Horváth Iván

A HÁLÓZATI KULTÚRA FENOMENOLÓGIÁJA:
egy általános textológia vázlata

**************************************************

3. A szöveg szabálya

3.4 Az aszinkronitás, denaturalizálódás, többfázisosság, közvetítettség növekedése

Vázlat 1.

Denaturalizálódás: a jel (saussure-i) önkényességének (ikon, index, szimbólum) történeti fokai (vö. már az 1. ált. nyelvészeti kongresszus): korábban kevésbé önkényesek (sőt az állatok nyelvében, ill. a kultikus nyelvhasználatban jelöltazonosak), később önkényesebbek, de még mindig analógak (a zöld közlekedési lámpa nem lehetne piros), végül teljesen önkényesek, mert már nem analógok (ez a szövegszerűség szintje, ha a szöveget épp a másolással -- helyettesítéssel -- definiáltuk).

Fázisok bevezetése a kommunikációs folyamatba. A beszéd nem kerül rögzítésre. Írás: rögzítés (belső diktálás). Szövegszerkesztés: rögzítés és nyomtatás szétválik, és így tovább.

Példánytöbbszörözés: beszéd, írás, másolás, nyomtatás, elektromágneses hullámok (végtelen példány).

Csatornatöbbszörözés vagy üzenetátalakítás? Már az elektromágneses hullámok esetén felvethető a csatornatöbbszörözés. (De – más értelemben – a beszéd, írás, nyomtatás esetén is.) Az üzenet szétosztása új -- és nem analóg – darabokra időosztás révén létesít párhuzamos csatornákat. Új topológia. (Paul Baran vagy Ács Ernő? Mi az Internet eredete? Számítógép vagy telefonközpont?)

Exkurzus

Az Internet megalkotása nem egyetlen feltaláló érdeme, hanem soké. A szakirodalom mégis megegyezik abban, hogy a csomagkapcsolás (pocket switching) feltalálása volt a legdöntőbb új elgondolás. Bár a kifejezést Donald Davies alkotta meg (aki késve, 1965 novemberében jelentette be találmányát), a csomagkapcsolás bevezetését Paul Barannak tulajdonítják. Az alant következő visszaemlékezés szerint az ő közleménye 1964 májusában jelent meg (vagy ekkor hangzott el az IEEE kongresszusán, és később, de ezzel a dátummal tették közzé). Ugyanebben az évben kerültek – korlátozott – nyilvánosságra azok a belső jelentések, amelyeket Baran az előző években a RAND Corporation számára készített.

Ács Ernőnek az őáltala „address code”-nak nevezett eljárásra számos közleménye (így 1964-ben egy összefoglaló, nagy tanulmánya), sőt szabadalma volt. Az újdonságigény éve ez utóbbiakban: 1963. Azt állítom, hogy az Ács-féle „address code” lényegét tekintve azonos Paul Baran „distributed communications network”-jével, illetve Donald Davies „pocket switching”-jével.

Vázlat 2.

Hozzáférhetőség = Csatornaszám * Pontosság

A Hozzáférhetőség növekedése meghaladja a Jelhordozó Anyaga Romlásának növekedését

A Pontosságot növeli az Érzékszervi Csatoló javítása és az átvivőcsatorna szövegesítése

A Csatornaszám = Térbeli csatornák + (*) Időbeliek. (Nemcsak Internet, hanem könyv, lemez: több is lehet egyszerre egy kézben.)

Csatornaszám: 1 adó és 1 vevő között. Tipikus: kritikai kiadó: egy kézbe fut össze sok szöveg.

A jelhordozó Anyagának Romlása kb. = Pontosságnövekedés, mert a jelhordozó anyagtalanná válik, szöveggé, tehát pontosan másolható dologgá.

Pontosságnövekedés:

Szöveggé válás

Másolhatóvá válás (a szöveg másolható)

(rekurzív?)

Vázlat 3.

A „Vázlat 1” pontatlan. Hibás a 3.1 pontban megadott szabály:

A történelem során növekszik a hozzáférés.

Ennek eszköze a kommunikáció többfázisossága.

A többfázisosság követelménye miatt pedig romlik a konzerválás.

A javítás útja a következő. A történelem során növekszik a szöveggé válás. A jelhordozó anyagisága csökken, szövegisége nő (realitása csökken, idealitása nő). A csomagkapcsolás és az IP korában a jelhordozó maga is szöveg (a szöveg tartója is szöveg). Ami megfigyelhető (a jelhordozó romlása, a hozzáférés javulása), az ebből következik.