Talán
emlékeznek még az Olvasók, hogy annakidején A holló c. filmről jegyeztük
meg egy-két napra Brandon Lee nevét. (A lányok talán egy kicsit tovább. J) A film hőse,
akit B.L. játszik, egy évvel a halála után visszatér, hogy megbosszulja saját és
kedvese halálát; a film nem volt annyira rossz, főleg sötét van benne – ez nem
bántja úgy a szemet mint mondjuk a fények, és nem zavar be az alvásba se
annyira – és éjszaka meg eső. Mondjuk, hogy Dark City, meg Mátrix, olyasmi
hangulat, azokban is sötét van, csak ott van titok is, intellektuális izgalom,
ebben meg annyi agymunka ér, mint a Bosszúvágy 95. részében, vagy a jó
öreg Drakulában Lugosival. A látványról ugye ne beszéjünk, itt nincs
„ilyen fakabátos kafkai figurák röpülnek a levegőben”, vagy „Keanu Reeves
elhajol a golyók elől”, az is szép, hogy B.L. néha, ha a kamera egy pillanatra
nem néz oda, eccercsak eltűnik, ilyen remek kis trükkök vannak ebben a filmben.
Node sebaj, A holló ma megnézve inkább a ’80-as, (vö. a rucikat!) mint a
’90-es évek terméke; 93-ban ez még nem annyira fura, gondoljunk olyan, ma már
teljességgel élvezhetetlen filmekre, mint a Darkman, ki hinné, hogy Liam
Neeson játszotta a címszerepet?!
(Azt,
hogy a sötét a lényeg, onnan is lehet tudni, hogy egy Brandon Lee–honlapon megszavaztatták
a látogatókat, hogy vajon szerintük ma melyik filmben lenne király Brandon, és
a Mátrix 99%-on vitte a mezőnyt, más közös meg nincs a kettőben, már a
történet szintjén, mert ha a színészek származását nézzük, Keanu Reeves-ről azt
olvastam, hogy neki is vannak kínai ősei, csak rajta aztán tutira nem látszik.)
A
lényeg nem is ez volt, nem emiatt maradt meg a név, hanem hogy Bruce Lee fiát
véletlenül lelőtték a forgatás hevében, és jól meg is halta magát, ez szívás, főszereplő
nélkül hogy lesz kész a film! De a derék készítők nem dobták el a különben –
már ez is gyanús! – majdnem kész anyagot, hanem jól megszámítógépezték –
’93-ban? ne röhögtessenek! 2000-et írunk, és még Marlene Dietrich sem az igazi!
–, és ettől aztán még ott is olyan lett, mintha ő, pedig nem is.
(Ilyet
én is találtan a Weben, derék leánkák, akik karbatartyák a Brandon
Lee-szájtokat van, hogy egy-két + képet is odahamisítanak, a kedvencem ez:
A
bal arcon levő heg a kép összeollózójától származik, árulkodó jelek még a
hajviselet (B.L. ügyelt arra, hogy ne egyenesszálú távol-keleti, hanem a ’80-as
évek amerikájának teccő enyhén hullámos haja legyen [a papájának állítólag nem
jött egészen össze ez a kínai származás, a Kung Fu c. korabeli
tévésorozatban, mely amúgy az ő ötelete volt, <derék kínai járja a
vadnyugatot, és két dolgot oszt: igazságot meg pofonokat> de a szerepet az
echte, gyárilag hófehér David Carradine játszhatta csak el, gondoljunk most
hirtelen arra, hogy a Sok hűhó semmiért pár éve készült filmváltozatában
meg a több mint mór Denzel Washington játssza a herceget, hát ilyenek a
zamerikajijak, kíváncsi leszek, Othellót ki fogja majd játszani, csak úgy lesz
PC, ha fehér angol nő. Mongyuk én asse látom, hogy ez a Brendon Lee annyira
félvér kínai, szerintem Bruce Lee is max. félvérnek néz ki, űristen, vajon PC-e
ez a szó, hogy félvér?] a másik a körme, az alábbi képpel 
össze
lehet hasonlítani.
Ezen
az „annyira kigyúrt fiú vagyok, hogy kockahasam
csont nélkül beolvad a téglafalba, a fokozott agytevékenység jeleit mutató
tekintetemről pedig már ne is beszéljünk, bébi” c. képen látható eredeti gyári
körmök mintha tömpébbek lennének. Jó’ van, nem bántom én Brandon Lee-t, sok
pénzér’ én is vágnék ilyen képet, meg vágatnék ilyen izmokat is, ha sokat
fizetnének!)
Szóval
a werkfilmben másról se volt szó végig, mint hogy hogyan helyettesítették a főhőst
játszó színészt, akit a forgatás alatt vaktöltény helyett tévedésből éles lőszerrel
lőttek. Talán már ott is figyelmeztettek a tényre, hogy Bruce Lee, az apa is
hát ha nem is egy forgatáson, de közvetlenül utána halt meg. Milyen egy
véletlen! Azt talán a nézőkre bízták, hogy azt gondolják, a filmben a főhős
visszatér a halálból, Brandon Lee, a főhőst játszó színész is visszatér majd,
holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány, hogy jön egy királyfi tán, hófehér
Jagarán. Erre a subjectre született is egy csomó website, ahol romantikus
érzületű lányok osztják meg egymással ugyanazt a kb. 100 fényképet, és kb. 5
db. életrajzi adatot a nagy színészről, aki jobb volt, mint Robert de Niro és
Marlon Brando együttvéve.
Brandon
Lee, akárcsak néhány ügyes arc a világtörténelemben, nem annyira az életével,
mint inkább a halálával lett híres. Ezt a töretlen sikert mi 
sem
bizonyítja jobban, mint a nevével és képével megjelent 1999-es Brandon
Lee-naptár (a dátum a LEE-betűk alatt látható).
Visszatérést
ígértünk Olvasóinknak. Erre nemsokára rátérünk, addig azonban gondoljuk meg,
micsoda üzlet volt Brandon Lee halála. Ha élne, vajon miért éppen őt kérték
volna fel a Mátrix címszerepére? Nevetséges! Jó, A holló legalább
végre nem másodosztályú keleti küzdősport–film volt. A maga nemében és idejében
nem is volt olyan rossz. De ennyi erővel Jackie Chan vagy Van Damme is
mátrixozhatott volna. A Brandon Lee–kultusz éltető eleme Brandon Lee korai, és
utolsó szerepéből interpretálható, bizonyos szempontból revelatív erejű halála.
Avagy képzeljük el, hogy tényleg meghalt 28 évesen, és halála után 6 évvel azt
mondja özvegy édesanyja, árván maradt húga, magára maradt ifjú jegyese, hogy
ideje most már valami betevő után nézni, itt vannak ezek a remek kis képek a
fiamról / bátyámról / halott jegyesemről, jól kiadok belőlük egy falinaptárt, a
’80-as évek bájaira vevő csajok meg hosszú nyálcsorgatás mellett letejelnek.
Ne
ily halált adj Istenem, ne ily halált adj énnekem!
