GépeskönyvCímlapNyitólapSzövegekTárlóForrásokNévjegy

Balassi Bálint

Életrajz

Bornemisza Péter tanítványa

Balassi Bálint 1554. október 20-án született a felső-magyarországi Zólyom várában. Gyarmati Balassi János báró és Sulyok Anna gyermeke. Öccse Ferenc, húgai Anna és Mária. Családja református vallású, de az evangélikus Bornemisza Péter papot fogadják mellé nevelőnek. A Habsburg udvar 1569-ben összeesküvés koholt vádjával letartóztattatja Balassi Jánost. A család lengyelországi birtokaikra menekül, itt fordít le Balassi Bálint németből egy vallásos elmélkedést Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel (Krakkó, 1572). A könyvecske megjelenésének évében kap kegyelmet Balassi János, és az új király, Rudolf koronázási ünnepségén az ifjú Bálint az egész udvart elkápráztatja juhásztáncával, legalábbis a történetíró Istvánffy Miklós szerint.

Báthory István erdélyi és lengyelországi udvarában

Balassi János a bécsi udvarnak engedelmeskedve 1575-ben csapatot küldött Erdélybe a 21 éves Bálint vezetésével. Feladatuk az volt, hogy csatlakozzanak a Báthory István erdélyi fejedelem ellen induló Bekes Gáspár seregéhez. De már Erdély határában elfogják őket. Így került Balassi az erdélyi udvarba, ahol rangjához illően bántak vele. Báthoryt egy év múlva lengyel királlyá választják, s Balassi Bálint az új király kíséretének tagjaként ízleli meg a lengyel királyi udvar életének gyönyörűségeit. Igazi udvari ember válik belőle. Ért a kardforgatáshoz és műveltsége is kiváló; nyolc nyelven tud a magyaron kívül: latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul. Bécsben viszont nem nézik jó szemmel az ifjú felségárulását, és bütetésképpen újra el akarják fogatni az apát, Balassi Jánost. 1577-ben Bálint hazaindul, de mire Liptóújvárra ér, apját már nem találja az élők sorában.

Szerelmek, Losonczy Anna

Az egri vár hadnagya

Viharos házasság várfoglalással

Perek, „válás”; a 33. év

Lengyelországi bujdosás

Újra Magyarországon, halála Esztergom alatt



Pályakép
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv


Jegyzetek

Balassi János(1518–1577) felvidéki magyar főúr.(Vissza)

Sulyok Anna a testvére Sulyok Sárának, az egri hős, Dobó István feleségének.(Vissza)

Balassi Ferenc (1563–1594) Balassi Bálint öccse.(Vissza)

Bornemisza Péter (1535–1584) író és reformátor. 1564–69 között a Balassi-fiúk nevelője és Balassi János udvari prédikátora. Főbb művei: Szophoklész Électrájának fordítása (Bécs, 1558), Ördögi kísértetek (1578), Foliopostilla (1584).(Vissza)

II. Rudolfot (1552–1612) 1576-ban koronázták magyar királlyá és német-római császárrá. Élénken érdeklődött a műszaki és a természettudományok iránt, az ő prágai udvarában dolgozott Kepler, a híres csillagász.(Vissza)

Istvánffy Miklós (1538–1616) történetíró. Latin nyelven írott fő művében a magyarok történetét dolgozza fel 34 könyvben.(Vissza)

Báthory István (Somlyó, 1533 – Grodno, 1586) 1571-től erdélyi fejedelem, 1574-től lengyel király.(Vissza)

Bekes Gáspár (+1579) Báthory István ellenfele, később híve.(Vissza)