakban az ellágyulást? Vizsgálja a jelzőket, az alliterációkat, a belső betűrímeket! Milyen mássalhangzók uralkodnak ezekben a sorokban?
c) „Halált hozó fű”: mi a jelentése?
2.3 A következő kérdések a Ringató és a Klárisok című versekre vonatkoznak.
a) Értelmezze a „holott” szó jelentését a Ringató című versben!
b) Milyen ellentét uralja a Klárisok első két versszakát és milyen a másik kettőt?
c) Mely szófajták fordulnak elő sűrűn a Klárisokban? Melyek hiányoznak belőle? Mi ennek a funkciója?
d) Bizonyítsa, hogy József Attila a „tiszta költészet” követelményeinek kívánt eleget tenni ebben a két versében!
2.4 A következő kérdések a Nyár című versre vonatkoznak.
a) Hány változata van a versnek? Hogyan módosul az utolsó versszak jelentése?
b) Van-e poétikai összefüggés a Nyár és a harmincas évek nagy tájversei (Téli éjszaka, Elégia) között? Indokolja válaszát!
2.5 A következő kérdések A város peremén című versre vonatkoznak.
a) Ki a versben az „én” és ki a „mi”? Milyen kapcsolat van közöttük?
b) Kik következnek a „papok, katonák, polgárok” után? Mivel indokolja a vers, hogy most már rajtuk a sor?
c) „Emeljétek föl szivünket! azé, / aki fölemeli.”: mi ennek a jelentése?
d) Értelmezze az alábbi versszakot!
Míg megvilágosúl gyönyörű
képességünk, a rend,
mellyel az elme tudomásul veszi
a véges végtelent,
a termelési erőket odakint s az
ösztönöket idebent.
e) Mi a szerepe a költőnek? Keressen ettől eltérő ars poeticát József Attila kortársainak költészetében!
2.6 Jellemezze József Attila szocialista tájköltészetét!
a) Hogyan kell értelmezni a költő alábbi nyilatkozatát: „Én a proletárságot is formának látom, úgy a versben, mint a társadalmi életben és ilyen értelemben élek motívumaival. Pl.: Nagyon sűrűn visszatérő érzésem a sivárságé s kifejező szándékom, rontó-bontó, alakító vágyam számára csupán »jóljön« az elhagyott telkeknek az a vidéke, amely korunkban a kapitalizmus fogalmával teszi értelmessé önnön sivár állapotát, jóllehet engem, a költőt csak önnön sivársági érzésemnek formába állása érdekel. Ezért - sajnos - baloldalon sem lelem költő létemre a helyemet - ők tartalomnak látják - s félig-meddig maga is - azt, amit én a rokontalanságban egyre nyomasztóbb öntudattal formaként vetek papírra.”
b) Milyen a Téli éjszaka című vers felépítése? Mi a vers mélypontja? Hányszor szólal meg közvetlenül a lírai én? Mit tudunk meg a versből a külvárosi tájról? Ki és minek a „tulajdonosa” a versben?
c) Olvassa el a Külvárosi éj című verset (1932)! Írja le a fény, a homály, a víz (nedvesség) és a csönd motívumainak megjelenéseit a versben! Hogyan érzékelteti a költő az 5. versszak látomásának könnyű lebegését zenei eszközökkel? Mi a rímek szerepe?
2.7 A következő kérdések az Óda című versre vonatkoznak.
a) Kísérje végig a vers ívét: hogyan emelkedik a látszólag nyugodt szemlélődés állapotától a lélegzetelállító megrendülés eksztázisának magaslatáig!
b) A szerelem milyen biológiai, pszichológiai és társadalmi törvényeit fogalmazza meg a költemény?
c) Hogyan jelenik meg a versben a világ egészével való eggyéválás vágya és a vágy be nem teljesülése miatt érzett megriadás?
d) Milyen létállapotot rögzít a 2. rész? Hogyan fonódik össze az 5. részben a szerelem- és a halálmotívum?
e) Milyen ritmus érvényesül a Mellékdalban?
2.8 A következő feladatok az Altató és a Születésnapomra című versekre vonatkoznak.
a) Kit szólít meg az Altató? Milyen a vers beszédhelyzete? Milyen „érveket” sorol fel a lírai én? Érvényesül-e fokozás vagy ellentét az érvek sorrendjében?
b) Mennyiben „alkalmi” vers az Altató és mennyiben a Születésnapomra?
c) Melyik sérelem a súlyosabb a Születésnapomra lírai én-je számára: amit a haza vagy amit Horger Antal részéről kellett elszenvednie? Milyen a vers hangneme? Milyen verstani játék segíti ezt a hatást?
2.9 A következő kérdések A Dunánál című versre vonatkoznak.
a) Hogyan játssza át az I. rész a fizikai folyamatot lelki történésbe, hogyan kapcsolja össze a külső és belső történést? Hogyan válik a Duna az „idő árjá”-vá?
b) Hogyan idézi fel az I. rész képanyaga és asszociációs ereje az emberi történelembe, sorsba való elmerülés folyamatát?
c) Mi a szerepe az I. részben a hasonlító mint, mintha kötőszavak sorozatos ismétlésének?
d) Hogyan jut kifejezésre az eszmélődés és cselekvés elkülönülése és összetartozása az I. és II. részben? Mennyiben kapcsolódik a II. rész a bergsoni emlékezet-felfogáshoz?
e) A III. részben a költemény hangja ünnepélyes és emelkedett. Milyen eszközök révén éri el ezt?
2.10 Értelmezze József Attila kései költészetét!
a) Mi a meghatározó gesztus a Gyömrői Edithez és mi a Flórához írt versekben? Miért hasonlítja Flórát Amerikához?
b) Milyen Isten-kép jellemzi kései istenes verseit?
c) Hogyan változott Kosztolányihoz való szemléleti pozíciója?
d) Milyen sajátosságok jellemzik az önmegszólító verseket? Válasszon egy példát és szemléltesse azon!
3.1 Folytassa a következő megállapításokat oly módon, hogy (a tárgytól függően) 2-3 helytálló adatot, tényt, állítást tartalmazzon a kiegészítés is!
a) József Attila pályája kezdetén Babits Mihály hangnemében is írt verseket. Később azonban...
b) Kosztolányi Dezső hatása a pályakezdettől az utolsó versekig mindvégig jelentősnek mondható, mert...
c) József Attila szocialista költészetéből a negyvenes-ötvenes évek fordulóján az agitprop verseket értékelték elsősorban, míg a hatvanas évek derekán már...
d) Németh G. Béla nagyhatású tanulmányai óta sokan elfogadják azt, hogy a kései versek az életmű...
3.2 Az alább felsorolt személyiségek hogyan fogadták József Attila költészetét?
a) Ignotus
b) Illyés Gyula
c) Pilinszky János
d) Révai József
3.3 Milyen okai voltak annak, hogy 1945 után több párt is magának akarta kisajátítani József Attila örökségét?
3.4 Az alábbiakban részleteket idézünk Bálint Györgynek József Attila Nagyon fáj című kötetéről írt bírálatából. Mivel ért egyet és mivel nem? Véleményét indokolja!
„Olcsó szellemesség volna összevetni egy régebbi kötetének és a mostaninak a címét és megállapítani, hogy ő, aki valamikor azt hirdette: »Döntsd a tőkét, ne siránkozz«, most nem nagyon döntögeti a tőkét, de annál többet siránkozik. Ez nyilván igaz, de az is igaz, hogy a tőkedöntésre nem a vers a legalkalmasabb szerszám, és a siránkozás - legalább időnként - a költők természetes megnyilvánulása. Gyanús az olyan költő, aki minden versében szabatosan és félreérthetetlenül döntögeti a tőkét és ha siránkozhatnékja van, gyorsan leteszi a tollat és félrevonul. Az ilyen költőknek nemcsak művészi, hanem emberi és szocialista őszintesége is fölötte gyanús. Nem igazi harcos az, aki soha egy pillanatra sem csügged, és nem igazi költő, aki ezt a pillanatnyi csüggedést nem meri bevallani. Őszinteség nélkül nincs költészet és nincs harc sem.
Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy tekintsük József Attilát most is ugyanolyan baloldali költőnek, mint amilyen néhány verskötettel ezelőtt volt. Ez túlzás volna - de ugyanilyen túlzás volna, ha azt mondanánk, hogy végképp eltávozott a tömegek ügyétől, a szocializmus gondolatától. (...) Nem, József Attila nem fordult jobbra. De befelé fordult. És mikor azt írja:
Míg megvilágosúl gyönyörű
képességünk, a rend,
mellyel az elme tudomásul veszi
a véges végtelent,
a termelési erőket odakint s az
ösztönöket idebent.
- kétségtelen, hogy az ösztönök titka jobban érdekli a termelési erők titkánál; a maga rejtett világa jobban foglalkoztatja, mint a társadalom.
Amit szivedbe rejtesz
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt
- írja egy versében, melyet Freudnak dedikál. A tudattalan tudatosítása: ez most költészetének főcélja. Mind mélyebb és mélyebb rétegekbe ereszkedik le önmagában. Legtöbb versében egykori gyermekénje sír fel és ősi sérelmek kísértenek a tudat-küszöb alól. Minden társadalmi sérelemnél, minden osztálybántalomnál erősebben fájnak neki most a gyerekkori verések. A régi szorongások újult erővel fojtogatják, harminc év semlegesítő közegén keresztül is. Rejtelmes okú bűntudatban vergődik és ismeretlen büntetéstől retteg. Igen, leásta magát egészen a mélybe, a kezdet kezdetéig. Freudi munka ez, elméleti munka és ugyanakkor a leggyötrelmesebb személyes élmény. József Attila egyik legnagyobb művészi ereje és sajátossága mindig az volt, hogy elmélet és élmény dialektikus egységbe olvadt verseiben. Elvont fejtegetések szikrázó és forró fényt kapnak nála az érzések hevétől.
És mégis reméljük - a költő érdekében is -, hogy lírájának ez az irányzata, ez a nagy befelénézés nem marad állandó. Emberi és művészi szemponttól egyaránt meddő volna sokáig itt időzni. Még húsz-harminc ilyen vers - és a legszebben hangszerelt, legőszintébben átélt pszichoanalitikus felismerések is szárazzá válnak, személyes ügy helyett egyszerűen csak magánügy lesz belőlük. A búvár részéről megrázó és nagyjelentőségű teljesítmény, ha lemegy az óceán fenekére - de sem az ő, sem az emberiség szempontjából nem volna értelme, hogy végkép lenn is maradjon. Ismétlem, nem tartom sem kisiklásnak, sem »árulásnak«, hogy József Attila egy időre hátat fordított az emberi közösségnek. Nyilván tudta, miért kutatta lázas önkínzással »az ösztönöket idebent«. Az elfordulás és elvonulás korszaka néhány nagyszerű értéket teremtett és jótékonyan fokozta a költő belső érési folyamatát. De most majd ismét fel kell fedeznie a világot, az emberi kapcsolatokat, »a termelési erőket odakint«. És költészetével ismét segítenie kell azokat, akik e termelési erőket az egész emberiség érdekeinek szolgálatába akarják állítani, egy kis csoport szolgálata helyett.”
3.5 Egyetért-e Arthur Koestler véleményével? Ő ugyanis ezt mondta József Attiláról:
„Egyfajta huszadik századi Villon volt, kinek mind élete, mind pedig költészete korának két csalfa pólusa: Marx és Freud körül forgott, s halálában mindkettő áldozatának is tekinthető.”
Álláspontját indokolja!