- József Attila -

Értelmezések

Szövegváltozatok
A névvarázs elmélete
Megfáradt ember (1923)
Nem én kiáltok (1924)
Tiszta szívvel (1925)

Szabados dal (1927)

A Szabados dal pattogó, indulószerű ritmusban, felfokozott, túlhajtott módon buzdít a burzsoázia elleni kíméletlen terrorra. Már a felütése is jelzi, hogy paródiáról van szó: „Ahol nincsen villanylámpa, / gyújtsd a burzsujt gyertyalángra”. A „szabados” cím a francia „libertaire” szó szerinti fordítása, a versnek az is lehetne a címe: Anarchista induló. „Testközelből” különösen nagy hatással van József Attilára a francia költészet, mindenekelőtt Villon és Verlaine, de örömmel olvassa Rimbaud-t, Cocteau-t, Apollinaire-t is.

Medáliák (1928)
Ringató (1928)
Klárisok (1928)
Nyár (1929/34)
Favágó (1929/31)
Betlehemi királyok (1929)
Ihlet és nemzet (1928-30)
A város peremén (1933)
Téli éjszaka (1932)
Óda (1933)
Eszmélet (1934)
Mama (1934)
Altató (1935)
Születésnapomra (1937)
Közéleti versek
Szerelmi lírája
A Dunánál (1936)
Istenes versek
A számvetés versei
Tudod, hogy nincs bocsánat (1937)
Talán eltünök hirtelen... (1937)
Karóval jöttél... (1937)
Ime, hát megleltem hazámat... (1937)

Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv