Űrnő: Drága Marci, való­sággal kö­rül­ra­jon­ganak a nők; áruld el, mi a titkod!

MM: [széttárja a kezét. ettől a hát­térben néhány lány elájul. za­var­tan el­mo­solyodik, mire újabb lá­nyok es­nek a padlóra.]

Űrnő: Ne mondj semmit! Erre szü­letni kell.

MM: [újabb mosoly, újabb nők a pad­lón. Megszólal:] Ugyan... [néhányan et­től eksztázisba esnek.] ...nem hi­szem, hogy erre születtem volna. [a teremben már többen fek­sze­nek, mint ahányan állnak.]

Űrnő: Az „év embere”-díj volt-e ha­tás­sal a népszerűségedre?

MM: Nem vettem észre. Az életem ugyanúgy megy tovább ezután is. Persze nagyon megtisztelő, és igen jólesik, [lányok esnek ismét a pad­lóra] hogy méltányolják az erő­feszítéseimet. [valaki kihívja a mentőket.] De nem hiszem, hogy a díj népszerűbbé tett volna.

Űrnő: Igaz. Ezen a képen még a májusi „Ámor és mámor”–kon­fe­ren­cián láthatunk: nem éppen magányosan. Mintha az ismert modell, Pethes Marcella is veled lenne!

MM: Valóban. Marcella a kedvemért jött haza pár napra Amerikából.

Űrnő: Igaz-e a hír, hogy Marcella a Wachowski-fivérek szerep­aján­latát hozta el számodra?

MM: A hír igaz. Valami „Mátrix” című filmbe hívtak a főhős szerepére.

Nem vállaltam. A TTK-n ugyanakkor léptem fel ugyan­abból.

 

Űrnő: Néhány próbafelvétel azért készült. De a képen mintha kis sörhasad látszana. [pár lány felül, homlokát ráncolja.]

MM: Pedig akkoriban még nem is it­tam meg a sört. [A lányok o­csúd­ni kezdenek.]

Űrnő: Elárulhatjuk-e az olvasóknak, hogy néhány éve még egészen hosszú hajad volt?

MM: Ezt ti honnét tudjátok? [a döb­benet láthatóan kiül az arcára.]

Űrnő: A Pilisi Harsonában találtunk egy képet rólad.

MM: [za­vartan] De a címét khmm... nem ol­vas­tá­tok el, ugye? [a lá­nyok feltűnően idegesen kö­ze­lednek]

Űrnő: Ezt, hogy „A pilisi rém újra akcióban. Mit mutogat a mu­to­gatós csávó?” [a lányok sikol­toz­va szaladnak ki a szobából. Marci meg­tört, árnyéka csak pil­la­natokkal ko­rábbi ön­magának. A riporter za­var­tan köh­hent, aztán halkan ki­kap­csol­ja mag­nóját.]