Mindenkinek:
FRIED István = Irodalomelmélet az ezredvégen, ÁRMEÁN, Ottília, FRIED, István, ODORICS, Ferenc, Bp., 2000.

Ismertetésre:

• Helikon 2005/1.
• BÖHME, Hartmut, MATUSSEK, Peter, MÜLLER, Lothar, Orientierung Kulturwissenschaft, Hamburg, 2000.

2. Mediaforradalom - szóbeliség, írásbeliség I.

Manapság sokat hallani a Gutenberg-galaxis végéről, az írás válságáról, az írott kultúra háttérbeszorulásáról. A számítógépes technikán alapuló multimediális kultúra térhódításával a hagyományos médium, a könyv hosszú ideig meghatározó kulturális szerepe megkérdőjeleződni látszik. Ez a tapasztalat motiválja az írásos kultúra kialakulása és története iránt az utóbbi időben tapasztalható fokozott érdeklődést. A könyvkultúra sorsa, általában véve a médiumok története nem pusztán technikai kérdés. Az információrögzítésre és kommunikációra használt eljárások szorosan összefüggenek az emberi gondolkodásmód alakulásával, a tudományok módszertanának változásával. Ezért tanulságos visszatekinteni korábbi médium-váltásokra, média-forradalmakra, a kora újkori médiumváltás és a kommunikáció módja, az irodalom, az irodalmi formák, az expresszív technikák közötti összefüggésekre.

Mindenkinek:
ONG, Walter J., Nyomtatás, tér és lezárás = Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig, szerk. NYÍRI Kristóf, SZÉCSI Gábor, ford. SZÉCSI Gábor, Bp., 1998, 245-269.

Ismertetésre:

• MÜLLER, Jan-Dirk, The Body of the Book: The Media Transformation from Manuscript to Print = Materialities of Communication, szerk. GUMBRECHT, Hans Ulrich, 32–44.
• MCLUHAN, Marshall, A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte, ford. KRISTÓ NAGY István, Bp., 2001.
• ONG, Walter J., Orality and Literacy. The Techologizing of the Word, London, New York, 1982.

3. Mediaforradalom - szóbeliség, írásbeliség II.

Mindenkinek:
CHARTIER, Guglielmo, CHARTIER, Roger, Bevezetés = Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerk. CAVALLO, Guglielmo, CHARTIER, Roger, ford. SAJÓ Tamás, Bp., 2000, 9-43.

Ismertetésre:

• CHARTIER, Roger, Texts, Printing, Reading = The New Cultural History, szerk. HUNT, Lynn, Univ. Of California Press, 1989, 154-176.
• ZUMTHOR, Paul, Body and Performance = Materialities of Communication, szerk. GUMBRECHT, Hans Ulrich, 217-226.
• MÜLLER, Jan-Dirk, Ritual, pararituelle Handlungen, geistliches Spiel. Zum Verhältnis von Schrift und Performanz = Audiovisualität vor und nach Gutenberg. Zur Kulturgeschichte der medialen Umbrüche, Bécs, 2001, 63-71.
• SALAZOV, Philipp-Joseph, La voix aux XVIIe siecle = Histoire de la rhétorique dans l'Europe moderne 1450–1950, kiad. FUMAROLI, Marc, Paris, 1999, 787-819.

4. Kulturális emlékezet

A történelmi múlt nem önmagában létező zárt, örökké változatlan egész, amelyeket objektív módszerekkel megismerhezünk, hanem az utókor által teremtett konstrukció. Ez a tény a múlt, az emlékezés tárgyáról az emlékezés mikéntjére tereli a figyelmet. A kollektív emlékezet kutatása ezért arra a kérdésre összpontosít, milyen intézményi és mediális keretek között formálódik a múlt képe. Jan Assmann az ókori magaskultúrák példáján viszgálja ezeket a kérdéseket - megállapításai azonban más korok megismerésében is tanulságosak lehetnek.

Mindenkinek:
ASSMANN, Jan, A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, ford. HIDAS Zoltán, Bp., 1999, 87-128.

5. Vizualitás

Marshall Mcluhan Gutenberg-galaxisa óta általánosan elfogadott tétel, hogy a modern világ, legalábbis a könyvkultúra elterjedésével szem-központúvá vált. Az érzékelésre, az érzékszervek hierarchiájára, a renszánsz perspektíva kialakulására, a látás kora újkori elméleteire vonatkozó vizsgálatok árnyalhatják ezt a képet.

Mindenkinek:
CRARY, Jonathan, A megfigyelő módszerei, Bp., 1999. (2. fejezet)

Ismertetésre:

• JAY, Martin, Scopic regimes of modernity = Modernity and Identity, szerk. LASH, Scott, FRIEDMAN, Jonathan, Oxford, 178–195.
• JAY, Martin, Downcast Eyes, Univ. Of California Press, 1993, 46-81.

6. Értelmezés

A szubjektummal szemben külsőnek tekinett világ értelmezésének szükségessége a reneszánsz és a kora újkor óta az európai kultúrában meghatározóvá vált modern szubjektumkoncepciók alapvető jellemzője. A megértés modern koncepciói szerint a jelentésadás az értelem, a karteziánus res cogitans munkája. Gumbrecht a megértés olyan koncepcióját igyekszik kidolgozni, amely korrigálná a karteziánus dualizmus egyoldalú racionalizmusát. Milyen párhuzamok és különbségek vonhatók a mai, illetve a reneszánsz és kora újkori értelmezési koncepciók között? Mi e különbségek jelentősége a kora újkori kultúra tanulmányozása szempontjából? Az irodalmi művek, a múlt kultúrájának értelmezésében, a történelmi múlt jelenségeinek oktatásában milyen lehetőségek nyílnak meg, ha szakítunk az egyoldalú racionalista értelmezési stratégiákkal?

Mindenkinek:
?

Ismertetésre:

• GUMBRECHT, Hans Ulrich, A Farewell to Interpretation = Materialities of Communication, szerk. GUMBRECHT, Hans Ulrich, 389-404.
• Gumbrecht, Hans Ulrich, Production of Presence: What Meaning Cannot Convey, Stanford Univ. Press, Stanford, 2004, 21-49, 91-132.