Az alábbi információk megbízhatatlanok, valószínűleg a szefárd lakosság hispániai tartózkodásának történelmi megalapozottságát hivatottak bizonyítani | |
I.e. 586 | A babiloniak Hispániába deportálnak néhány arisztokrata családot Jeruzsálemből |
I.sz. 70 | Titus Jeruzsálem lerombolása idején Hispániába deportálja a lakosság egy részét |
Történelmi tények | |
I.e.200-i.sz. 200 | Nagy zsidó migráció a Római Birodalom területén belül (időszámításunk kezdetekor a Római Birodalom teljes lakosságának mintegy 10%-a zsidó származású: 8 millió főről lehetett szó) |
I.sz. 135 | Nagy kivándorlási hullám a palesztinai lázadás leverése után Itáliába, Hispániába, Észak-Afrikába |
306 | Elvirai zsinat: zsidóellenes intézkedések (a zsidó-keresztény együttélés-érintkezés korlátozása) |
313 | Nagy Konstantin megtérése, a kereszténység államvallássá tétele után: a zsidó vallás és közösség másodrangúvá válik a keresztény mellett |
409 | Hispánia germán törzsek (suévok, vandálok, alánok) általi elfoglalása. Később a vizigótok veszik át a hatalmat. |
587 | I. Reccared vizigót király keresztény hitre térése, az egységes nemzet fogalmának megszületése, a zsidó közösség idegen elemként való kezelése (ettől az időponttól kezdve: zsidóellenes intézkedések sorozata: toledói zsinatok) |
613 | III. toledói zsinat, Sisebut király rendelkezése: minden zsidóra nézve kötelező kényszerkeresztelés |
VII. sz. | Folyamatos zsidóellenes intézkedések Hispániában és Európa más részein |
711 | Tariq ibn Ziyad berber hadvezér partraszállása Hispániában, az arab uralom kezdete |
739-757 | I. Alfonz, Asturia királyának uralkodása, az Ibér-félsziget északi részének araboktól való visszafoglalása |
800-1100 | Erős arab uralom Hispánia nagy részén, zsidó közösségek védettsége (szabad vallásgyakorlat, utazási szabadság, állami életben betöltött szerep) |
929-961 | III. Abd ar-Rahman, Córdoba kalifájának uralkodása, a Córdobai Kalifátus hatalmának megszilárdulása, expanzió |
961-976 | II. al-Hakam, III. Abd ar-Rahman fiának uralkodása, expanzió folytatása |
950-1150 | A héber költészet megújulása arab hatásra. A zsidó kulturális reneszánsz két fő alakja: Hasdai (Nasi) ibn Shaprut (915-970): III. Abd ar-Rahman bizalmas embere, a zsidók hercege (nasi), diplomata, levelezik a kazárok királyával Józseffel Samuel ibn Nagrela (ha-Nagid) (993-1056): költő, bibliakommentátor, filozófus, hadvezér, államférfi (Granada vezírje 1038-1056 között), a zsidó nép vezére (nagid) |
1085 | Toledo keresztény kézre kerülése |
1212 | La Navas de Tolosa-i csata: keresztény győzelem az arabok fölött |
1248 | Sevilla kapitulációja III. Ferdinánd király előtt: majdnem egész Hispánia keresztény uralom alatt (csak Granada marad arab kézen, egészen 1492-ig) |
XI-XIII. sz. | Reconquista: a zsidók helyzete meglehetősen kedvező a keresztény kézen levő területeken is a pápák tiltakozása ellenére is: III. Ferdinánd (1217-1252) pl. azzal utasítja vissza III. Honorius pápa tiltakozását, hogy szüksége van a zsidó lakosságra az átmenet idején - a zsidók közvetlenül a király alattvalóinak - ill. rabszolgáinak - számítanak. |
1263 | Barcelonai hitvita Moses bem Nahman de Gerona (Nahmanides) rabbi és Pablo Christiani barát között I. János király színe előtt. Cél: az egész hispániai zsidóság megtérése. Később Nahmanides menekülni kényszerül |
1280-1286 | A Kabala egyik legfontosabb alapművének, a Sefer ha-Zohar-nak (a Ragyogás Könyvének) születése Moses de León tollából |
XIV. sz. | Egyre negatívabb zsidókép kialakulása a nép körében, miközben folytatódik a központi királyi hatalom által biztosított kedvező helyzet. Koholt vádakhoz (gyermekáldozat stb.) kapcsolódó pogromok egész Európában |
1348 | Nagy pestisjárvány (Európa lakosságának 20%-át veszíti el), a zsidók elleni vádaskodás újraéledése |
1391 | Ferrant Martinez zsidóellenes akciója Sevillában, kényszertérítések eredményeképp mintegy 100.000 zsidó konvertál |
XIV-XV. sz. | Masszív zsidó kivándorlás Hispániából Észak-Afrikába, Palesztinába, Konstantinápolyba, Krétára és Valonába (Albánia) |
1453 | Konstantinápoly török kézre kerül |
1469 | Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságkötése, Aragon és Kasztília egyesülése. A házasságot a zsidó közösség támogatta, Ferdinándban oltalmazójukat látva (a király nagyanyja zsidó származású volt). Uralkodásuk első éveiben: zsidók számára kedvező intézkedések, zsidóellenes akciók megtorlása |
1478 | Az Inkvizíció bevezetése Spanyolországban |
1481 | Az első auto-da-fé Spanyolországban, Sevillában |
1482 | Andalúzia kiutasítja területéről a zsidó lakosságot |
1484 | A zsidó lakosság kiutasítása Savilla, Córdoba és Cádiz egyházmegyékből |
1490-1491 | El Nińo de la Guardia-ügy: Torquemada, nagyinkvizítor által kreált koholt per: az utolsó zsidó-per Spanyolországban. Nyilvános kivégzés Avilában. (A XVI.sz.-i inkvizítor, Luis de Páramo szerint ez adta a végső lökést a kiűzési rendelet aláírásához.) |
1492 | Granada eleste (XII. Mohamed király megadja magát a keresztény erőknek, az arab uralom vége Hispániában) |
1492 | Kiűzetési dekrétum Spanyolországban. Eredménye: a zsidó lakosság kb. 50%-a konvertál (többek között a közösség idős vezetője, Abraham Seneor (keresztény neve: Fernando Nuńez Coronel) is. A lakosság másik fele Portugáliába menekül, ahol II. János király (1481-1495) nyolc havi türelmi időt ígér. |
1495 | Kényszertérítés Portugáliában, gyermekek elvétele szüleiktől és azok S. Tomé szigetére való száműzése |
1496 | Manuel portugál király (1495-1521) rendelete a zsidók Portugáliából való kiűzéséről (Ferdinánd és Izabella ezt a feltételt szabták Manuel királynak, aki leányukat, az ifjabb Izabellát kívánta feleségül venni). |
1497 | Pessach alatt: a 4 és 14 év közötti gyermekek kényszerkeresztelése, ezzel szüleiknek konvertálásra való kényszerítése. A kiűzetési rendelet végrehajtásának kikerülése: a kikötők lezárása, a zsidó lakosság Lisszabonban való koncentrálása, minden zsidó megkeresztelése. 20 éves türelmi rendelet (addig nem lesz inkvizíciós vizsgálat titkos judaizálással kapcsolatban). |
1498 | Navarrában is megtörténik az egész zsidó lakosság kényszerkeresztelése |
1506 | Pessach alatt: lisszaboni pogrom (2.000 halott). A király engedélyt ad a távozásra. A kivándorló zsidók célja az Ottomán Birodalom. |
1521,1532,1535 | Emigrációs tilalom újraélesztése Portugáliában III. János király (1521-1557) uralkodása alatt |
XV-XVI. sz. | Messianisztikus események a conversók körében (messianisztikus jövendölések) |
1524-1532 | David Reubeni és Solomon Molkho messianisztikus kalandja: Reubeni meggyőzi VII. Clemens pápát, hogy fogadja, 1525-ben III. János királytól próbál fegyveres segítséget kérni Jeruzsálem visszahódítására, Diogo Pires (nem azonos a költővel!) Lisszabonban kapcsolódik hozzá, felveszi a Somolon Molkho nevet, körülmetéli önmagát, V. Károly császár Regensburgban fogadja, majd fogságba veti őket, Molkho 1532-ben Mantuában máglyán végzi eretnekként. |
1536 | Az Inkvizíció bevezetése Portugáliában |
1541 | Gonçalo Eanes Bandarra, messianisztikus jövendöléseiről híres cipész kivégzése Lisszabonban |
1542 | Az ún. Cipős Zsidó (O Judeu do Sapato) álmessiás megégetése Portugáliában |
1547 | Az Inkvizíció végleges bevezetése Portugáliában |