- Ady Endre -

Tanári kézikönyv

Válogatott irodalomjegyzék
Óravázlat-javaslatok

Feladatok

1) Életrajzi feladatok

1.1 Képzelje el, hogy 1900 és 1908 között Pesten élt.

a) Milyen jelentősebb magyar írók és művészek nevével találkozhatott ekkor? (Öt nevet kérünk.)

b) Milyen jelentősebb új magyar irodalmi alkotások jelentek meg ebben az időszakban? (Három címet kérünk.)

c) Milyen kulturális és politikai lapokat olvashatott? (Két címet kérünk.)

1.2 Az alábbi földrajzi helyszínek közül melyek játszottak fontos szerepet Ady életében?

Bécs
Berlin
Budapest
Bukarest
Csucsa
Debrecen
Érmindszent
Kolozsvár
Moszkva
Nagykanizsa
Nagyvárad
Párizs
Pécs
Szeged
Szekszárd
Veszprém

1.3 Aláhúzással jelölje, hogy az alább felsorolt alkotók közül kik voltak Ady kortársai! (Kortársán értve mindenkit, aki vele egy időben élt!)

Apollinaire
Arany János
Babits Mihály
Balzac
Bartók Béla
Baudelaire
Bródy Sándor
Csontváry Kosztka Tivadar
Goethe
Hatvany Lajos
Heine
Jókai Mór
Juhász Ferenc
Franz Kafka
Mikszáth Kálmán
Molnár Ferenc
Móricz Zsigmond
Nietzsche
Pilinszky János
Szabó Dezső

1.4 Fejtse ki röviden, hogy Adyval milyen kapcsolatban álltak az alább felsorolt személyiségek!

a) Áchim András
b) Babits Mihály
c) Hatvany Lajos
d) Horváth János
e) Jászi Oszkár
f) Juhász Gyula
g) Kosztolányi Dezső
h) Móricz Zsigmond
i) gróf Tisza István

1.5 Válaszoljon a következő kérdésekre!

a) „Fény városa”, „szép ámulások szent városa” - így nevezte a költő. Melyik városról van szó?

b) Mi volt a „darabontkormány” és milyen kapcsolatban állt vele Ady?

c) Hogyan lett Brüll Adélból Léda, Boncza Bertából Csinszka?

d) 1908 szeptemberében korszakos jelentőségű antológia jelent meg, hét költő verseiből. Soroljon fel legalább hármat a hétből! Mi volt az antológia neve? Milyen volt a korabeli fogadtatása?

e) Kik voltak a Nyugat szerkesztői és nevesebb szerzői a folyóirat indulásakor? Milyen funkciót töltött be Ady a Nyugatban?

f) Melyik politikai pártnak volt az alapító tagja Ady?

g) Részt vett-e Ady a világháborúban? Az őszirózsás forradalomban? A kommünben?



2) A pályaképre vonatkozó feladatok

2.1 Olvassa el figyelmesen az alábbi pályaképet! Milyen téves, illetve pontatlan ismereteket tartalmaz?

Ady pályájának legalább három szakaszát szokás megkülönböztetni. Már az első verseskötetében megtalálta saját hangját. Ehhez képest művészi visszaesést hozott az 1906 februárjában megjelent Új versek című kötet. Ebben külön ciklust szentelt ekkori szerelmének, Csinszkának. Következo kötete, a Vér és arany rendkívüli hatással volt Móricz Zsigmondra, akit Ady barátságába fogadott. Ady nagyon szerette Budapestet, a „Fény városá”-nak nevezte. 1908 szeptemberében jelent meg A Tegnap című, korszakos jelentoségű antológia Ady és hat költotársa verseiből. 1910 és 1914 között jelentős változás következett be költészetében: a szecessziós-szimbolista látásmódot expresszionista elemeket is tartalmazó, archaizáló-egyszerűsíto szemlélet váltotta fel (amit a világháború - Ady által az első pillanattól örömmel fogadott - heroikus világa még jobban fölerősített). A háború végén jelent meg A halottak élén című kötete (1918).

2.2 A következő kérdések a Góg és Magóg fia vagyok én... című versre vonatkoznak.

a) Határozza meg a vers szimbólumainak jelentését!

b) Bizonyítsa, hogy a költői én ősi jogaira hivatkozik! Miképp egyeztethető ez össze az új képviseletével?

c) Vizsgálja meg a vers ritmusát! Kötött-e a sorok szótagszáma és ütembeosztása? Milyen a verselése: hangsúlyos, időmértékes vagy mindkettő? (Ha az utóbbi, hogyan nevezik ezt, és hol találkozott vele korábbi tanulmányai során?) Ha a vers időmértékes: jambikus vagy trochaikus a lejtése? Válaszát indokolja!

2.3 A következő kérdések a Héja-nász az avaron és a Lédával a bálban című versekre vonatkoznak.

a) Milyen ellentét(ek) képezi(k) alapját a verseknek? Egységes-e a hangnemük? Melyik a leggyakoribb szófajuk, és mi ennek a szerepe?

b) Ady szerelem-élményének mintegy összegezése A Szerelem eposzából című költemény (1910). A vers egyik szakaszát idézzük:

Nekem a szerelem nem volt víg ajándék,
Lovagi birkózás, tréfás kopja-játék,
De volt ravatalos, halálos-víg torna,
Játék a halállal, titkos élet-forma.

Értelmezze e sorokat! Ady költői vallomását alátámasztja-e az olvasott Léda-vers? Válaszát indokolja!

2.4 A következő kérdések A Tisza-parton című versre vonatkoznak.

a) A vers mely soraiban szerepel a költői én, és mely soraiban nem? Miért alakul ez a két szakaszban annyira eltérően?

b) Az első versszakban megjelenő táj különösségét jelzik az egzotikus név és a szokatlan szavak, a fölösleges többes szám és a furcsa egyeztetési hiba - keresse meg ezeket!

c) Mi a jelentése az „álom-bakók” összetételnek, és mire utal vissza a vers szövegében?

d) Olvassa el a A Gare de l’Esten című veret! Mi jellemzi a vers beszédhelyzetét? Melyik szó szerepel (származékaival együtt) legtöbbször a szövegben? Miért? Mi a két helyszín szembeállításának alapja? Az ötödik szakasz megszorítással él Párizs dicsőítésében - mi ennek a jelentősége? A költői én végül melyik tájat választja? A zárlat halál-ábrázolásához hasonlóval melyik más Ady-versben (versekben) találkozott?

e) A Gangesz-parti őshaza már egy 1902-es Ady-versben is megjelenik: „Én siratom a napkeletet, / Siratom a Gangesz partját, / Honnan romlásra elkerültünk” (Lótusz). Hasonló elképzeléssel (a romlatlan ősiről) hol találkozott korábbi tanulmányaiban?

f) Olvassa el újra a Rákosi Jenő bírálatából idézett részletet! Indokolja meg, miért nem lehet elfogadni szempontjait! Találkozott-e már olvasmányaiban hasonló érveléssel?

2.5 A következő kérdések A magyar Messiások és A muszáj Herkules című versekre vonatkoznak.

a) Milyen nyelvi eszközök teszik állapotszerűvé A magyar Messiások és mozgalmassá A muszáj Herkules című verset? Felfogható-e helyzetdalnak az első, ars poeticának a második?

b) Bizonyítsa más Ady-versekkel, hogy a lírai hős a kilátástalan küzdelem ellenére sem szenved teljes kudarcot! Akad-e ellenpélda?

2.6 Jellemezze Ady istenes költészetét!

a) Hogyan kell értelmezni a költő alábbi nyilatkozatát: „Szabadgondolkozó vagyok... De nem ismerek szebb szabadgondolkozást, mint az Istennel való nyugtalan és kritikus foglalkozást. Vagy-vagy: végre valaki vagy megtalálja, vagy véglegesen leszámol vele az emberi élet gyönyörű, elképzelhetetlenül nagy megkönnyebbülésére.” (Az Isten az irodalomban, 1910)?

b) Mi kárhoztatja kudarcra A Sion-hegy alatt költői énjét? Miért marad el a találkozás?

c) Olvassa el az Istenhez hanyatló árnyék című verset (1911)! (A menekülő Élet című kötet istenes versciklusának címadó költeménye.) A két vers jól példázza, hogy mennyire változatos Ady istenes költészete akár a gesztuskészlet, akár a nyelvi megformáltság tekintetében. Az Istenhez hanyatló árnyék szándékosan dísztelen, archaizáló szövege (melybe Ady a 109. zsoltár két sorát is beleszőtte Károlyi Gáspár fordítása alapján) a költői én vívódását azonosítja az Úrral szövetséget kötő próféták helyzetével. Hivőnek vagy hitetlennek mutatkozik a költői én? Minek nevezi Istent? Mit jelent ez a sor: „Ki létlenül is leglevőbb”?

2.7 Jellemezze Ady forradalmi költészetét!

a) Petőfi esetében a szakirodalom gyakran beszél „szabadságvallás”-ról. Elmondható-e ez Adyról is? Válaszát indokolja!

b) Mely politikai erőkkel rokonszenvezett Ady? Hozzon fel példának mindegyik esetben egy-egy Ady-verset!

c) „Nyáréjszakán a grófi szérűn / Reccsen a deszka-palánk / S asztag-városban pirosan / Mordul az égre a láng. / Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, (...) Az egész táj vad fájdalom.” - Ady melyik verstípusával rokonítható az idézett szöveg?

d) Értelmezze a következő részletet a Magyar jakobinus dala című versbol: „Mikor fogunk már összefogni? / Mikor mondunk már egy nagyot, / Mi, elnyomottak, összetörtek, / Magyarok és nem-magyarok?”! Milyen összefüggés van Ady itt megjelenő álláspontja és Octavian Goga román költő háború alatti magatartása között?

2.8 Foglalja össze Ady magyarság- és kuruc-verseinek legfőbb jellegzetességeit!

a) A Nekünk Mohács kell egyik értelmezője (Király István) önbírálatot is lát a versben, ami elviselhetővé teszi a könyörtelen nemzetostorozást. Keressen érveket e vélemény mellett és ellen! Milyen nyelvi-hangzásbeli eszközökkel éri el a szöveg, hogy szinte minden szó akkora nyomatékot kap?

b) Értelmezze A fajok cirkuszában című vers elso két sorát! Bizonyítsa, hogy a vers nemcsak tragikus, hanem egyúttal ironikus helyzetet mutat be! Milyen verstani eszközökkel él, s ezek miképp járulnak hozzá a szöveg jelentésének hatásos érvényesüléséhez?

c) A Bujdosó kuruc rigmusát vesse egybe Az utolsó kuruc című verssel! Van olyan értelmezés (Szilágyi Péteré), mely szerint a lengyel borral és asszonnyal vigadó kuruc nem szegénylegény, hanem a Bercsényi-féle urak közül való. A közember „utolsó kuruc” árokparton pusztul el, és azt vallja, hogy „Nincsen Lengyelország, / Nincs hely a kurucnak”. Igazat ad-e ennek az értelmezésnek?

d) Ki a hőse a Sípja régi babonának című versnek? Hogyan és hányféleképpen szólítja meg népét, s milyen érzelmeket tükröznek a megszólítások? Mire utal a vers címe? Milyen beszédhelyzetet tételez föl a szöveg? Egy közismert dal rímeit találjuk az utolsó versszakban („issza-vissza”). Ha ismeri, idézze a szöveget! Van-e az egyezésnek funkciója?

2.9 A következő kérdések a Kocsi-út az éjszakában című versre vonatkoznak.

a) A szakaszokat rövidebb, szentenciaszerűen ható sorok vezetik és zárják le. Mi a szerepe ismétlésüknek?

b) A középső szakaszban nem jelenik meg a költői én. Miért nem? Miben különbözik a középső szakasz a másik kettőtől?

c) Milyen párhuzamot mutat az első és a második versszak első sorainak jelentése? Milyen hasonló párhuzamok vannak még a versben?

2.10 A következő kérdések a Hunn, új legenda című versre vonatkoznak.

a) Mi a cím jelentése? Hogyan függ össze az utolsó szakaszban megjelenő képpel? Hol hivatkozik még a költő ősi jogcímére?

b) A vers szállóigéket is szimbólummá emel. Melyek ezek, és mi a jelentésük a szöveg egészében?

c) A költő egy helyen nem magyar példára is utal - mi ennek a funkciója?

d) Hasonlítsa össze Ady költői számvetését a francia szimbolista költők ars poeticáival!

2.11 Jellemezze Ady korszakváltását 1910 és 1914 között!

2.12 A következő kérdések Az eltévedt lovas című versre vonatkoznak.

a) Mi utal a vers szövegében a háborúra? Értelmezze a harmadik szakasz jelentését!

b) Keressen olyan motívumokat a versben, melyek a magyarságra utalnak!

c) Keressen példát a szövegben a szinesztéziára; a szokatlan szóösszetételekre; az inverziókra (fordított szórendre)! Mi a funkciójuk ezeknek?

d) Mi az „eltévedt lovas” jelentése? Érveljen álláspontja mellett!

2.13 A következő kérdések a De ha mégis? című versre vonatkoznak.

a) Mely kifejezések ismétlődnek legtöbbször a szövegben? Mi a funkciójuk az ismétlődéseknek?

b) Miért könyörög a költő? Mi a „tegnapi ember” jelentése? (A „szögek vernek” a keresztre feszített megváltó szenvedését idézi fel.)

c) Mit tudunk meg a versből Csinszkáról? Van olyan álláspont is, amely éppen a Csinszka-versek szerelmét látja bensőségesnek, s szembeállítja azokat a Léda-versekkel. Melyik álláspontot fogadja el? Válaszát indokolja!



3) Hatástörténeti feladatok

3.1 Folytassa a következő megállapításokat oly módon, hogy (a tárgytól függően) 2-3 helytálló adatot, tényt, állítást tartalmazzon a kiegészítés is!

a) Ady Endre és Móricz Zsigmond - mindketten az induló Nyugat reprezentatív szerzői - kölcsönösen nagyra becsülték egymást, Móricz számára felszabadító élmény volt Adytól...

b) Ady Endre is, Kosztolányi Dezső is a liberális Budapesti Napló belső munkatársai és az induló Nyugat elismert szerzői voltak, de (talán alkatuk és költői világképük különbözősége miatt) kölcsönösen idegenkedtek egymás művészetétől. Ezt bizonyítja, hogy...

c) Az Új Idők szerkesztője, Herczeg Ferenc megpróbálta Adyt leválasztani a többiekről, ezért Adytól egy olyan cikket adott közre...

d) Szabolcska Mihály kitörő lelkesedését Ady költészete iránt jól érzékelteti Karinthy Frigyes paródiája...

3.2 Az alább felsorolt személyiségek hogyan fogadták Ady költészetét?

a) Horváth János
b) Lukács György
c) Rákosi Jenő
d) Jászi Oszkár

3.3 Milyen történelmi okai voltak a két háború közötti Ady-kultusznak?

3.4 Az alábbiakban néhány részletet idézünk Kosztolányi Dezső Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről című írásából. Mivel ért egyet és mivel nem? Véleményét indokolja!

„Véleményemet nem tartom csalhatatlannak. Csak egy ember szava ez. De egy olyan ember szava, aki pályája során elégszer tanúságot tett arról, hogy hű egyetlen meggyoződéséhez és hitvallásához, az irodalomhoz, s a jobb- és baloldal íróit pártatlanul ítéli meg. A vitairat természetéből folyik az is, hogy nem időzöm ama versei mellett, melyeket az elsők között ismertem el, hanem azokat a különbségeket emelem ki, melyek elválasztanak tőle, s munkásságát a szememben inkább ellenszenvessé, mint rokonszenvessé teszik, inkább korccsá, felemássá, mint egésszé és tökéletessé. (...)

Gondolatvilágának főtengelye: a messianizmus. Az a tudat, hogy a világ boldogtalan, s az a hit, hogy valakinek, egy új megváltónak kell jönnie, s az majd mindent egy csapásra jóvátesz és rendbe hoz. Ezt a keleti miszticizmust átveszi minden prófétáló kenetességével, s megfejelve újabb szózatokkal, valami ellentmondó bölcseletté gyúrja. Állandóan szólogatja a Holnapot, mely szebb lesz, mint a Ma vagy a rút Tegnap. Az a huszonnégy óra , mely az időhatárok között elmúlik, döntő. A nagybetűs szavak titkos jelképek gyanánt szakadatlanul ismétlődnek verseiben. Nemegyszer ezt olvassuk: Mák, ami nem az ismert növény, hanem a »ma« többes száma, s egy ízben ezt is olvassuk: »életemnek csak mája fázik«, ami nem az ismert epeválasztó szerv, hanem a »ma« egyes száma. Úgy látszik, hisz abban, hogy a Ma, mely tegnap még dicső Holnap volt, és holnap már rút Tegnap lesz, nem hasonlít lényegében minden siralmas naphoz, mely a világ teremtése óta lepergett a boldogtalan, szenvedésre és halálra rendelt emberiség fölött, s abban is hisz, hogy évezredek lesújtó tapasztalata egyszerre semmivé válik. Tehát ha nem is huszonnégy óra, de kétszáznegyven nap vagy kétezernégyszáz esztendő meghozhatja a végleges, örvendetes megoldást. Pesszimizmusa ennélfogva nem mély, csak külsőleges. Alapjában egy felületes, könnyen hivő optimizmus lakozik benne.

Lehet, latin műveltségem és hajlandóságom tesz képtelenné arra, hogy bármely ilyen mítoszt, bármely ilyen bölcseletet elfogadjak. Szeretem az élet tragikumát színrol színre, a maga nyerseségében, a legnagyobb fényben szemlélni. Logikai ellentmondásai talán ezért bántanak. Tudom, egy költőtől nem szabad betű szerint való logikát követelni. Végre ő nem az értelemre, hanem az érzésre föllebbez. Világnézete azonban annyira sérti értelmemet, hogy érezni is képtelen vagyok vele. Hangja nem oly meggyőző, hogy bírálatomat el tudná némítani. E messsianizmus által elveszti a idegrendszeremmel való kapcsolódást. Nem meri tudomásul venni a könyörtelen, pogány természetet, melyben sokkal több rejtély van és rémület, mint efféle kölcsönkért kabbalisztikus építményben. Ez eltakarja előle azt, ami igazán fontos, létünk változhatatlan siralmát, s kisebb dolgok felé irányítja figyelmét.

Ő maga is »küldetést« érez, mégpedig többfélét. Az elso körülbelül az, hogy ennek a földnek a Messiása legyen. Hogy miből áll az ilyenfajta küldetés, nem tudjuk. Gyakran halljuk, hogy »harcol«, és fajtáját ostorozza a jövő felé. A beállítás kissé az irodalomtörténeti könyvek mintáira emlékeztet. Hiszen a politika manapság mindenütt mesterség lett és tudomány. Éppen ezért a politikai költészet pusztulóban is van. Egykor, mikor az élet még nem hasadt rétegekre a munkafelosztás elve szerint, a társadalmak régi szervezetlenségében, mikor a sajtó, vezércikk, kortesbeszéd, parlament nem szippantotta el minden mondanivalóját, még lehetett tárgya és értelme. Türteiosz, aki egy kezdetleges ókori társadalomban »lanttal kezében buzdítja a csatát«, azért megrázó, azért nem nevetséges, mert van reménye arra, hogy szavának közvetlen hatása is lesz. A modern költőnek alig. Vajmi kevéssé valószínű, hogy egy költő, a jelenkor reklámparkjai, kormányrendszerei közepette mindaddig követeli verseiben az általános, egyenlő, községekre is kiterjedő, titkos választójogot, a hadikölcsönök valorizációját, a munkáskórházakat és napközi otthonokat, míg azokat meg is adják. Aki komolyan és őszintén ilyen hivatást érez magában, az helyesebben teszi, ha hatásosabb eszközökhöz folyamodik. Mint képviselő vagy utcai agitátor inkább előmozdíthatja célját. A költő a kifejezés művésze. Hivatása az, hogy a benne alaktalanul forrongó természeti erőket, melyeket értelemmel nem lehet megközelíteni, érzékletesen megformálja, mintegy létezőt teremtve a megfoghatatlanból, s ezzel a roppant munkával véget is ér hivatása. Ha politikai költészetre vetemedik, két veszedelem fenyegeti. Vagy néven nevezi, hogy mit akar, s akkor tartalmas, de művészileg lapos és unalmas. Vagy pedig csak céloz erre, messzirol, tétován, s akkor pufogóvá, fráziscséplővé, jelszavassá válik, afféle dörgedelmes néptribunná.”

3.5 Egyetért-e Pilinszky János véleményével? Ő ugyanis ezt mondta Adyról:

„Számomra... döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő. (...) Mégis tökéletesen megértem, miért hanyatlott napjainkban költészete iránti szeretetünk, lelkesedésünk. A koncentrációs táborok világa, az egyetlen kis didergő molekulára redukált ember után mit kezdjünk Ady királyi pózaival?”

Álláspontját indokolja!


Életrajz
Pályakép
Értelmezések
Hatástörténet

Szöveggyűjtemény

Szakirodalom
Tárló
Tanári kézikönyv