- Arany János -

Tanári kézikönyv

Válogatott irodalomjegyzék
Óravázlat-javaslatok

Feladatok

1) Életrajzi feladatok

1.1 Képzelje el, hogy 1850 és 1867 között Pesten élt.

a) Milyen jelentősebb magyar írók és művészek nevével találkozhatott ekkor? (Öt nevet kérünk.)

b) Milyen jelentősebb új magyar irodalmi alkotások jelentek meg ebben az időszakban? (Három címet kérünk.)

c) Milyen kulturális és politikai lapokat olvashatott? (Két címet kérünk.)

1.2 Húzza alá azok nevét, akik Arany János kortársai voltak! (Kortársán értve mindenkit, aki vele egy időben élt.)

Arisztophanész
Baudelaire
Byron
Dante
Goethe
Gogol
Milton
Poe
Puskin
Shakespeare
Tasso
Tolsztoj

1.3 Válaszoljon a következő kérdésekre!

a) Miért hagyta ott Arany János a színészi pályát?

b) Mik voltak Arany nótáriusi teendői?

c) Arany két alkalommal is díjat nyert a Kisfaludy Társaság pályázatán. Mi a címük pályanyertes műveinek?

d) Kik voltak az ún. „népies triász” tagjai?

e) „Ki nékem álmaimban / Gyakorta megjelensz, / Korán elhunyt barátom, /Van-é jel síri fádon, / Mutatni, hol pihensz” - írta Arany 1855-ben. Melyik barátjára gondolt, s mi az oka bizonytalanságának?

f) Mi köze volt Aranynak a Népszabadsághoz?

g) Arany János 1865-ben hivatali tisztséget vállalt. Hol?

h) Mit jelent a „Kapcsos Könyv”?

1.4 Válasszon a következő témák közül és írjon fogalmazást!

a) Arany János vendégül látja Szalontán Petőfi Sándort

b) Arany János beszámol Az ember tragédiájáról a Kisfaludy Társaság ülésén

c) Arany Jánost kitüntetik a Szent István-rend keresztjével

1.5 Fejtse ki röviden, hogy Arany Jánossal milyen kapcsolatban álltak az alább felsorolt személyiségek!

a) Szilágyi István

b) Vörösmarty Mihály

c) Deák Ferenc

d) Gyulai Pál

e) Petőfi Sándor

f) Tompa Mihály

g) Arany László

h) Eötvös József



2) A pályaképre vonatkozó feladatok

2.1 Olvassa el figyelmesen az alábbi pályaképet! Milyen téves, illetve pontatlan ismereteket tartalmaz?

Arany János költői pályája legalább négy szakaszra bontható. Az első: az indulás, mindenekelőtt a két elbeszélő költemény, a Toldi (1846) és a Toldi estéje (1848). Az utóbbival nemcsak a Kisfaludy Társaság pályadíját nyerte el, hanem Petőfi barátságát és az irodalmi közvélemény elismerését is. 1848-ban felköltözött Pestre és állást vállalt a belügyminisztériumban. 1851-től 1860-ig a nagykőrösi református gimnázium tanára. Nagykőrösi éveire esik lírájának első nagy korszaka. Elégia és irónia kettőssége jellemzi verseit (Kertben, 1851, Visszatekintés, 1852, A lejtőn, 1857), a vívódás lélekállapota kerül tragikus környezetbe balladáiban is (Híd-avatás, 1853, A walesi bárdok, Szondi két apródja, 1856). A nagyidai cigányok című elbeszélő költeményében (1851) állít méltó emléket a szabadságharc dicsőségének. Az elégikus líra és a tragikus ballada ötvözete a korszakot lezáró nagy vers, A bolygó hollandi (1860). Értekező munkássága is jelentős (A magyar nemzeti versidomról, 1854, Naiv eposzunk, 1858). 1860-ban ismét Pestre költözik, a Petőfi Társaság igazgatója, majd a Tudományos Akadémia levelezője. Rövid és tevékeny pályaszakasz következik. Magas színvonalú folyóiratokat szerkeszt, amelyek hatalmas példányszámot érnek el. A Buda halála c. „hún rege” (1863) után hosszabb európai és amerikai utazást tesz, ezért nem ír verseket. Csak amikor visszatér, akkor ír újra - ennek eredménye az Őszikék cím alatt összefoglalt ciklus (1877). A Toldi szerelmét 1879-ben fejezte be.

2.2 A következő kérdések a Toldira vonatkoznak.

a) Ki az elbeszélő? Melyik korban él? Kihez szól? Milyen beszédhelyzetre emlékeztetnek az Előhang sorai?

b) Keresse ki azokat a helyeket, amelyek segítségével bizonyítani lehet, hogy az elbeszélő saját véleményéről tudósít az eseményekkel kapcsolatban! Szerepét néhol mások is átveszik. Toldi származásáról, sorsának alakulásáról magának Miklósnak, illetve Györgynek és Lajos királynak a szavaiból is értesülhetünk; hol szerepelnek ezek a részek?

c) Mutassa be a történteket Toldi Lőrincné szemszögéből!

d) Tartson bírósági tárgyalást Toldi ügyében! Készítse el a vádló és a védő beszédét is! Sorakoztassa fel az érveket és az ellenérveket, majd mérlegelve a bizonyítékok súlyát, hozza meg a döntést: bűnös-e vagy ártatlan a vádlott? Ha elítéli, szabja ki a büntetését is!

e) Keresse ki azokat a helyeket, ahol megfordul Miklós fejében a gyilkosság gondolata! Kit és miért akar megölni? Mi tántorítja el szándékától?

f) Vándorútja során Miklósnak többször is küzdenie kell. Milyen kalandokba bonyolódik? A próbatétel a népmesékre emlékeztető motívum. Miben térnek el és miben hasonlítanak Miklós kalandjai a mesehősök próbáira?

g) A mű egyik értelmezője szerint a farkaskaland „helyettes gyilkosság”. Mit gondol, mire érti ezt? Igaza van-e? Cáfolja meg vagy bizonyítsa be az állítást a szövegből vett idézettel!

h) A zárókép: tabló. Minden szereplő jelen van, s szinte állóképszerűen látjuk magunk előtt a célját elérő, vágyait beteljesítő főhőst. Hasonlítsa össze e képet az első ének bevezető soraival!

i) Mi a szerepe a királynak a történet megoldásában?

2.3 A következő kérdések a Toldi estéjére vonatkoznak.

a) Cselekménye jóval később játszódik, mint a Toldié. Mennyire állapítható (becsülhető) meg az eltelt idő nagysága?

b) Kik a visszatérő szereplők? Mi történt velük azóta? Mi lett a többiek sorsa?

c) A névtelen tömegnek itt mi a szerepe? Sorolja fel, hogy miként vélekedik a nép Toldiról és Bencéről!

d) Ki a történet narrátora? Beszél-e önmagáról?

e) Miért nem tarkítják most kalandok Miklós útját? Talál-e olyan részeket, epizódokat, amelyek kihagyhatók lennének a műből?

f) Mi a szerepe a Gyulafi ikrek történetének?

g) Az apródok éneke kétszer is megszakítja az időrendet. Milyen hangulatúak ezek a betétdalok? Milyen zenét tud melléjük elképzelni? Milyen zeneszerszám kísérhetné az éneket?

h) A két dal közül az egyik külön is szerepel Arany balladái között. Melyik ez? Mit gondol: miért tekinthető önálló műnek?

i) A gúnyolódás nem marad abba a bajnok megérkezése után sem. Mi a feladata ennek a jelenetnek a történet egésze szempontjából? Nézzen utána, ki volt Don Quijote! Ki volt a fegyverhordozója? Hogyan kapcsolható az ő alakjuk a Toldi estéjéhez?

j) Mi lehet a célja annak, hogy az elbeszélő eltúlozza a lovagi tornára érkező öreg Toldi külsejének, jellemének egyes tulajdonságait?

k) Miklós és Bence alakjában a komikus, a nevetséges a félelmetessel párosul. Az össze nem illő elemek társítása groteszk hatást kelt. Bizonyítsa a szöveg alapján, hogy a mű mivel éri el ezt az összetett hatást?

l) Melyik megállapítással ért egyet? Döntését indokolja!

- Toldi azért hal meg, mert halálos sebet kap a viadalon.

- Toldi halálának oka végső soron indulatossága; az apródok csúfolódásán feldühödve megüti a guta.

- Toldinak meg kell halnia, mert bűnt követett el, s ezért ily módon kell bűnhődnie.

- Az elbeszélő nem ért egyet Toldi eszméivel, ezért kell a hősnek pusztulnia.

Ha egyik megállapítással sem ért egyet, akkor fejtse ki saját elgondolását!

m) El tudna képzelni másféle befejezést? Ha igen, akkor részletesen írja meg!

n) Az ifjú Lajos és az ifjú Toldi ugyanazt a világnézetet látszott képviselni. Melyiküké változott meg? Válaszát indokolja!

o) Miben különbözik a Toldi és a Toldi estéje párviadalának leírása?

p) Az első részben Miklóst többen is segítik. Most kire számíthat?

r) A Toldi estéje szövegében található a következő, lelkiállapotot jelölő metafora: „Elsötétült lelkem, mint a sötét árnyék”. Keresse meg Arany nagykőrösi lírájában azt a verset, amelyben továbbfejlesztette e metaforát!

2.4 A következő kérdések Arany ötvenes évekbeli lírájára vonatkoznak.

a) Mi a szerepe a „béna harcfi” szerepeltetésének a Családi kör című versben?

b) Mi az életképpel való indítás funkciója a Kertben című versben? Bizonyítsa, hogy az iróniát a Kertben szövegében sokszor külön írásjelek jelzik!

c) Értelmezze a következő két hasonlatot: „az élet egy összezsúfolt táncterem”, „az ember önző, falékony húsdarab”! Mit akar velük a Kertben című vers sugallni?

d) Hasonlítsa össze a Kertben és a Visszatekintés zárlatát!

e) Mi a hasonlóság a Letészem a lantot és A lejtőn fölütése között?

2.5 Értelmezze az Ágnes asszony című balladát!

a) Mit jelent a „körkörös” fölépítés? Hány nagyobb szerkezeti egysége van a versnek?

b) Mi a jelentése annak a megállapításnak, hogy az Ágnes asszony nem a bűnt, hanem a bűnhődést állítja középpontba? Egyetért vele? Indokolja válaszát!

c) A pszichológusok a XX. században is hitelesnek fogadták el Ágnes megőrülésének lélekrajzát, a monománia kifejlődését. Milyen fokozatai vannak e folyamatnak?

d) Miért vált a hangsúlyos verselés anapesztusi sorra a refrénben?

2.6 A következő kérdések A walesi bárdok és a Szondi két apródja című versekre vonatkoznak.

a) Ki volt Edward angol király? A velszi bárdok miért nem hajlandók Edward dicsőségét zengeni? Kit jelképez Edward és kit a bárdok?

b) Az elbeszélő és Edward király mellett még kik szólalnak meg a versben?

c) Keresse ki az ismétléseket A walesi bárdokban és értelmezze szerepüket!

d) Milyen stílus jellemzi az apródok és milyen Ali szolgájának nyelvét a Szondi két apródja című versben? A befejezés során mi történik mindkét szólammal?

e) Meg tudják-e győzni egymást a Szondi két apródja szereplői?

f) Hány szótagos a „gyaur” szó a negyedik és a tizennyolcadik versszakban?

2.7 Értelmezze Az örök zsidó című verset!

a) Mit lehet tudni a vers alapját képező legendáról?

b) Jellemezze a vers műfaját, a drámai monológot!

c) Milyen lélekállapotot rögzít Az örök zsidó? Tudna más művészi példát is felhozni, amely hasonló létélményt jelenít meg?

2.8 Jellemezze Arany János kritikusi munkásságát!

a) Írta-e, hogy „Gondolta a fene!”?

b) A kritika mely műfaját művelte leginkább?

c) Mit értett a kompozíció fogalmán?

d) Miben látta a korabeli magyar líra fejlődésének korlátait?

e) Miért ragaszkodott a nemzeti hősköltemény szükségességéhez?

2.9 A következő kérdések az Őszikék című ciklus verseire vonatkoznak.

a) Mit érthetünk azon, hogy az Epilogus lírai önarckép?

b) Elégedettséget sugall inkább vagy elégedetlenséget az Epilogus? Indokolja válaszát!

c) Mi a kezdősor megismétlésének szerepe a vers szerkezetében?

d) Naturam furcâ expellas: mit jelent a cím?

e) Milyen fizikai tulajdonságokat leplezett a gyermek Arany magányos játékával a Naturam furcâ expellas című vers tanúsága szerint?

f) Milyen hangulati többletet jelent a Tamburás öreg úr című versben, hogy nem a költői mesterség közkeletű szimbólumát, a lantot használja?

g) A lejtőn és a Mindvégig egyaránt a halál előérzetét fejezi ki. Mi az eltérés e két szöveg között?

h) Elemezze a Mindvégig című verset! Mi az „önmegszólítás” funkciója?

i) Bizonyítsa az Epilogus és a Mindvégig iróniáját!

j) Hol játszik szerepet események elhallgatása Arany balladáiban?

k) Milyen szerkezete van a Híd-avatásnak? Kik „avatják fel” halálukkal az új hidat?

l) Olvassa el Az ember tragédiája XI. színének zárójelenetét! Miben segítette Madách Aranyt a téma megújításában?

m) Kik a Tetemre hívás szereplői? Milyen fokozás érvényesül ebben a balladában?

n) Mi a jelentése a Vörös Rébék címnek? Mi volt Rebi néni eredeti foglalkozása, funkciója a falu életében?Hol lendül át a valós cselekmény a babonák világába?

o) Milyen szerkezete van a Tengeri-hántásnak? Ki az elbeszélő és ki a közbeszóló a versszakok ötödik sorában? Mi a hold szerepe?



3) Hatástörténeti feladatok

3.1 Folytassa a következő megállapításokat oly módon, hogy (a
tárgytól függően) 2-3 helytálló adatot, tényt, állítást
tartalmazzon a kiegészítés is!

a) Petőfi Sándor levele és verse váratlanul érte Aranyt, aki...

b) „Járnak hozzám méltóságok, / Kötik rám a méltóságot...” - írta egyik epigrammjában ironikusan Arany, azután, hogy...

c) A nagyidai cigányok fogadtatása nem volt lelkesnek mondható, mert a tárgy szatirikus megközelítése eleve....

d) Ady és Babits nagyon különböztek Arany jelentőségének megítélésében: míg Ady...

3.2 Az alább felsorolt személyiségek hogyan fogadták Arany János költészetét?

a) Petőfi Sándor

b) Lukács György

c) Kosztolányi Dezső

d) Németh László

3.3 Milyen történelmi okai voltak annak, hogy az ún. „irodalmi Deák-párt” mintegy a nemzet költőjeként Arany Jánost favorizálta?

3.4 Az alábbiakban részleteket idézünk Szerb Antal magyar irodalomtörténetének Arany János-fejezetéből. Miben ért egyet vele és mivel nem? Véleményét indokolja!

Toldi egy csapásra az ország első költői mellé emelte alkotóját. Arany azt adta, amire a nemzedéknek a legégetőbb szüksége volt: a magyar nép hősét, a mintaszerű magyart. Toldi Miklós alakja teljes plaszticitássá csak a következő trilógiarészek révén érett, de már az első Toldiban bent volt az Arany-féle magyarság-koncepció. A legfontosabb vonása a képnek talán az az első pillanatra mellékesnek látszó mozzanat, hogy Toldi a »kisebb fiú«, akit mellőznek a »másik« miatt. Ez részben a nép helyzetére vonatkozik - György az udvari, a nemesember, Miklós a paraszt, és benne a paraszt glorifikálódik. Egyben kifejezi a magyarság ősi homályos érzetét világhelyzetéről. A magyar mindig a kisebb fiú volt, a parasztsorsra kárhoztatott, Európában és a saját földjén, ahol mások, az idegenek élték az udvar pompás életét.

Toldi Miklós az igazi érték, akit nem lehet véka alá rejteni. Fényes tulajdonságai, ereje (nemesi-heroikus vonás), lovagiassága (a magyar egzotikum része, szintén nemesi vonás, a lengyelekkel rokon), szívének tisztasága (biedermeier) feltétlenül megcsillantják dicső hírét, nevét a világ előtt... amint a magyar dicsőség újra fényeskedni fog egyszer, Európában, a nagy királyi udvarban.

És már itt feltaláljuk a Toldi-koncepció etikai magvát, Arany János magyarság-képének a legfontosabb gondolatát. A magyar fajta legszebb tulajdonsága egyúttal legnagyobb átka is: hogy Toldi, a magyar ember fenntartás nélkül emocionális természetű, érzéseinek, bánatának, szeretetének, haragos indulatának s lelkének a rabja, az ész és a józan életszabályok nem uralkodnak rajta. Toldi haragja miatt bűnbe esik... Ezt tette már a legendai Toldi is, ezt teszi Toldi a másik két részben, ezt teszi Etele is, Arany másik epikus hőse. Arany az egyéni magyar sorsot ebben a szimbólumban foglalta össze. (...)

A szabadságharc utáni bénult időkben Arany sokkal inkább meg tud nyilatkozni, mint a szabadságharc előtt. A megtört fájdalom országa, ami akkor Magyarország volt, az ő lelki tája. A történelem találkozik belső diszpozíciójával, és Arany a hivatott énekes, aki siratja nemzetét, mint egykor Osszián. A hangja egyre jobban távolodik a szorosan vett népiestől, és ebben a mértékben tágul világa is. (...) Toldi estéjében már a kész Arany áll előttünk: a történelmi realista, aki a korok mélyebb mondanivalóit éli át - és a melankolikus Arany, aki Toldi alkonyában már magának és népének az alkonyát siratja, profetikusan és fiatalon.”

3.5 Egyetért-e Babits Mihály véleményével? Ő ugyanis ezt mondta Aranyról:

„Petőfinél a realizmus önkénytelen, magától értetődő, könnyű. Aranynál aggodalmas, fájdalmas. Az egyik a tükör, a másik a festő. A másik forma az erkölcsi lelkiismeretesség. S itt tapintunk az egész dolognak mélyére. Petőfi, a nyárspolgár, erkölcsös ember, önkénytelen és nem érdemből, nem lelkiismeretből, erkölcsös, mert úgy született, erkölcsös éppoly könnyedén, mint amily könnyedén tesz mindent. Őszinte, mert egyszerű, és nincs mit elhallgatnia; őszinte, mint ahogy az üveg átlátszó.

Aranynál másképp van. Akinek egész lelke seb, annak az őszinteség keserves lelkiismeretesség. Az csak azért őszinte, hogy ne legyen egy újabb, még keservesebb sebe, a lelkifurdalásé; mert minden lelkifurdalást ismét mély és halhatatlan sebnek érez. Aki múltját mindig magában hordja, annál a lelkiismeretesség lényege a múlthoz való ragaszkodás és erkölcsi következetesség, mert minden legkisebb ellentét múlt és jelen közt új seb és örök lelkifurdalás. (...)

E rendkívüli erkölcsi érzékenység a lelket habozóvá, félénkké, szemérmessé teszi... (...) Petőfi nyárspolgár a zseni álarcában. Arany zseni a nyárspolgár álarcában.”

Álláspontját indokolja!


Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv