- Petőfi Sándor -

Tanári kézikönyv

Válogatott irodalomjegyzék
Óravázlat-javaslatok

Feladatok

1.1 Képzelje el, hogy 1840 és 1848 között Pesten élt.

a) Milyen jelentősebb magyar írók és művészek nevével találkozhatott ekkor? (Öt nevet kérünk.)

b) Milyen jelentősebb új magyar irodalmi alkotások jelentek meg ebben az időszakban? (Három címet kérünk.)

c) Milyen kulturális és politikai lapokat olvashatott? (Két címet kérünk.)

1.2 Aláhúzással jelölje, hogy az alábbi földrajzi helyszínek közül hol nem járt személyesen Petőfi Sándor?

Aszód
Barguzin
Bécs
Debrecen
Kecskemét
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Koltó
Moszkva
Párizs
Pest
Piski
Pozsony
Segesvár
Sopron
Szabadszállás

1.3 Válaszoljon a következő kérdésekre!

a) Mikor és hol jelent meg nyomtatásban Petőfi első verse?

b) Hányszor volt katona Petőfi? Milyen tiszti fokozatot ért el?

c) Miről volt nevezetes a Pillwax kávéház?

d) Miért hívta ki Petőfi párbajra Vahot Imrét?

e) Miért hihették utóbb költői próféciának a Szeptember végén című versét?

f) „Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit mint mink / Huszonnégy óra alatt.” Minek alkalmából írta Petőfi e sorokat?

g) Hol jelöltette magát Petőfi képviselőnek a nemzetgyűlési választáson? Milyen sikerrel járt?

h) Miért haragudott meg Petőfi 1848-ban Vörösmartyra?

1.4 Válasszon a következő témák közül és írjon fogalmazást!

a) Petőfi az egyik sírásót alakítja a Hamlet előadásán

b) A Dicsőséges nagyurak ismertté válik a pozsonyi országgyűlésen

c) Petőfi megkéri Szendrey Júlia kezét

d) Petőfi részt vesz Bem oldalán a vízaknai ütközetben

1.5 Fejtse ki röviden, hogy Petőfivel milyen kapcsolatban álltak az alább felsorolt személyiségek! (Egy kakukktojás is van a nevek között!)

a) Arany János

b) Vörösmarty Mihály

c) Csapó Etelke

d) Erdélyi János

e) Jókai Mór

f) Bem József

g) Heinrich Heine

h) Bajza József

i) Pönögei Kis Pál

2) A pályaképre vonatkozó feladatok

2.1 Olvassa el figyelmesen az alábbi pályaképet! Milyen téves, illetve pontatlan ismereteket tartalmaz?

Petőfi Sándor (1823–1849) költészetét három vagy négy nagyobb pályaszakaszra szokás osztani. Az első: a kísérletezések időszaka – különösen nagy hatással volt rá Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Károly lírai öröksége. Megpróbált boldogulni a színészi pályán is, s ez legalább annyi haszonnal járt művészetében, hogy nagyra fejlesztette imitáló tehetségét. 1844-ben aratta legnagyobb írói sikereit A helység kalapácsa című népszínművel és a János vitéz c. mesekölteménnyel. Utóbbi művében a címszereplő sok bonyodalom után elveszi a francia király lányát. A János vitéz sikere után Petőfi további mesejátékok írásába fogott, közülük a Csongor és Tünde a legismertebb. Újabb költői periódusának legjelentősebb gyűjteménye a Felhők c. szerelmi ciklus (1846), melyet Szendrey Júliához, későbbi feleségéhez írt. 1846-tól kezdődik harmadik pályaszakasza, melyet beárnyékol korai halálának megsejtése, amint az az Egy gondolat bánt engemet... című versében is olvasható. Lírájának legjelentősebb vonulatát a forradalmi jövendölés-versek alkotják, közülük A XIX. század költői nagyszabású ars poetica is. 1846 márciusában megszervezte a Tízek Társaságát, a hozzá hasonló gondolkozású fiatal írók érdekszövetségét. Ekkor ismerkedett meg Jókai Mórral, aki leghívebb barátja az 1848–49-es szabadságküzdelem idején is. Másik barátja Arany János, akinek komikus eposzát, Az elveszett alkotmányt Aranyhoz írt episztolában üdvözölte. Petőfi javaslatára született meg a Toldi, Arany másik terjedelmesebb műve. 1848. március 15-e a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplője, a 12 pont mellett a Nemzeti dal a követelések legfontosabb dokumentuma. A szabadságharc idején fontos diplomáciai megbízatásoknak tett eleget, így jutott el Bécsbe és Szentpétervárra. 1848-ban írt hosszabb elbeszélő költeménye, Az apostol követté választása kudarcának élményét dolgozza fel. 1849. július 31-én eltűnt a segesvári ütközetben.

2.2 A következő kérdések a Temetésre szól az ének... és a Fa leszek, ha... című versekre vonatkoznak.

a) Mutassa ki a két népdal párhuzamait és ellentéteit!

b) Ábrázolja úgy, ahogy az Ez a világ amilyen nagy... kezdetű dal esetében tettük!

c) Keressen további népdalokat és vesse össze az itt kiemeltekkel! Milyen egyezéseket és eltéréseket tapasztal?

2.3 A következő kérdések A helység kalapácsára vonatkoznak.

a) Milyen kapcsolatban áll a cím az alcímmel? Komolyan vehető-e az utóbbi: hőskölteményt vár-e a cím ismeretében?

b) Mi lehet a célja a mű végére tett Mutató táblának? Milyen elemeit emeli ki a cselekménynek?

c) Értelmezze a cím- és főszereplő nevét és állandó jelzőjét! Miért beszélő név? Csoportosítsa a mű állandó jelzőit abból a szempontból, hogy melyik utal külső és melyik belső tulajdonságra! Kinek tekinthetjük állandó jelzőjét ironikusnak? Miért?

d) Nem csupán a nevek utalnak viselőjük foglalkozására, hanem sok esetben a szövegben megjelenő metaforák és hasonlatok is. Vizsgálja meg az alábbi szövegrészeket és húzza alá a foglalkozásra utaló szavakat! Állapítsa meg azt is, hogy milyen költői képekbe vannak foglalva!

1) [Fejenagy:] O szemérmetes Erzsókom, / Szívem mühelyének / Örök árendása te!

2) [a kántor:] Keblem kápolnájában / A hűséges szerelemnek / Az öröklétnél / Félrőffel hosszabb gyertyája lobog / Szent lobogással.

3) [Erzsók:] Oh széles tenyerű Fejenagy, / Helységünk kalapácsa / S csapra ütője szivem hordójának!

4) [Fejenagy:] „No megállj! majd megkalapállak.” / S úgy megütötte / Öklének buzogányával / A fondor lelkületű egyházfinak orrát, / Hogy vére kibuggyant. / Erre Harangláb / Ügyesen leütötte fejérül a kucsmát, / Megkapta hajának fürtözetét, / S olly istenesen kezdette cibálni, / Mint a harang-kötelet.

e) Vizsgálja meg az alábbi jelzőket és a hozzájuk kapcsolódó neveket verstani szempontból!

lágyszivű kántor
béke barátja Bagarja
széles tenyerű Fejenagy
amazontermészetü Márta
Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi
vitéz Csepü Palkó, a tiszteles két pej csikajának jó kedvű abrakolója

f) Mutassa ki a műben szereplő valamennyi fontosabb eposzi kelléket (invokáció, propozíció, enumeráció, csodás elemek stb.)! Miben tér el a hagyományoktól A helység kalapácsa? Hogyan parodizálja az időmértékes verselést?

g) Értelmezze az alábbi részletet! Melyik irodalmi stílust (irányzatot) teszi nevetségessé?

Kimondom: / Mi furja az oldalamat. / Kimondom, igen, / Nem holmi cikornya-beszéddel, / De az érzés egyszerü hangján: – / Keblem kápolnájában / A hűséges szerelemnek / Az öröklétnél / Félrőffel hosszabb gyertyája lobog / Szent lobogással. / S éretted lobog az, / O szemérmetes Erzsók! / S ha meg nem koppantod / A viszonszerelem koppantójával: / El fog aludni, / És vele el fog aludni / Életem is!...

h) Feltűnő a mű erőteljes színpadszerűsége is: a jelenetek (és a szereplők színrelépésének) tervszerű egymásutánja. Készítsen vázlatot A helység kalapácsa szcenikus (jelenetek szerinti) felépítéséről!

2.4 A következő kérdések a János vitézre vonatkoznak.

a) Mit tudunk meg Jancsi és Iluska gyermekkoráról? Kik voltak Jancsi szülei? Miért futott el Jancsi gazdája elől?

b) Milyen költői fogással él az itt következő versszakban? Hol találkoztunk hasonlóval Petőfi költészetében?

Ballagott, ballagott a halk éjszakában, / Csak nehéz subája suhogott nyakában; / Ő ugyan subáját gondolta nehéznek, / Pedig a szive volt olly nehéz szegénynek.

c) Miért nem veszi el Jancsi a zsiványok pénzét?

d) Állítsa össze a huszárok Franciaországba vezető útját!

e) Olvassa el figyelmesen az alábbi részletet Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményéből (1843)! A történetmondó Háry János éppen azt meséli el, hogy miképp fogta el a franciák rettegett császárát, Napóleont. Keressen a János vitézben az idézett szöveg fordulataihoz hasonlót!

S im a futóknak közte meglátom a vezért, / Arany kengyelben lába, lovával szél sem ért, / De én is paripámat utána rugtatom, / S egy sűrü erdő szélén – vitézül elfogom. / »Az angyalát! – kiálték, s megcsípem őt nyakon, / Most valld meg, úgy-e, hogy te vagy a Napoleon?« / »Való, ami való – szólt – vitéz, hogy az vagyok, / Csak éltemnek kegyelmezz, adós nem maradok.

f) A francia király új nevet ad Jancsinak. Miért? Mire emlékeztet e gesztusa?

g) A János vitézben kétszer is meghiúsul a mesekonvenciók szerint várható heppiend: előbb a francia királyi udvarban, később amikor Jancsi hazaérkezik. Mi lehet ennek a célja? Indokolja válaszát!

h) Mennyi idő telhetett el azóta, hogy Jancsi elbujdosott – legalábbis mi derül ki a menyecske szavaiból, akitől értesül Iluska haláláról?

i) Mi történik a „sötétség országával” azután, hogy Jancsi az óriásokat hívja? Miért fontos, hogy egy régi ismerősével találkozik itt?

j) Mit tudunk meg Tündérországról? Hogyan érzi benne magát János vitéz? Milyen szándékkal dobja be a rózsát a tóba?

k) Petőfi az Összes költemények 1847-es kiadása elé írt előszavában a János vitézt idéző metaforával él. Mi a jelentése ebben a kontextusban?

... hogy bennem szaggatottság van, az, fájdalom, való; de nem csoda. Nekem nem adta isten a sorsot, hogy kellemes ligetben csalogánydal, lombsusogás és patakcsörgés közé vegyítsem énekemet a csendes boldogság- vagy csendes fájdalomról. Az én életem csatatéren folyt, a szenvedések és szenvedélyek csataterén; régi szép napok holttestei, meggyilkolt remények halálhörgése, el nem ért vágyak gúnykacaja s csalódások boszorkánysipításai között dalol féltébolyodottan múzsám, mint az elátkozott királyleány az operenciás tenger szigetében, melyet vadállatok és szörnyetegek őriznek. – Aztán e szaggatottság nem is egészen az én hibám, hanem a századé. Minden nemzet, minden család, sőt minden ember meghasonlott önmagával. Az emberiség a középkor óta nagyot nőtt, s még mindig a középkori öltözet van rajta, imitt-amott megfoltozva és kibővítve ugyan; de ő mindazáltal más ruhát kíván, mert ez így is szűk neki, mert szorítja keblét, hogy alig vehet lélekzetet, s aztán szégyenli is magát, hogy ifjú létére gyermekruhát kell viselnie. Igy van az emberiség szégyen és szorultság között; kívül csendes, csak egy kissé halványabb a szokottnál, de belül annál inkább háborog, mint a vulkán, melynek közel van kitörése. Ilyen e század, s lehetek-e én másforma? én, századom hű gyermeke!

2.5 A következő kérdések A természet vadvirága című versre vonatkoznak.

a) Mit jelképez a „korláttalan természet vadvirága” kifejezés? Milyen művészeteszményt állít fel itt Petőfi?

b) Az „ép izlés”-t természetes adottságnak, az esztétikai szabályok követését pedig „kényes, romlott” felfogásnak minősíti a vers. Mennyire van ez összhangban azzal a művészi nézőponttal, melyet A helység kalapácsa képvisel?

c) Petőfi itt megfogalmazott ars poeticája korszerű volt-e?

d) Olvassa el az 1845-ben írt Dalaim című versét! Mennyiben változtatott ott a korábbi álláspontján?

e) Az Összes költemények 1847-es kiadása számára készített előszóban Petőfi a következőket írta kritikusainak verstani vádjaival szemben: „Ezen uraknak a magyar rímről, és mértékről fogalmuk sincs. Ők a magyar versekben latin metrumot, és német cadentiát keresnek, s ez az én költeményeimben nincs, az igaz, de nem is akartam, hogy szorosan legyen. A magyar mérték és rím még nincs meghatározva; ez még ezután fog, ha fog kifejlődni és meghatároztatni, e szerint róla nekem sincs tudatom, de van sejtésem... az ösztön vezet, s a hol ők engem rím és mérték dolgában a legnagyobb hanyagsággal vádolnak, talán épen ott járok legközelebb a tökéletes, az igazi magyar versformához.”

Mennyire áll közel az itt előadott fejtegetés A természet vadvirága szabályellenességéhez? Mit magyaráz meg belőle?

2.6 Jellemezze a Felhők című versciklust!

a) A Dalaim című költeményben felsorolt verstípusok közül melyikkel azonosíthatók a Felhők darabjai?

b) Állapítsa meg, hogy mozgalmasság vagy állapotszerűség jellemzi 1) az Emlékezet..., 2) A bánat? egy nagy oceán... kezdetű verseket! Indoklja válaszát!

c) Keressen további példákat a ciklus versei közül, amelyekben kimutatható a logikai szerkezet alárendelése a metaforikusnak! Található-e ellenpélda a ciklusban?

e) A ciklusba tartozó versek hangulatát általában a reménytelenség és a világmegvetés lélekállapota jellemzi. Mi a véleménye Petőfinek a sztoikus, szenvedélymentes önuralomról?

2.7 Jellemezze Petőfi forradalmi látomásköltészetét!

a) Petőfi esetében a szakirodalom „szabadságvallás”-ról beszél. Egyetért-e ezzel? Válaszát indokolja!

b) Mi kap nagyobb hangsúlyt Petőfi jövendölés-verseiben: a tűrhetetlen, démonikus jelen vagy az emberi vágyakat megvalósító, apokaliptikus jövő?

c) Hová sorolná inkább A XIX. század költői című verset: az ars poeticák vagy a forradalmi próféciák közé? Indokolja válaszát!

d) Miben haladja meg és miben nem Petőfi látomásköltészete korábbi verseinek művészi világképét és stílusát?

2.8 A következő kérdések a Beszél a fákkal a bús őszi szél... és a Minek nevezzelek? című versekre, valamint más Júlia-versekre vonatkoznak.

a) Figyeljük meg a két verset abból a szempontból, hogy 1) milyen a verselése, 2) melyik szófaj gyakoribb benne? A megfigyelt sajátosságoknak milyen jelentésbeli és hangulati funkciójuk van? (Össze is hasonlíthatja a két verset!)

b) A Júlia-versek között több elégiát és ódát találhatunk. Keressen példákat mindkét műfajra!

c) Miben különbözik és miben egyezik a Szeretlek, kedvesem (1848) és a Minek nevezzelek? című versek költői gesztusa és mondattani felépítése? Melyik érvényesíti jobban az emelkedett hangnemet?

d) Keressen olyan, bensőséges idillt megjelenítő Petőfi-verseket, melyeknek nem a szerelem a témája!

2.9 A következő kérdések a tájleíró versekre vonatkoznak.

a) Petőfi tájleíró versei milyen más verstípusaival mutatnak hasonlóságot?

b) Keressen olyan példákat Petőfi költészetében, amelyekben a természeti jelenségek politikai jelképpé váltak!

c) A Kis-kunság megírásakor Petőfi az Úti levelek egyik részletét fordítja át verses formába. Keresse ki ezt a részletet! Melyik magyar költőnél találhatjuk meg az előzményét ennek az eljárásnak? Máshol éppen fordítva, egyik költeményének részleteit alkalmazza Petőfi prózai szövegkörnyezethez, az Úti levelek május 25-én, illetve július 11-én kelt V. és XII. részében. Állapítsa meg, melyik költeményéről van szó!

d) Hasonlítsa össze Petőfi tájleíró költeményeit abból a szempontból, hogy milyen bennük az elbeszélő és leíró részek aránya!

e) Olvassa el József Attila Téli éjszaka című versét! Miben emlékeztet A puszta, télen címűre?

2.10 A következő kérdések Az apostolra vonatkoznak.

a) Milyen hangulata van a címnek? Hogyan értelmezhető (a cselekmény ismerete nélkül)?

b) „Sötét a város...”: természeti képnek nevezhető-e a költemény indítása? Mi a jelentősége annak, hogy még a hold sem világít? Melyik látomásvers kezdődik hasonló felütéssel?

c) Megismerkedünk az első színhellyel: a padlásszobával. Mit tudunk meg róla? Kik laknak itt? Hogyan viszonyul szereplőihez az elbeszélő: tárgyilagos vagy elfogult?

d) A második fejezetben a férfi Istenhez fordul, milyen eredménnyel? A harmadik fejezetben másodszor szólítja meg Istent, miért?

e) Olvassa el a Világosságot! című verset (1847)! Mi a jelentése a fény-szimbolikának? Az apostoli szerep feladata milyen párhuzamot mutat a két mű szövegében?

f) Érdemes megfigyelni, hogy Az apostol második nagyobb szerkezeti egysége is (az V. fejezetben) éjjel kezdődik, de az időpontot itt pontosabban adja meg. Miben egyezik (még) és miben nem a korábbi és a mostani indítás?

g) Mi a jelképes értelme annak, hogy a kisdedet csak egy tolvaj fogadja be? Milyen kép rajzolódik ki ebben a fejezetben a nagyváros lakóiról? A helység kalapácsára jellemző humor is szerepet kap ebben a fejezetben. Hol?

h) A névadás is fontos szerepet játszik Petőfi másik elbeszélő költeményében. Mi a hasonló és mi az eltérő a két névadásban?

i) Hány évet töltött el Szilveszter a nagyságos úrfi mellett? Miért lázad fel ellene? Miért fontos érve Szilveszternek (az úrfi ellenében), hogy az ő származása bizonytalan? Mi a különbség szerinte a szolga és az ember között? Miért hivatkozik Spartacusra?

j) Végtelenség, szabadság, könny, érzemény (a X. fejezetben): melyik irodalmi irányzat alapszavai ezek?

k) Harmadszor (az időrendet figyelembe véve először) fordul Szilveszter Istenhez. Miben tér el a másik két alkalomtól?

l) A természet és a társadalom ellentéte mit sugall? Miért nem „természetes” az emberi nyomorúság (és egyenlőtlenség) Szilveszter szemében? (Vö. az 1155-1161. sorokkal.)

m) A XI. fejezetben miért nem szeretik Szilvesztert társai? Miért nem tud szót érteni velük?

n) Mit lehet kiolvasni a világtörténelemből? Elfogult-e az elbeszélő valamelyik „olvasat” iránt? Mekkora a rangja Szilveszter (és az elbeszélő) szemében a történelemnek? Milyen következtetéseket von le történelmi olvasmányaiból Szilveszter? Mi a jelentése a híres szőlőszem példázatnak? Milyennek látja a „nagy lelkek”, a nagy emberek szerepét?

o) Isten meghallgatja Szilveszter fogadalmát, és elfogadja áldozatát. Miért meghatározó jelentőségű ez az egész cselekmény szempontjából?

p) „Nem ismerek nálam kisebbet / S nem ismerek nálam nagyobbat.” (XII. fejezet): e szavai alapján Szilvesztert az egyik legkitűnőbb értelmező „az egyenlőség fanatikusá”-nak nevezi. Egyetért-e vele? Indokolja válaszát!

r) „Ahol pap emelt szót, / Ott az igazság megfeszíttetik” (XIII. fejezet): a megállapítás szentenciaszerűsége és a befejezettséget jelölő múlt idő utal arra, hogy keserű élettapasztalatok az ihletői. Olvassa el a Petőfi szabadszállási választásával kapcsolatos dokumentumokat! Bizonyítsa ezek alapján, hogy személyes élmény (is) alapja lehet a fenti soroknak!

s) Miért nem sikerül Szilveszternek művét megjelentetnie? Miért éppen Rousseau nevét említi a szerkesztő? Bizonyítsa, hogy a szerkesztő válaszában a magyarázott metafora (a cenzúráról) nem önmagában szerepel, hanem füzérszerűen kibontva, beágyazva a vers szövetébe! Hogyan fogadja meg Szilveszter a szerkesztő tanácsát?

t) A XV. fejezetben érkezik vissza az elbeszélő az első három fejezetben bemutatott helyzethez. Felfogható-e a későbbiek tükrében a kezdet „in medias res”-szerű indításnak? A múlt felidézése, a hős gyermek- és ifjúkorának, „nevelődéstörténetének” életképszerű elbeszélése az érett Szilveszter gondolkodásmódjának ábrázolása után: mi a szerepe ennek a sorrendnek?

u) Szilveszter előtt megjelenik elhunyt kedvesének szellemalakja is a börtönben (XVII. fejezet). Csupán a spirituális búcsú különleges körülményei mondatják vele e szavakat: „Te voltál célja életemnek, / Te általad s te érted éltem, / Szerelmem istenasszonya,/ Te egymagad voltál valóság; / A többi? az emberiség, szabadság, / Ez mind üres szó, puszta ábránd, / Melyért bolondok küzdenek.”? Vagy gyökeresen átalakult értékrendje? Szembefordul Istennel és megátkozza. Miért?

v) Mennyire tárgyilagos az elbeszélő a merénylet leírásakor? Hogyan viselkedik a király? Mit tesz a nép? Miért szólítja meg az elbeszélő közvetlenül a népet? Értelmezze e sorokat: „Nem volt elég a Krisztust megfeszítned, / Minden megváltót megfeszítesz hát? / Boldogtalan, százszor boldogtalan nép!” (XIX. fejezet)!

z) Mi a közös Szilveszter életútjának kezdetében és végében?

zs) Szilveszter kálváriája a múltban játszódik. A befejezés (XX. fejezet) bizakodva tekint a közelmúltra. A nyelvtani múlt idő valóban történelmi múltat jelent? Mi a funkciója a befejezés bizakodó gesztusának?

3) Hatástörténeti feladatok

3.1 Folytassa a következő megállapításokat oly módon, hogy (a tárgytól függően) 2-3 helytálló adatot, tényt, állítást tartalmazzon a kiegészítés is!

a) Petőfi Sándor a Toldin föllelkesülve azonnal levelet és verset írt Arany Jánoshoz, amelyben...

b) „Valamennyien franciák voltunk! – emlékezett vissza Jókai a közös társaságukra, amelynek Petőfi volt...

c) A helység kalapácsa felbőszítette a kritikusokat, a pozsonyi Hirnök és a pesti Honderű kritikusa egyaránt...

d) Babits Mihály azt veti Petőfi szemére, hogy...

3.2 Az alább felsorolt személyiségek hogyan fogadták Petőfi költészetét?

a) Horváth János

b) Császár Ferenc

c) Ady Endre

d) Szerb Antal

3.3 Milyen történelmi okai voltak az 1940-es, 1950-es évek hivatalos Petőfi-kultuszának?

3.4 Az alábbiakban részletet idézünk Horváth János Petőfi Sándor című könyvéből, ahol Az apostolról ír. Miben ért egyet vele és mivel nem? Véleményét indokolja!

„A költeménynek már tárgya olyan, hogy epikus feldolgozásban balul kell kiütnie: t. i. legfontosabb részében eseménytelen. A perbe fogott könyv megírása, s ennek következtében az író bebörtönzése a történet magva; de amaz elbeszélhetetlen, emez pedig, bármily részletező megjelenítéssel adatik is elő, csak passziv mozzanat. Ha eléje nem bocsátja ama regényes gyermekkori előzményeket, s ha börtönbeli életén a szükségesnél huzamosabban meg nem állapodik, alig volna valami kézzelfogható elbeszélni való rajta. Így pedig meg nem gátolhatja ama regényes képek túlsúlyra jutását a történet eszmei lényege fölött, annál is kevésbbé, mert mint mondtam, azok nem fejlődésbeli előfeltételeiként vannak előadva ez uttóbbinak. Menthetetlenül érzelmes színezetűvé teszik ennélfogva az egész előadást, mi különben Dickens húmora és nagy, tárgyi realizmusa alatt is ott bujkál. Szánalmat keltenek a leendő vértanú iránt, szinte nőies, vagy gyermeki érzékenységre appellálnak, s a költő valóban csak ily kerülő úton tud rokonszenvet biztosítani hősének, ki jellemnek stilizáltan simplex, s kit a legprimitivebb erkölcsi érzék is bünösen élhetetlennek ismert föl családja fenntartásában. Itt a költemény fő gyöngéje. Szilveszter a nagyhangu romantikus hősök rokona: kiváló lángelme, magas erkölcsi piedesztálon érzi magát, tele váddal az emberi társadalom ellen; nyomorát eszményi küzdelme következményének tartja, maga és családja szenvedéseiért ő is, költője is, másokat hibáztat, holott benne a hiba. Erkölcsi bénaságban szenved mindazt illetőleg, ami az embernek legközelebbi emberi kötelessége. E holdkóros, sőt dühös rajongónak szemeláttára hal éhen gyermeke; hogy eltemethesse, jegygyűrűjét adja el, de árát az utolsó garasig a temetésre költi, átallván belőle egy falat kenyeret is venni magának. (Hát másik éhező gyermeke?) Nem riad fel benne a kötelességérzet, hogy dolgozni menjen legalább a megmaradottakért: »A férfi néma fájdalommal Állt a kicsiny halott előtt, Avagy, ki tudja, tán örömmel? Örömmel, hogy kiszenvedett.« S mivel töltötte idejét éveken át? Azzal, hogy írt és nyomdát is keresett művei kinyomatására. S „mi volt ezen művekben? az Hogy a papok nem emberek, De ördögök, s a királyok nem istenek, Hanem csak emberek. És minden ember ember egyaránt, S az embernek nem csak joga, Hanem teremtőjéhezi Kötelessége is Szabadnak lennie.” E mellett bizony ráért volna kenyeret is keresni gyermekeinek. De ez erkölcsi félszegséggel szemben mily vak az elfogult költő páthosza! (...) Mikor elfogják s hiába kéri, hogy családjától elbúcsúzhassék, elátkozza a poroszlókat s nagyszerűleg zabolátlan kitöréssel a királyokat. De... a hatalom férfias támadásához hozzátartozik a martiromság tudatos vállalása; s mikor a költő azt hiszi, hogy hőse féktelen kitörésében a legindokoltabb erkölcsi felháborodást szólaltatja meg, valójában erkölcsi oldaláról erőtleníti el ez apostolinak szánt jellemet. »Áll még Munkács, áll az akasztófa, / De szivemben félelem nem áll!«: kiáltja Petőfi: s ez a férfias lázadás szava, ez az igazi apostoli rajongás kritériuma. Apostola korántsem oly feddhetetlen ember, mint ő. Nevezetes dolog, hogy mikor hősébe tulajdon lelkét igyekszik belélehelni, ennyire eltökéletleníti magát. Apostoli hivatást vállalt ő is, de gyermekét éhenhalni semmi esetre sem hagyta volna; s ha fogságból jövet úgy értesül, hogy másik gyermeke még megvan valahol, kétségkivül utána járt volna; börtönében egy álom hatása alatt nem tagadta volna meg egész életcélját, mint Szilveszter. A lyrikus elfogultsága zavarja így meg tiszta érzékét: egyetlenegy vonásra (lázadás a szabadság-korlátozó hatalom ellen) stilizálja hősét, saját complex jelleméből ezt az egyet ruházza át reá, ez egy miatt rokonszenvez vele. Csak ez egyben teremti a maga képére, mégis egészen magát érzi benne s így különbségeik tárgyilagos megítélésére (igazi epikus szemléletre) képtelen: a jellemalkotás gyöngéit, az epikus e hanyagságait is a lyrikusi együttérzés páthosza ragadja magával. Állítja hőse kiválóságát, de nem veszi észre, hogy nem, vagy balul mutatta be...”

3.5 Egyetért-e Weöres Sándor véleményével? Ő ugyanis ezt mondta Petőfiről:

„»Miben látja Petőfi aktualitását?« Ma, sajnos, semmiben. Mert mint gyermekkoromban – bár más előjellel –, ma megint vitamindús tápszert főznek belőle, ahelyett, hogy meghagynák természetes édességnek és borzongató keserűségnek. Petőfit saját szobra takarja el: azelőtt a patetikusan szónokló, esküre emelt kezű; ma a vékonypénzű forradalmár. Irodalompolitikánk Petőfi, Ady, József Attila hármasságát példaképpé aranyozza. Márpedig a költő nem szobor, nem demonstráció, hanem eledel: s a gipszet és aranyozást megenni nem lehet.”

Álláspontját indokolja!


Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv

Jegyzetek

376.cadentiát:rímet.(Vissza)

377.appellálnak:hivatkoznak.(Vissza)

378.simplex:egyszerű.(Vissza)

379.piedesztálon:magaslaton.(Vissza)

380.complex:összetett.(Vissza)