KIEGÉSZÍTŐ SZAKOS KÉPZÉS
A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1772-IG
Előadást tart: S. Sárdi Margit doc.
KOLLOKVIUMI ÉS SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK ÉS KÖTELEZŐ OLVASMÉNYJEGYZÉK
Rövidítések:
Válogatás = Válogatás a régi magyar irodalom szakirodalmából 1772-ig, szerk. S. SÁRDI Margit, I–II, Bp., 1983. Egy. jegyzet.
Narancs = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I. rész. Késő-reneszánsz, manierizmus és korabarokk, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 1998. Második kiadásának lapszámozása (sötétzöld, 2003) csekély mértékben eltér.
Zöld = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. II. rész. Barokk és késő-barokk rokokó, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2000. Második kiadásának lapszámozása (sötétkék, 2003) csekély mértékben eltér.
Általánosan kötelező
A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., 1964.
A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., 1964.
Az Új magyar irodalmi lexikon megfelelő
szócikkei
A tételek a. része az irodalmi szövegeket, b. része a
szakirodalmat tartalmazza.
1. Ősi kultúránk
a. – CSÁTI Demeter = Balassi Bálint és a 16. század költői, kiad. VARJAS Béla, Bp., 1979 (Magyar Remekírók), I, 286-291.
– A Bagonyai Ráolvasások = MOLNÁR József, SIMON Györgyi, Magyar nyelvemlékek, 3., jav. és bőv. kiad., Bp., 1980. 104-106.
b. – DIÓSZEGI Vilmos, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben, Bp., 1958. 396-433. vagy Válogatás, I, 5-41.
– História, 1990/2. 3-11.
– Magyar Tudomány, 1990. 243-312.
– ENGEL Pál, Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig, Bp., 1990 (Magyarok Európában I.), 88-106.
– DEMÉNY István Pál, A magyar szóbeli hősi epika, Csíkszereda, 1997. 310-317.
2. Árpád-kori legendák és az államelméleti irodalom kezdetei
a. – Szent András és Benedek legendája, Szent István király kis legendája, Szent István király nagy legendája, Szent István legendája Hartvik püspöktől, Szent István király intelmei Imre herceghez, Szent Imre herceg legendája, Szent Gellért püspök kis legendája, Szent Gellért püspök nagy legendája, Szent László király legendája = Árpád-kori legendák és intelmek, kiad. ÉRSZEGI Géza, Bp., 1983. 13-102.
b. – MEZEY László, Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata, Bp., 1979. 88-122.
– KLANICZAY Gábor, Szent István legendái a középkorban = Szent István és kora, szerk. GLATZ Ferenc, KARDOS József, Bp., 1988. 185-196.
3. Árpád- és Anjou-kori gesta- és krónikairodalom
a. – ANONYMUS, Gesta Hungarorum, ford. PAIS Dezső, bev. és jegyz. GYÖRFFY György, Bp., 1975.
– KÉZAI Simon, A magyarok viselt dolgai = A magyar középkor irodalma, szerk. V. KOVÁCS Sándor, Bp., 1984 (Magyar Remekírók). 115-163.
– Képes Krónika = Uo., 164-318.
– KÜKÜLLEI János, Lajos király viselt dolgai = Uo., 332-370.
b. – GYÖRFFY György kísérő tanulmánya az a. alatt idézett Anonymus-kiadáshoz
– TRENCSÉNYI-WALDAPFEL Imre, Küküllei János és a Névtelen Minorita = Uő., Humanizmus és nemzeti irodalom, Bp., 1966. 11-34. Vagy Válogatás, I, 64-88.
4. Árpád- és Anjou-kori magyar nyelvű szövegemlékek. A magyar nyelvű írásbeliség kezdetei
a. – Halotti Beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom = MOLNÁR József, SIMON Györgyi, Magyar nyelvemlékek, 3., jav. és bőv. kiad., Bp., 1980. 26-33, 42-47.
– Szent Margit legendája = Árpád-kori legendák és intelmek, kiad. ÉRSZEGI Géza, Bp., 1983. 110-179.
– Ferenc-legenda, Szgy., I, 351-359.
b. – MEZEY László, Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén, Bp., 1955. 5-17, 32-37. vagy Válogatás, I, 110-144.
– HORVÁTH János, A Halotti Beszéd történetéhez, MNy, 1970. 421-429.
– MARTINKÓ András, Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben, Bp., 1988. 148-213.
5. Magyar nyelvű kódexirodalom
a. – Érdy-kódex = Szgy., I, 370-374, 387-406, 440-447, 452-461. vagy A néma barát megszólal, kiad. MADAS Edit, Bp., 1985. 9-15, 381-424, 508-515. vagy A magyar középkor irodalma, szerk. V. KOVÁCS Sándor, Bp., 1984 (Magyar Remekírók). 915-955.
– Szent Barlámnak élete = Uo., 1020-1041.
– Három körösztyén leány = Magyar drámaírók. 16-18. század, kiad. NAGY Péter, Bp., 1981 (Magyar Remekírók). 7-16.
b. – HORVÁTH János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Bp., 1931. (Reprint: 1988.) 126-200. vagy Válogatás, I, 42-63.
– MADAS Edit utószava az a. alatt idézett Karthauzi Névtelen-kiadáshoz, 545-559.
6. Középkori költészet
a. – Édes anya; Ó, kegyes Szűz Mária; VÁSÁRHELYI András, Cantilena = A magyar középkor irodalma, szerk. V. KOVÁCS Sándor, Bp., 1984 (Magyar Remekírók). 880-885.
– Szent László-ének; SZABADKAI Mihály éneke; APÁTI Ferenc, Cantilena; GESZTI László éneke; Emlékdal Mátyás király halálára; Soproni virágének; Körmöcbányai táncszó; Szabács viadala = Szgy., I, 540-552.
b. – GERÉZDI Rabán, A magyar világi líra kezdetei, Bp., 1962. 38-303.
7. Janus Pannonius
a. – Janus PANNONIUS Összes munkái, kiad. V: KOVÁCS Sándor, Bp., 1987: itáliai epigrammák, 11-175 (Névváltoztatásáról; A művészetről; A költő Martialishoz; Vergilius tolvajára: Gryllushoz; Saját magáról; Szilviáról; Mikor ártatlanságát elvesztette; Panaszkodik, hogy társai bordélyházba csalták; Kikacagja a római búcsúsokat; Ugyanarról (Szlávok, hiszpánok...); Ugyanarról (Már minden piacot...); Kigúnyolja Galeotto zarándoklását; Aeneas Sylviushoz; Galeottóhoz, ajándéka viszonzásául; Hunyadi Jánosnak, Mátyás király atyjának sírfelirata); magyarországi epigrammák, 191-249 (Pannónia dicsérete; Mentegetődzik, hogy nem elegyedik a harcba; Pál pápáról; Egy dunántúli mandulafáról; A narni Galeottóhoz; Mars istenhez békességért); magyarországi elégiák, 324-381; Dicsőítő ének a veronai Guarinóhoz (439-463).
b. – HORVÁTH János, Janus Pannonius műfajai és mintái = Janus Pannonius (Tanulmányok), szerk. KARDOS Tibor, V: KOVÁCS Sándor, Bp., 1975. 337-389.
8. A 15-16. századi humanista irodalom
a. – GARÁZDA Péter versei = Janus Pannonius. Magyarországi humanisták, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., 1982 (Magyar Remekírók). 219.
– Galeotto MARZIO, Mátyás király kiváló és bölcs mondásairól és tetteiről szóló könyv = Humanista történetírók, szerk. KULCSÁR Péter, Bp., 1977 (Magyar Remekírók). 52-107.
– PESTI Gábor, Esopus fabulái, kiad. ÁCS Pál, Bp., 1980.
b. – KLANICZAY Tibor, Az akadémiai mozgalom és Magyarország a reneszánsz korában = Pallas magyar ivadékai, Bp., 1985. 9-95.
– Magyar humanisták levelei. XV-XVI. század, kiad. V. KOVÁCS Sándor, Bp., 1971. 5-50. vagy Uő., Eszmetörténet és régi magyar irodalom, Bp., 1987. 259-314.
– KULCSÁR Péter, Az újplatonizmus Magyarországon, ItK, 1983. 41-47.
– BALÁZS János, Sylvester János és kora, Bp., 1958. 239-314.
9. Históriás és krónikás ének; regényes és széphistória
a. – TINÓDI Sebestyén; Szép ének a gyulai vitézekről; Az vitéz Turi György haláláról; ILOSVAI Péter = Balassi Bálint és a 16. század költői, kiad. VARJAS Béla, Bp., 1979 (Magyar Remekírók), I, 292-382, 821-827, II, 184-199, 238-252.
– Magyar széphistóriák, jegyz. VÉGH Ferenc, Bp., 1965.
– Eurialus és Lucretia; Árgirus = RMKT XVI/9.
– Theagenes és Chariclia = RMKT XVI/10. 241-293.
b. – TINÓDI Sebestyén, Krónika, kiad. SUGÁR István, bev. SZAKÁLY Ferenc, Bp., 1984 (Bibliotheca Historica). 7-75.
– VARJAS Béla, a magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, Bp., 1982. 27-64, 185-219.
– KŐSZEGHY Péter utószava az a. alatt idézett Chariclia-kiadáshoz, 325-333.
10. A 16. századi széppróza
a. – HELTAI Gáspár és BORNEMISZA Péter Művei, szerk. NEMESKÜRTY István, Bp., 1980. 7-65, 77-239, 269-405, 975-1122.
– Magyar elbeszélők. 16-18. század, kiad. S. SÁRDI Margit, Bp., 1986 (Magyar Remekírók). 7-175.
b. – NEMESKÜRTY István, A magyar széppróza születése, Bp., 1963. 59-225.
11. A reformáció irányzatai és műfajai; zsoltárparafrázisok
a. – FARKAS András, BATIZI András, SZKHÁROSI HORVÁTH András, SZTÁRAI Mihály, SZEGEDI Gergely, KECSKEMÉTI VÉG Mihály, BOGÁTI FAZAKAS Miklós = Balassi Bálint és a 16. század költői, kiad. VARJAS Béla, Bp., 1979 (Magyar Remekírók), I, 383-395, 432-508, 577-605, 697-740, 817-820, II, 326-336.
– SZENCI MOLNÁR Albert Válogatott művei, kiad. VÁSÁRHELYI Judit, Bp., 1976. 43-149.
– THORDAI János = Magyar költők. 17. század, kiad. KOMLOVSZKY Tibor, Bp., 1990, I, 236-258.
b. – BÁN Imre, Szenci Molnár Albert, a költő = Szenci Molnár Albert és a magyar későreneszánsz, Szeged, 1978 (Adattár 4). 137-155.
– BÓTA László, A magyar zsoltár Szenci Molnár Albert előtt = Uo., 163-179.
– HORVÁTH Iván, "Számtalan az sok vala vala vala" = Uo., 183-188.
12. A reneszánsz kori dráma
a. – SZTÁRAI Mihály, BORNEMISZA Péter, Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról, VÁLASZÚTI György, SZEGEDI Lőrinc, Constantinusnak és Victoriának szerelmekrül = Magyar drámaírók. 16-18. század, szerk. NAGY Péter, Bp., 1981 (Magyar Remekírók). 17-186, 367-461.
– Gyarmati BALASSI Bálint, Szép magyar komédia, kiad. KŐSZEGHY Péter, SZABÓ Géza, Bp., 1990.
b. – PIRNÁT Antal, A magyar reneszánsz dráma poétikája, ItK, 1969. 527-555.
– Amedeo DI FRANCESCO, A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében, Bp., 1979. 58-76, 106-117.
13. Balassi Bálint
a. – Gyarmati BALASSI Bálint Énekei, kiad.KŐSZEGHY Péter, SZABÓ Géza, Bp., 1986.
– Gyarmati BALASSI Bálint, Szép magyar kimédia, kiad. KŐSZEGHY Péter, SZABÓ Géza, Bp., 1990.
b. – KLANICZAY Tibor, A szerelem költője = Uő., Reneszánsz és barokk, Bp., 1961. 183-295.
– VARJAS Béla, Balassi Nagyciklusa = Uő., A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, Bp., 1982. 255-346. vagy Válogatás, I, 328-370.
– HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti-poétikai megközelítésben, Bp., 1982. 65-112.
– SZABICS Imre, A trubadúrlíra és Balassi Bálint, Bp., 1998. 11-24, 51-104.
14. A reneszánsz válsága. Manierizmus. Rimay János
a. – Magyar költők. 17. század. A kuruc kor költészete, kiad. KOMLOVSZKY Tibor, Bp., 1990 (Magyar Remekírók), I, 7-78.
b. – KLANICZAY Tibor, A reneszánsz válsága és a manierizmus, ItK, 1970. 419-450. vagy Uő., A múlt nagy korszakai, Bp., 1973. 226-282. vagy Válogatás, II, 371-417.
– BÁN Imre, A magyar manierista irodalom, ItK, 1970. 451-465. vagy Uő., Eszmék és stílusok, Bp., 1976. 168-185. vagy Válogatás, II, 418-439.
– BÓTA László, A Balassi-Rimay-versek első kiadásának keletkezéséhez, ItK, 1983. 173-188.
15. A reneszánsz válsága. Késő-humanizmus és sztoicizmus
a. – PRÁGAI András versei = Magyar költők. 17. század. A kuruc kor költészete, kiad. KOMLOVSZKY Tibor, Bp., 1990 (Magyar Remekírók), I, 158-189.
– DRASKOVICH János, PRÁGAI András = Magyar gondolkodók. 17. század, kiad. TARNÓC Márton, Bp., 1979 (Magyar Remekírók).
– PÉCSI Lukács, WATHAY Ferenc, Pöngését koboznak... = Narancs, 25-27, 54-67, 209.
b. – BÁN Imre, "Fejedelmeknek serkentő órája" = Uő., Eszmék és stílusok, Bp., 1976. 140-156.
– DRASKOVICH János, Horologii principum, kiad. KOMLOVSZKY Tibor, Bp., 1989. 7-25.
– BITSKEY István, Pöngését koboznak... = Uő., Eszmék, művek, hagyományok, Debrecen, 1996. 97-109.
– CZOBOR Mihály, Theagenes és Chariclia, Bp., 1996 (RMKT XVI/10). 241-293 325-333.
16. A késő-humanista protestáns irodalom
a. – MAGYARI István, Az országokban való sok romlásoknak okairól = Narancs, 39-47.
– ALVINCZI Péter, Magyarország panasza = Magyar gondolkodók. 17. század, kiad. TARNÓC Márton, Bp., 1979 (Magyar Remekírók). 165-185.
– SZENCI MOLNÁR Albert Válogatott művei, kiad. VÁSÁRHELYI Judit, bev. TOLNAI Gábor, Bp., 1976. 49-149, 433-465. vagy SZMA Költői művei, kiad. STOLL Béla, Bp., 1971 (RMKT XVII/6). 7-335.
– SZEPSI CSOMBOR Márton Összes művei, kiad. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., 1968. 115-129, 218-253.
b. – VÁSÁRHELYI Judit, Eszmei áramlatok és politika Szenci Molnár Albert életművében, Bp., 1985. 26-208.
– MAGYARI István, Az országokban való sok romlásoknak okairól, kiad. KATONA Tamás, utószó MAKKAI László, Bp., 1979. 187-208.
Kiegészítő szakosok szigorlati tételei az I. félév tematikájából
1. Ősi kultúránk. A középkori írásbeliség születése
2. Középkori egyházi irodalmunk
3. Középkori világi irodalmunk
4. A humanizmus. Janus Pannonius
5. A reneszánsz. Balassi Bálint
6. A reformáció. Szenci Molnár Albert
7. A széppróza születése. Bornemisza, Heltai, népszerű széppróza
8. A magyar dráma története a 16. sz. végéig