Timothy Leary

A Cyberpunk: az individuum, mint a Valóság Kormányosa*
         
   

 “Az igazi Kormányost nem érdekli semmi a világon, csak a folyó, hivatására pedig büszkébb, mint a királyok.”

Mark Twain: Élet a Mississippin

         

 

Ki a Cyberpunk?


     A cyberpunk minden hozzáférhetõ adatot felhasznál.
     Tudják, ki õ.
     A történelem minden szakasza új nevet és hõsi legendát adott az erõs, állhatatos, kreatív személyiségnek, aki a jövõ határvidékeit felderítve információkat gyûjt és továbbít, és vállalja, hogy generációját a következõ fejlõdési fokra vezérli. Az idõvándor ötvözi magában a bátorságot, a kíváncsiságot és a határtalan önbizalmat. Ez a három adottság kell hogy egyesüljön abban, aki generációk fejlõdéstörténetét irányítja, más szóval, aki filozófus.
     A Cyberpunk klasszikus nyugati modellje Prometheus, a technológiai lángelme, aki tüzet “lopott” az Istenektõl és az emberiségnek adta.1 Prometheus sok hasznos mûvészetre és tudományra is megtanította géntestvéreit. A klasszifikált információ jogosulatlan átvitele miatt a mítosz hivatalos verziója szerint örök szenvedésre ítélték. Számûzték. Egy másik verzióban (a feljogosítatlan) Prometheus (más néven: a Patkányfogó) arra használja tudományát, hogy megmeneküljön a süllyedõ királyságból, magával menekítve a génállomány krémjét.
     Az ókori mitikus alak újvilági mása Quetzalcoatl, a civilizáció istene, a high-tech mágus, aki közkinccsé tette a kukoricát, a naptárt, az erotikus szobrászatot és a fuvolajátékot. És a tudományokat. Tezcatolipoca, a zsarnok számûzte.
     A Cyber-Fajta öntudatos egyedeit hívták már különcnek, roninnak, szabadúszónak, függetlennek, úttörõnek, nonkonformistának, bajkeverõnek, facérnak, látnoknak, képzelgõnek, képrombolónak, géprombolónak, okostojásnak, kakukktojásnak. A Gorbacsov elõtti szovjetek megvetõen huligánnak, a vallásos szervezetek mindig is eretneknek, a bürokraták hûtlen szakadárnak, árulónak vagy még rosszabbnak, a régi idõkben pedig még az érzékeny, gondolkodó emberek is õrültnek nevezték õket.
     Címkézték õket okosnak, kreatívnak, újítónak, képzeletgazdagnak, vállalkozó szellemûnek, termékenynek, eredetinek, leleményesnek, találékonynak, tehetségesnek, excentrikusnak.
     Az emberi evolúció törzsközösségi, feudális és ipari-írásbeli szakaszaiban alkalmazkodókészség és konformizmus kellett a túléléshez. A “jó szolga” vagy “vazallus” engedelmes, a “jó dolgozó” vagy “vezetõ” megbízható volt. A független gondolkodókat csak azokban a pillanatokban fogadták el, amikor újítás és változtatás szükségeltetett – általában a helyi konkurenciaharcban való helytálláshoz.
     A huszonegyedik század információs-kommunikációs társadalmaiban a kreativitás és a szellemi kiválóság lesz az etikai norma. A világ túlságosan mozgékonnyá, összetetté és sokfélévé vált, túlságosan is át-meg átszeli a modern (kvantum) kommunikáció globális hálója ahhoz, hogy a stabil gondolkodás és az alkalmazkodás eredményre vezethessen. A “megfelelõ személy” ma a gondolkodó, intelligens ember. A “problémás személy” a huszonegyedik század kibernetikus társadalmában az, aki automatikusan engedelmeskedik, aki a tekintélyt soha meg nem kérdõjelezi, aki saját hivatalos státuszának védelme érdekében cselekszik, aki diplomatikusan politizál inkább, semhogy önállóan gondolkodjék.
     Az elõzékeny japánokat aggasztja, hogy engedelmes kultúrájukból hiányzik a ronin-szellem. A háború utáni generáció kezdi átvenni a hatalmat.

 

Cyberpunk yuppie-k a Szovjetunióban

A szovjetek új, háború utáni generációja szemmel láthatólag ráeszmélt, hogy az információs korszak új szerepmodellt kíván. Gorbacsov alatt enyhül, rugalmasabbá válik a bürokratikus kontroll, hogy egy csipetnyi újító, szakadár gondolkodásnak is teret adjon!
     Alekszander N. Jakovlev, a glasznoszty PB-tagja és kulcsstratégája a következõképp jellemzi a reformot: “Alapjában véve politikai függetlenségrõl van szó. Olyan idõk következnek, amikor az emberek képesek lesznek önmagukat irányítani, és azok tevékenységét bírálni, akik felülrõl ellenõrzik és vezetik õket.
     Nem véletlenül beszélünk ön-kormányzatról, ön-ellátásról, egy vállalkozás ön-fenntartásáról, ön-errõl, ön-arról. Mindez a hatalom decentralizációjával függ össze.”
     A tisztán és kreatívan gondolkodó Cyberpunk, a saját agyát és a kvantum-elektronikus berendezéseket egyaránt irányítani tudó kormányos fajunk legújabb, legkorszerûbb csúcsfejlesztése, õ a homo sapiens sapiens cyberneticus.
     Ismerjünk meg néhány ilyen kormányost. Példájuk talán felbátorít és erõt ad, hogy mi is átvegyük a kormányt. Életünk kormányát.

 

A cyber görögül kormányost jelent

“A jó kormányos szakadt vitorlákkal is ura a hajónak”
Lucius Annaeus Seneca

 

     A kibernetika kifejezés a kormányost jelentõ görög kubernetes-bõl származik.
     A szó hellén eredete azért fontos, mert a függetlenség és az önállóság görög tradícióját tükrözi, mely állítólag a görögség földrajzi helyzetébõl fakad. A büszke kis görög nemzetállamok a termékeny Földközi-tengerbe kacskaringózó félsziget-ujjakra települtek, ahol hegyek védték õket Ázsia szárazföldi hadseregeitõl.
     Az ókori tengerészeknek merészségre és leleményre volt szükségük. Térkép és navigációs segédeszközök nélkül hajózva hét tengeren önálló gondolkodásra kényszerültek. Ez az önállóság, melyre a hellén kormányosok útjaik során tettek szert, vezetett talán földi életvitelük demokratikus, kutató, mindent-megkérdõjelezõ természetéhez.
     Az athéni Cyberpunk, a kormányos maga döntötte el az irányt.
     Ezek a pszicho-geográfiai tényezõk vezethettek a szabadságot, a pogány örömöt, az életigenlést és a spekulatív gondolkodást elõtérbe helyezõ hellén vallások humanizmusához. Az ókori görög vallások személyes, politeista természetét gyakran állítják szembe a monoteista hebraizmus rigorózus moráljával, az iszlám ádáz, dogmatikus szélsõségeivel és a római (keresztény) kultúra világi hatalmával.

 

A hatalomnak ellenszegülõ cyberpunk magatartás egy jelenkori példája

A WarGames címû film legelsõ pillanatai klasszikus példáját adják a kibernetikus viselkedésnek.
     Ködös éjszaka. A légierõ századosa szakavatottan kormányozza dzsipjét a Colorado széljárta hegyi ösvényén a SAC titkos nukleáris kilövõállomása felé. Egy hadnagy a társa. A százados szólal meg elõször. Elmeséli a hadnagynak, hogy feleségével jófajta marihuánát ültettek el kertjükben, és a növekedést elõsegítendõ elmondtak egy tibeti buddhista fohászt a megvilágosodásért. On mane padma hum.
     Ebben a pillanatban a tisztek a bejárati ellenõrzõponthoz érnek, azonosítják magukat, pisztolyt kapnak. Kinyílik a hatalmas, boltozatos acélkapu. A két férfi a “kontrollszobába” lép, ahonnan a bombák kilövését irányítják. A kódok ellenõrzése közben a százados folytatja történetét. A cannabis-aratás nagyon sikeres volt. A hadnagy megszakítja a beszámolót. Az ellenõrzõtáblán vörös fény villog. A százados felszólítására a hadnagy megérinti ujjával. A fény kialszik. Értik már? A százados igazi kvantum-mágus, éber, képes az elektronikai rendszer hibáit felderíteni és kiirtani. A villogás újrakezdõdik. Megszólal a riasztó. A kódkönyv segítségével meggyõzõdnek róla, hogy az üzenet érvényes. Levegõt sem kapnak. A parancs: atomrakétát indítani a Szovjetunió ellen.
     A százados megmakacsolja magát. Utasítja a hadnagyot, hogy a fõhadiszállásról kérjen telefonon személyes megerõsítést. A hadnagy, a hû vazallus tiltakozik, mondván, erre nincs felhatalmazásuk. De engedelmeskedik közvetlen feljebbvalójának.
     Semmi válasz.
     A hadnagy félénken figyelmezteti a századost, hogy a parancs nukleáris támadás. A százados megrázza a fejét. Önállóan gondolkodik. Kijelenti, hogy nem öl meg ötvenmillió embert, ha nincs személyes utasítás.
     A hadnagy kötelességtudón követi az állami elõírást, és a százados koponyájának szegezi pisztolyát.
     Vágás.

 

A Kormányzó, az Irányító és a Kormányos római fogalmai

A görög kubernetes latin megfelelõje gubernetes. A gubernare alapszó annyit tesz, mint cselekedetet vagy viselkedést ellenõrizni, irányítani, szuverén hatalmat gyakorolni, igazgatni, féken tartani, korlátozni, kormányozni. Ez a római fogalomkör szemmel láthatólag eltér a “kormányos” eredeti jelentésétõl.
     Ideillõ lehet, hogy a “kormányozni” igenév (angolul: to steer) a latin stare-ból ered, ami azt jelenti: állni, másodlagos jelentése pedig “álló hely vagy dolog”. A latin igenév múlt idejû melléknévi alakjából képzett szavaink a “status” (állapot), a “state” (állam), az “institute” (intézmény), a “statue” (szobor), a “static” (állandó), a “statistics” (statisztika), a “prostitute” (prostituált), a “restitute”(helyreállít) és a “constitute” (alkot, alakít).
     

 

A kormányzó- vagy kormányos-magatartás egy példája

A SAC-bázison helikopter landol. Két magas rangú kormánytisztviselõ száll ki a gépbõl hivatali aktatáskával és gondterhelt, komor szabványábrázattal. Dühösek. Kiderül, hogy a századosok 25%-a tagadta meg személyes parancs híján a rakéta kilövését. A kormány reakciója az efféle önálló döntéshozatalra elõre megjósolható.
     “Letartóztatni õket.”
     Beüzemeltetik WHOPPER-t, a tökéletesen engedelmes Mesterséges Intelligenciát, amely garantáltan követi a kormány utasításait és mentes a szubjektív, (PUNK) humán megbízhatatlansági tényezõtõl.

 

A cyberpunk-kormányosok a kormányzók helyébe lépnek

“A társadalom mindenütt összeesküvést szõ tagjainak én-je ellen. Legfõbb erénynek a konformitást tartja. Az önállóságtól irtózik. Nem szereti a valóságot és a teremteni tudást, csak a neveket és a szokásokat.”
Ralph Waldo Emerson: Természet

“Aki ember akar lenni, nonkorformistává kell hogy váljék.”
Ralph Waldo Emerson: Természet

Norbert Wiener, a “kibernetika” (cybernetics) szó megalkotója a következõket írta: “úgy határoztunk, hogy az irányítás- és kommunikációelmélet teljes területének – vonatkozzék bár gépekre vagy állatokra – a “Kibernetika” összefoglaló nevet adjuk, melyet a kormányos [ sic!] jelentésû görög szóból nyertünk.” A “cyber” szót (az American Heritage Dictionary-ben) a következõképp definiálták újra: “az elektronikai, mechanikai és biológiai rendszerek irányítási folyamatainak, különösképp e rendszerek információáramlását irányító folyamatoknak elméleti tudománya”.
     Figyeljék meg, hogyan alacsonyítja le Wiener és a latinista mérnökgárda a cyber jelentését. A görög “kormányos” náluk “kormányzó”; a “kormányozni” “korlátozni” lesz.
     Mi felszabadítjuk ezt a kifejezést, kiszakítjuk a szolgaiságból, hogy megmutathassuk azt az önszervezõ, autopoietikus elvet, amely érvényre jut az univerzum számtalan, legkülönbözõbb méretû rendszerében. Az emberekben, a társadalmakban, az atomokban.

Charles Augustus Lindbergh: Cyber-Politikus

Charles Lindbergh Minnesota állam republikánus képviselõje volt, és nemzetközi elismertségre akkor tett szert, amikor támadni kezdte az ipari és kereskedelmi trösztöket, a háborús propagandát és a háborús profitot. Szellemes és merész ellenzékisége 1917-ben – az elsõ világháború elleni tiltakozás formájában – érte el tetõpontját. Önálló gondolkodásra valló cselekedeteinek köszönhetõen politikai karrierje derékba tört.
     Õ volt az apja Charles Augustus Lindbergh-nek, Szerencsés Lindy-nek, a Magányos Sasnak, aki pilótaként, filozófusként, ökológusként lett híres.

A zsarnok elsõszülött: az írásbeliség politikája

A görög és a római szóhasználat különbsége egyúttal a kulturális gyakorlat eltéréseit is tükrözi. A kortárs francia filozófia például alapvetõ jelentõséget tulajdonít az emberi viselkedés és a társadalmi struktúrák meghatározásában a nyelvnek és a szemiotikának. Michel Foucault-t a következõ megállapításra vezették a nyelv politikai, hatalmi aspektusaival foglalkozó kutatásai: “a beszédben és képben, az önmeghatározásban és kölcsönös megnevezésben kifejezõdõ tudat... az uralkodó létezéspolitika autentikus színtere. ... Ez-vagy az a szociális, törvényhozó vagy végrehajtó rendszer csak látszólag az, amibe beleszületünk. A kétes származású, zsarnok elsõszülött a nyelv, a fogalmi kategóriák, a megnevezés és az érzékelés konvenciói, melyek kifejlõdtek és többé-kevésbé el is sorvadtak, mire személyes vagy társadalmi létjogosultságra tettek volna szert. Az egyezményes de soha meg nem vitatott, általában tudatalatti kényszerítõ erõ az, ami fogva tart.” Orwell és Wittgenstein egyetértenek.
     Ahhoz, hogy az ellentmondás lehetõségét kizárhassuk, elõbb azt a nyelvet kell megszüntetnünk, amelyen ellentmondani lehet. “Amirõl nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” Ebben a megvilágításban komoly szemantikai manipulációról árulkodik a görög “kormányos” és latin fordítása, a “kormányzó” közötti távolság. A digitális-computeres megjelenítés lehetõsége ráadásul drámaivá növelte a legkülönfélébb jelrendszerek manipulálhatóságát.
     Számtalan kérdés merül fel. Az például, hogy leleményes “kormányosok”, vagy “lelkiismeretes kormányzók” akarunk-e lenni.

 

Ki, mi, és miért kormányoz?

“Pokolba a torpedókkal, teljes gõzzel elõre!”

    David Glasgow Farragut kapitány parancsa kormányosának a Mobile Bay-i csatában 1864 augusztus 5-én

    “Igenis uram!”
    Ismeretlen kormányos a Mobile Bay-i csatában 1864 augusztus 5-én

A kormányzó kapcsolataiban parancs és engedelmesség érvényesül.
     A hét tengeren vagy a levegõben manõverezõ kormányosnak állandó készenlétben kell lennie, hogy követni tudja a környezet változásait, visszacsatolásait, információit. Dinamikus. Éber. Élénk.
     A latin “kormányzó” ezzel szemben parancsot teljesít. A rómaiak, mint tudjuk, nagy szervezõk, útépítõk, adminisztrátorok voltak. A gályákat, a harci szekereket és a légiókat irányítani kellett.
     A saját magát irányító individuum hellén képzete a humanizmus szigetét jelentette a totalitárius birodalmak tengerében.
     Athént a Közel-Kelet totális diktatúrái határolták kelet (a múlt) felõl. Irán uralkodói – a perzsa Cyrustól kezdve egészen a mostani sahig és Ayatollah-ig – az állami ellenõrzés legerõsebb hagyományát képviselik.
     A másik irányból, amit nyugatnak (vagy jövõnek) hívunk, egy Róma nevezetû óriásembrió határolta Athént. A Római Szent Birodalom császárai és pápái az intézményi ellenõrzés következõ nagy korszakát testesítik meg. Az erõs kéz a stabilitást, a tartósságot, a folytonosságot, az állandóságot garantálja. Az egyéni kreativitást, a felfedezõkedvet és a változást nem pártolják.

Kolumbusz Kristóf: a cyberpunk magatartás egy másik példája

Kolumbusz Kristóf (1451-150 6) Genovában született. Huszonöt évesen Lisszabonba került, hogy kitanulja a térképkészítés mesterségét. Ez volt a portugál felfedezések aranykora. Számtalan tengerész vallotta már, hogy a Föld gömbölyû, és hogy nyugat felé hajózva elérhetõek az Indiák és egyéb ismeretlen földek. Kolumbuszban különleges csak állhatatossága és szónoki ereje volt, amelyek végül hozzásegítették, hogy beteljesítse világutazói álmát. Több mint tíz éven át kilincselt Európa udvarainál, hogy fedezetet kapjon “indiai expedíciójához”.
     A Columbia Encyclopedia ezt írja: “A történészek évtizedekig vitatkoztak navigációs képességein, ám nemrégiben bizonyítást nyert, hogy kizárólag az a vakmerõség tette felülmúlhatatlanná, amellyel ismeretlen tengereken utat tört magának.” Kolumbusz ügyetlenül kormányozta a maga-felfedezte kolóniákat. Dicstelenül halt meg, cyber-tehetsége majdnem feledésbe merült. (Ezt állítják legalábbis a hivatalos történelemkönyvek.)

Cyberpunk: fajok kormányosai

“A szelek és a hullámok mindig a legrátermettebb hajóst segítik.”
Edward Gibbon

A kibernetikus személyiség vagy cyber-nauta kifejezések visszavezetnek a “kormányos” jelentésének gyökereihez, visszahelyezve jogaiba az öntörvényû személyiséget. A kibernetikus személyiség, a cyber-nauta, valamint a népszerûbb cyberpunk terminusok a tudás/információtechnológia személyessé (következésképp populárissá) válására utalnak. Az innovatív gondolkodás a személyiséghez szegõdik.
     Foucault szerint megváltoztatod a társadalmat, ha megváltoztatod a nyelvet. Foucault nyomán azt állítjuk, hogy a kibernetikus személyiség vagy cybernauta kifejezések az emberi lét és a társadalmi rend új modelljét jelölik. Hozzá kell tennünk, hogy a cyberpunk kockázatos megnevezés. Mint minden nyelvi zsengét, türelmes “high-tech” humorral kell használnunk. A szó hiánypótlék, a nyelv barikádján átlökött ideiglenes jelentésgránát a leleményes, hozzáértõ individuum jelölésére, aki a tudás/kommunikációtechnológiát képes személyes céljaira fordítani. Saját örömére, hasznára, épülésére, vagy meggyõzõdésbõl.
     Cyberpunkok a feltalálók, az innovatív írók, a technika kalandormûvészei, a bálványdöntögetõ zenészbálványok, az expresszionisták, a szabadúszó tudósok, a szórakoztatóipar megújítói, a techno-mûvészek, a computerlátnokok, a bitzsonglõrök, az elegáns hackerek, a special-effektívek, a videomágusok, a neuronpilóták, a média-felfedezõk – mindenki, aki merészen gyûjti és hinti a gondolatokat ott, ahol addig a madár se járt.
     Néhány cyberpunk állami alkalmazásba kerül. Egyediségüket és az intézményi érdekeket nyájas cinizmussal és elnézõ humorral békítik ki. Gyakran csak átmenetileg dolgoznak a “kormányszerveknek.”
     Igen gyakran törvényen kívüliek.

A Ronin legendája

A következõ idézet Bevely Potter, Ph.D. The Way of the Ronin-jából (A Ronin útja) való: “A Ronin ... szakított a feudalizmus komótos hagyományával. A Ronin az alkalmazkodókészség, az autonómia és a kiválóság magateremtette kódját felhasználva a gyors változás alapelvéhez igazítja túlélési stratégiáit.”
     A Ronin eredeti jelentése gazdátlan szamuráj. Roninnak – szó szerint hullám-embernek – már a nyolcadik században is azokat nevezték, akik a társadalmi rang kijelölte, kitaposott ösvényrõl letértek. Azokat a szamurájokat, akik feudális uruk szolgálatából kilépve önállósodtak.
     “A Roninok kulcsszerepet játszottak abban, hogy Japán feudális társadalomból hirtelen ipari társadalommá lett. A feudális uralom alatt a harcosok nem gondolkodhattak szabadon, nem cselekedhettek saját belátásuk szerint. Másrészt azonban – a mostoha körülmények önállóságra kényszerítvén õket – aránylag hamar elsajátították az új eszméket és technológiákat, aminek következtében egyre tekintélyesebb befolyásra tettek szert a független iskolákban. Ezek az iskolák ... liberálisabbak voltak, mint az államiak, amelyek kötötték magukat a hagyományos tananyaghoz.”

A Nyugat a ronin archetípusának számtalan történelmi megtestesülését ismeri. A “szabadúszó”2 kifejezés azokból az idõkbõl ered, amikor egy-egy keresztesháború után lovagok százai szakadtak el hûbéruraiktól. Sokuk megmaradt a lovagi életforma mellett, és “szabadúszóvá” lett.
     Az amerikai vadnyugat gyéren lakott területe termékeny talaja volt a ronin archetípusának. Az eredetileg bélyeg nélküli marhát jelölõ texasi tájszó, a Maverick3 manapság a szabad, öntörvényû személyiség megnevezésére használatos. “Bár a Ronin fogalma... a férfikultúrában gyökerezik, a szakmailag sikeres nõk jól ismerik a Roninok útját. Ezek a nõk elhagyták hagyományos státuszukat és meghódították a munka addig férfiak uralta világát. A legtöbb nõi karriert sok vegyes tapasztalat, az otthon, a munkahely és az iskola közötti ingázás nehezíti, ami ráadásul az “önfejûség” miatti rosszallást is kiváltja. A családtalan roninhoz hasonlatosan a dolgozó nõ is gyakorta érzi kirekesztve magát a vállalati klikkek belsõ ügyeibõl, és sem szövetségest, sem mentort nem talál.”

Kell-e még néhány példa?

     Carol Suen Rosin a fegyvermentes világûrért folytatott küzdelemben az amerikai és a szovjet tudóscsoportok “jó szándékú ügynöke” lett.
     Stanley Kubrick a cyberpunk kvintesszenciája.
     Mary Ferguson, psyber-punk. Az Aquarian Conspiracy írója és a Brain/Mind Bulletin kiadója.
     Steve Jobs és Steve Wozniak.
     David Hockney.
     Andy Warhol.
     George Koopman.
     William Gibson, Bruce Sterling, John Shirley, Rudy Rucker.
     Charles Lindbergh: “Meglehetõsen hirtelen bontottunk vitorlát (értsd: a hajóm és én). Délután négy körül, mielõtt várható lett volna, hogy megjavul az idõ, találkozónk volt valahol, úgyhogy eldöntöttük: nekivágunk.”
     “Megpillantottam egy csapat halászhajót. ... Úgy rájuk úsztam, hogy majdnem beléjük ütköztem, és átkiáltva megkérdeztem a legénységtõl, hogy jó irányba haladok-e Írország felé. Csak meredtek rám. Talán nem hallottak. Talán én nem hallottam õket. Vagy talán azt hitték, hülye vagyok. Egy órával késõbb megláttam a földet.”
     1922-ben Lindbergh félbehagyta ígéretes egyetemi pályafutását, hogy légi irányítást és repülést tanuljon. Az elsõ légipostások egyike volt.      1927 május 21-én elsõnek repült át az észak-amerikai kontinensrõl az eurázsiaira. “Szerencsés Lindy” egy csapásra nemzeti hõs lett.
     1929-ben feleségül vette Anne Morrow-t, az intelligens, kultúrált, okos írónõt. A házasságkötés után az asszony is kitûnõ pilóta lett. A pár nyilvános repülõutak sorával kápráztatta el a világot.
     1936-ban (az akkor már számûzött) Lindy egy szívritmus-szabályozó készülék fejlesztésén dolgozott Alex Carrellel.
     1938-ban, az eurázsiai kontinensre tett látogatása során Lindbergh meggyõzõdése lett, hogy Amerikának ki kell maradnia a Tengely- és a Szövetséges hatalmak közötti, egyre mérgesebbé váló hatalmi harcból.4 A média széles körben terjesztette Lindy mottóját/logoját: “Smiling through”
     Anne Morrow Lindbergh.
     Mark Twain. 1874-ben 125 dollárt fizetett egy elsõgenerációs Remington-írógépért. 1875-ben õ volt az elsõ író, aki gépelt szöveget nyújtott át a kiadónak. A Tom Sawyer kalandjai-t. “Ez az újmódi írómasina számtalan erénnyel bír. Iszonyú halom szót képes egyetlen oldalra zsúfolni. Nem kutyul össze semmit, nem pötyögtet mindenüvé tintát. És persze papírtakarékos.”
     Gertrude Stein.
     Roy Walford.
     Wilt Chamberlain.
     Mathias (Rusty) Rust, tizenkilenc éves, nyurga, hamburgi kamasz; akkor lett cyberpunk-szupersztár, amikor 1987 május 28-án egy szimplamotoros Cessnával – kijátszva az áthatolhatatlan szovjet légelhárítást – leszállt a moszkvai Vörös téren. Tettéhez nem fûzõdött állami vagy szervezeti érdek. Személyes küldetése volt ez a technológiai kaland. Rusty egyszerûen csak oroszokkal kívánt beszélni. A német lapok ünnepelték az eseményt, “álomfalónak” hívták Rustyt, és a vörös báró Manfred von Richthofenhez, valamint Charles Lindberghez hasonlították.
     Stewart Brand, a Co-evolution Quarterly alapítója.
     Bob Harris, egy kaliforniai hardware-kereskedés tulajdonosa, amatõr vitorlázópilóta. 1986 február 17-én, az Edwards légierõ-támaszponttól északra emelkedõ sivatag fölött repültében meglovagolta a leggyönyörûségesebb “hegyi hullámot”, mellyel valaha is találkozott, és 49 ezer láb magasságba emelkedett. Világcsúcs. Az ünneplést durván félbeszakította a Szövetségi Repülõbizottság, hogy Harris pilótaengedélyét bevonja. A vád: elmulasztotta hozzájárulásukat kérni. A repülés illegális volt.

 

A Cyber-villámkölyök: az újító magatartás példája

A WarGames harmadik jelenetében megismerhetjük a fõhõst, Mathew Brodericket. Egy számítógépes játékteremben ûrkaland-játékot játszik könnyedén, szakavatottan.
     Megvan? Mathew elektronzsoké. Kvantummágus. De van-e állása? Vagy netán öntörvényû cyberpilóta? Meglátjuk.
     Elkésik az iskolából. A tekintélyelvû biológiatanár megszorongatja. Amikor a hivataloskodó tanár az aszexuális reprodukció eredetérõl kérdezi, Mathew visszakérdez: – a felesége?
     Oké, megvan. Mathew fegyelmezhetetlen. Igazi cyberkölyök.
     A tanár az igazgatóhoz küldi. Míg az irodában szontyolog, kilesi az iskola computer-rendszerének kódját. Otthon saját PC-jérõl a rendszerre kapcsolódik, és igazságtalan osztályzatait elégségesre változtatja.

A Cyberpunk kód: GÖTE

A WarGames három jelenete az “Üvöltõ” huszadik század kulturális drámáját viszi színre. Kezdjük azzal, hogy a WarGames elektronikus kvantumjel, egy milliók-, fõként fogékony fiatalok-látta film a computer-csúcstechnológiáról és a humán törzsfejlõdésrõl. Illusztrálja és elmarasztalja a kvantum/elektronikus adattechnológia állami ellenõrzésre való használatát. A cyberpunkok függetlenségét és szakértelmét ünnepli, akik önállóan gondolkodnak és belülrõl újítják meg a statikus rendszert. A százados és felesége a legmodernebb mezõgazdasági módszereket használja az illegális botanikai neuroaktivátorok hatékonyságának növelésére. A százados államellenes döntést hoz, amikor megtagadja a Harmadik Világháborúban való részvételt. Mindkét esetben a cyberpunk kódot követi: Gondolkodj Önállóan, Tagadd meg az Engedelmességet (GÖTE). Szabadon manõverez.
     Mathew Broderick, a Cyberkölyök ugyanilyen merész, pimasz, kreatív és okos. Klasszikus összeütközésbe kerül: a tanár, a Tekintélyelvû Õskövület megszégyeníti és megbünteti õt, a Tom Sawyer - Kölyköt. Mathew Önállóan Gondolkodik és megTagadja az Engedelmességet. A könyvtárba siet Falken professzor életét tanulmányozni; tudományos lapokat böngész, mikrofilm-tekercseket néz át – nem azért, hogy megörvendeztesse a rendszert, hanem azért, hogy megtudjon valamit. Aztán illegális manõverben kamatoztatja mûszaki tehetségét.
     Vegyük észre, hogy az Elektronikus Etika és a Kvantumjog új dimenziója tárul itt fel. A százados és Matthew sem fizikai erõszakot, sem lopást nem követnek el. A százados feldolgoz néhány számítógépes adatot, és önállóan dönt. Mathew átrendez egy-két elektroncsoportot a chipen.
     Nem szándékuk másokon uralkodni.

 

A cyberpunk, mint huszadik századi szerepmodell

Az “Önállóan Gondolkodó Személyiség” hagyománya nyomon követhetõ egészen írott történelmünk kezdeteiig. Sõt, fajunk neve, a homo sapiens is gondolkodó állatként határoz meg bennünket.
     Ha pedig genetikai hivatásunk computare (gondolkodni), akkor nyilvánvaló, hogy történelmünk eddigi korszakai és lépcsõfokai bábállapot-szerûek, de legalábbis elõkészítõ-jellegûek voltak. Készek vagyunk-e most, az információs korszak küszöbén vállalni genetikai hivatásunkat? Az emberiség életciklusának felnõtt szakasza – a génállománynak való alávetettség bábállapotai után – az önállóan gondolkodó individuumé.

A Cyber-kifejezés meghatározásai

Az elõzõ fejezetekben a “cyber” fogalmán keresztül közelítettünk a tudáspolitikához.
     A cyber kormányost jelent.
     A cyber-személyiség az, aki saját életét kormányozza. Definíció szerint a navigációs kellékek megszállottja – különösen a térképeké, a hajóstérképeké, a irányjelzéseké, az útikönyveké, a kézikönyveké, melyek segítik, hogy maga kormányozza életét. A cyber-személyiség állandóan elméletek, modellek, paradigmák, metaforák, képek és ikonok után kutat, melyek az általunk lakott valóság feltérképezésében és definiálásában segítenek.
     A cyber-tech a tudás és a kommunikáció segédeszközeit és módozatait jelenti. Nyelvészet. Filozófia. Szemantika. Szemiotika. Gyakorlati episztemológia. A mindennapi élet ontológiája. Szavak, jelek, ceruzák, nyomdagépek, képernyõk, billentyûzetek, computerek, floppy-k.
     A cyber-politika kifejezés a feudális és ipari társadalmak uralkodó osztályainak nyelvhasználatára utal, amely Foucault szerint a gyermekek, a tanulatlanok és az alávetettek irányításának eszköze.
     A kormányos, kormányzó vagy k-személy azokat jelöli, akik a nyelvet és a kommunikációs eszközöket az ellenõrzés és a hatalom megszilárdítása érdekében manipulálják – feudalizmus, igazgatói testület, kormány. És az új gondolatok, azok szabad cseréjének megakadályozása érdekében.
     Azt az embert, aki megkövesült verbális absztrakciókra, dogmákra és a hatalomra hagyatkozik, vazallusnak vagy k-személynek hívjuk. Ezekbõl képezhetõ a k-gondolkodás, a k-szöveg, a k-locsogás, a k-rogás, a vazallani, a vazalizálni.

Fordította: Elekes Dóra