PALIMPSZESZT
8. szám --[ címlap | impresszum | keresés | mutató | tartalom ]

FALUBA Kálmán
Egy magyar értelmiségi Mallorca-képe 1932-ből -- Gáspár Endre levele Hatvany Lajoshoz

Bevezető

Ismert tény, hogy Gáspár Endre 1932-ben hónapokat töltött a hagyományosan katalán nyelvű Mallorca szigetén. Többek közt utal erre az utazásra Kardos Tibor abban az előszóban, amelyet Gáspár válogatott műfordításaihoz írt (Új Magyar Könyvkiadó, Budapest 1956, 6. o.). Az említett kötetben két katalán vers szerepel, a Vaca cega Joan Maragalltól (299. o.) és a népi motívumokra épülő katalán himnusz, az Els segadors (64. o.), Katalán aratódal főcímmel, és a még ennél is pontatlanabb és megtévesztőbb "Spanyol népdal a XIV- XVI. századból" alcímmel. Maragall versét egyébként már Gáspár Endre és Pál Endre közös műfordítás-kötete, a Lyra hispanica is tartalmazta (Debrecen 1944, 224. o.). Nyilván Gáspár Endre 1932-es útjának gyümölcse az a fordítása is, amelyet Horváth Árpád és Lukács László A tél költészete című bilingvis antológiája (Új Hang, Budapest 1943) hoz egy mallorcai, katalánul író költőtől (Miquel Ferr: Hivernenca/Téli kép, 180-181. o.). A katalán irodalomtörténet Gáspár Endrét mint a mallorcai Llorenç Villalonga első regényének, a Mort de dama-nak német fordítóját tartja számon, bár e fordítás megjelenéséről adatok nem állnak rendelkezésre. Az az MTA kézirattárában őrzött levél (Ms 375/113), amelyet itt a spanyol és a katalán filológia terén egyaránt elévülhetetlen érdemeket szerzett Kulin Katalin tiszteletére közlünk, kézzelfogható bizonyítéka Gáspár Endre mallorcai útjának és kultúrdiplomatai elhivatottságának.


Grand Hotel Alhambra
Mediterráneo Hotel
Palma de Mallorca
(Islas Baleares) [1]
Palma, dec. 25. de 193...[2]

Mélyen Tisztelt Báró Úr,

címe pillanatnyilag nem állván rendelkezésre, Bécsen keresztül küldöm Önnek e sorokat, melyekkel egyidejűleg két lapkivágást közvetítenek Önhöz.[3] Azt hiszem, nem tévedek abban, hogy érdekelni fogják Önt, vagy Önön keresztül az Ady-archívumot, ha jól emlékszem ezen intézmény nevére. Tudtommal itt először szólal meg Ady spanyolul[4] avval az öt verssel, melyeket véletlenül kívülről tudok és melyeket kísérletképen, időtöltésből és inkább a magam számára itt átültettem.[5] Engem magam lepett meg talán a legjobban, hogy az a két hispán költő, akinek megmutattam őket, a spanyolságukat egészen hibátlannak találta (azt hiszem, az őseim Ibériából jöttek és valami atavisztikus tehetségem van a nyelvhez, melyet mindig nagyon szerettem) és a lap, amelyből kivágattak, a legnagyobb sietséggel lehozta őket.

Talán nem veszi bizalmaskodó tolakodásnak, ha ugyanekkor néhány magyarázó szóval kitérek magamra, illetve erre a szigetre, amelyen már néhány hónapja időzöm, azóta, hogy az elmúlt nyáron megkezdett spanyol körutazás idesodort. (Azóta mallorquin tárgyú cikkeket küldök a világba, melyek közül talán látott már egyet-kettőt és mindent elkövetek, hogy ne legyek kénytelen hamar elmenni Spanyolországból.) A sziget elragadó és hihetetlenül érdekes. A folklore itt még részben élő valóság: a sziget története és szociális tagozódása miniatürben mindent magába foglal, amit a nagy nemzetek történelméből tanulni lehet vagy érdemes; itt élnek a világ legérdekesebb zsidói - a xueták -, akiknek ősei már a 14. században keresztények voltak, de akik emellett a legtisztább vérű zsidók, mert igazi keresztény sohasem házasodott xueta-családból és az inkvizició valóságos zsidók hijján ezeket a ghettóban élő hithű katholikusokat üldözte és égette néhány száz éven keresztül; itt álmodta át az életét a legérdekesebb Habsburg, Lajos Szalvátor,[6] akiről, éppúgy mint a xuetákról, külön könyvet kellene írni. Önnek kellene egyszer idejönnie, a sziget tele van avval a történelemmel, amelyet Ön szeret - még magyar vonatkozások sem hiányoznak belőle: a 13. században a móroktól az az első Jaime, Aragónia és Katalónia királya hódította el Mallorcát, akinek felesége Violanta II Endre magyar király leánya volt.[7] Nevetségesen olcsón kibérelhetné egy nyárra vagy egy télre Son Marroig-t, az említett Habsburg kastélyát a kontinens legregényesebb partján.

Azonban, hogy megint magamról beszéljek - meg fogom kísérelni, hogy Madridban, ahová legközelebb megyek,[8] miután a szigeten nem maradhatok tovább, kiadót találjak egy spanyol Ady-kötetre. Természetesen ismerem a magam gyöngeségét, azonban: 1. ha sikerül Spanyolországban maradásomat a most igen gyöngén jövedelmező cikkírással anyagilag jobban alátámasztani, rövid idő múlva ezt a nyelvet, azt hiszem, jól fogom beszélni és 2. spanyol munkatársat veszek magam mellé. Ha ilymódon sikerül kiadót kapnom, ami most itt nem túl nehéz, mert a szabadabb levegő mindennek kedvez, Önt leszek bátor megkérni arra, hogy a kötetet bevezesse.

Nem akarván visszaélni talán már az eddigiekkel is próbára tett türelmével, engedjen meg Báró Úr csupán még egy végső megjegyzést. Ha az itt említett dolgok valamelyike érdekli, avagy ha tanáccsal vagy befolyással valami módon segítségemre tudna és akarna lenni, fölöttébb boldoggá tenne, ha felkeresne néhány sorral, még mielőtt - 8-ika körül - elhagynám a szigetet.

A közelgő újév alkalmából sok szerencsét kívánva, vagyok Báró Úrnak igen tisztelő híve

Gáspár Endre

P.S. Ha ajánlhatna egy magyar lapot, amelynek innen cikkeket küldhetnék... (A "Pester Lloyd"-dal már összekötöttem magam.)
Címem: Sr. D. Andrés Gaspar. Palma de Mallorca. Avenida Sallent 22. (Schauer). Spanyolország.

Jegyzetek

[1] A levél az Alhambra szálló cégjelzéses papírjára íródott. A konkrét helyszínre így utal az újságíróként Dhey nevet is használó Llorenç Villalonga egy glosszája: "Hace lustros, en el café Alhambra el Doctor Andrea Gaspar traducía Muerte de dama al alemán." (Baleares, 1951. június 28.) Ugyanezen újság 1957. március 16-i számában, egy El Dr. Andrea Gaspar, comisionista de cultura című cikkben, Villalonga visszatér Gáspár alakjára: "Le conocí en el Café Rukol, que entonces se llamaba Alhambra. Me hallaba sentado con unos amigos y Bernardo Calvet, que se enteraba de todo, me dijo de pronto: En aquel rincón hay un se or que traduce tu novela al alemán." Villalonga ugyanitt határozottan állítja, hogy a rokonszenves, de kissé szélhámos magyar német nyelvű fordítása 1935 végén megjelent: "Él me comprendió perfectamente y tal comprensión contribuyó -supongo- a que no me enviara ni un céntimo por la edición alemana de Mort de dama. Verdad que después de salir a luz, allá ya a fines de 1935, no tardó mucho en estallar el Movimiento Nacional, al que siguió inmediatamente la última Gran Guerra."
[2] A nyomtatott fejlécen Gáspár Endre üresen hagyta az év helyét, de a következő jegyzetben szereplő dátumok kétségtelenné teszik, hogy a levél 1932. december 25-én íródott. Nyilvánvalóan téved tehát Frank László, amikor Gáspár Endre spanyolországi útját kapcsolatba hozza az 1934. februárjában kirobbant és levert ausztriai munkásfelkeléssel (Nagyvilág, 1962, 1868-1869. o.).
[3] A levelet kísérő újságkivágások a jelek szerint elvesztek. A Palma de Mallorca-ban megjelenő El Día 1932. december 11-i és december 25-i, vasárnapi számairól van szó, amelyek az első oldalon hozták az 5. jegyzetben felsorolt Ady-versek spanyol fordítását. A fordításokat december 11-én a következő, nyilván Gáspár Endre által megfogalmazott, meglehetősen felületes szöveg vezeti be: "Andrés Ady ha sido el genio más fuerte de la literatura moderna húngara a principios del presente siglo y aún sigue siéndolo, ya que la abundancia de figuras poéticas que atesoraba su cerebro no ha podido ser superada por ningún otro poeta del país.

Para Hungría, significa Andrés Ady lo mismo que Rubén Darío para el lirismo castellano. Manejaba el léxico con facilidad y dominio y sus poesías a más del pensamiento que encerraban y la construcción inconfundible de su mano maestra, eran un desbordamiento en riquezas del idioma. También era afrancesado, impresionista, revolucionario y discutido y envidiado como Rubén: solo dos a os sobrevivió a la muerte del gran Nicaragüense, con quien tantos puntos de contacto le ligaban sin conocerle.

De sus poesías, hasta ahora no traducidas al espa ol, damos hoy a conocer las primeras que se traducen debidas a la pluma del escritor húngaro-alemán Andrés Gaspar, que desde algunas semanas es nuestro huésped."
[4] Ahogy a Gáspár Endre fordításait újra közlő Brachfeld Olivér helyesen megjegyzi (Europa. Revista mensual internacional. 1. szám, Barcelona, 1933, 16. o.), nem Gáspár Endre volt az első, aki Adyt spanyolra fordított: "Sin embargo, el dr. Gaspar se equivoca suponiendo que sus traducciones son las primeras que salieron en castellano. Otro traductor húngaro - conocido por sus traducciones de poesías húngaras al alemán, francés e inglés, publicó en 1928 en La Habana un peque o folleto (editorial Buxo Hnos.) de 25 páginas, titulado Poesías de Endre Ady, Miguel Babits y Enrique Heine traducidas por Pablo László."
[5] Az El Día a következő Ady-verseket hozta. December 11: Egyedül a tengerrel, A Halál rokona; december 25: A Léda arany-szobra, Vér és arany, Proletár fiú verse. Brachfeld ez utóbbit nem jelenteti meg folyóiratában, a barcelonai Europa-ban. Érdekes egyébként, hogy a mallorcai El Día december 25-i számának csaknem teljes első oldalát magyar munkatársak töltik ki: az Ady-versek és bevezetőjük mellett két teljes hasábot foglal el Brachfeld Olivér vitriolos ismertetése Gregorio Mara ón Amiel című könyvéről.
[6] Arról a toscanai Habsburg-Lotharingiai Lajos Salvatore főhercegről van szó (1847- 1915), aki élete jelentős részét Mallorca szigetén élte le, és akinek nagy kiterjedésű birtokai voltak a sziget észak-nyugati, hegyvidékes táján. A főherceg egy nyolckötetes, német nyelvű tudományos művet szentelt a Balári-szigetek leírásának (Die Balearen, 1869-1891). Jelentős irodalom- és művészetpártoló volt, aki maga is művelte a katalán szépprózát. Mallorcán legendássá vált alakja megjelenik Llorenç Villalonga Mort de dama című regényében.
[7] Árpádházi Jolánta (katalánul Violant d'Hongria, spanyolul Violante de Hungría) 1235-ben lépett házasságra I.(Hódító) Jakabbal, Aragónia királyával és Barcelona grófjával. Így a sziget 1229-ben végbement visszahódításában nem volt szerepe, viszont a Hódító általt kreált Mallorcai Királyság első uralkodója, II. Jakab (1276-1311), az ő fia volt.
[8] Nem tudjuk, végül is mennyi időt töltött Gáspár Endre Spanyolországban. Valószínűleg sokkal kevesebbet, mint szerette volna. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában őriznek egy levelet, amelyet Kálmán Imre 1933. február 28-án bécsi címre írt Gáspár Endrének. Rövid spanyolországi tartózkodásra utalhat az is, hogy a tervezett Ady-kötet nem készült el.


[ címlap | impresszum | keresés | mutató | tartalom ]