23. szám --[ címlap | keresés | mutató | tartalom ]
A tanulmány Angela Carter The Passion of New Eve (Új Éva Passiója) című fantasztikus regényét önellentmondásra épülő, többszólamú, kakofón szövegként értelmezi, bemutatva, hogy a nővé lett főhős, Eve/lyn egyes szám első személyű, önéletrajzi elbeszélése során hogyan vág egymás szavába „nőies” és „férfias” diszkurzus, hogyan szól egyszerre és hallgattatja el egymást a nőt konvencionális reprezentációin keresztül megnyomorító patriarchális hagyományból beszélő, kirekesztő, mizogün, maszkulin hang és az ironikus, korporális metafikciót szövő, az ideológiailag kötelezően előírt és társadalmi nemmel ellátott feminin szubjektumpozícióban önnön félreismerésünk felismerésére invitáló, feminista szólam. A feminista földrajzi elemzés feltérképezi a regényben a nővé válás passiójának stációit, feltárva, hogy a carteri fantasztikus városok és vidékek hogyan öltik a fetisizált, fragmentált, eltorzított női test részeinek alakját, a fájdalom topográfiája hogyan képezi le a groteszk női test anatómiáját, és végül a szimbolikus anyaföld hogyan válik senkiföldjévé.