[1] Gusinde, M.: Wartung und Entwicklung des Kindes bei Feuerländern. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 1927. Bd. 57. 168. o.
[2] Mészáros István: Mióta van iskola? Móra, Bp., 1982. 8. o.
[3] Lásd: Mead, Margaret: Férfi és nő. Bp., 1970.
[4] Lásd: Bognár László: A babilóni-asszír oktatás. Új Pedagógiai Szemle, 1991. 10. sz.
[5] Komoróczy Géza. Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom kistükre. Európa, Bp., 1983. 333-334. o. Illetve: Komoróczy Géza: "A tábla házának fia". Magyar Pedagógia, 1965. 1. sz. 91-92. o.
[6] Komoróczy Géza: A sumér irodalom kistükre. 340. o.
[7] Idézi Bognár László: i. m. 53. o.
[8] British Museum: Papyrus Anastasi V.: 21-5. Idézi: Bognár László Az ókori Kelet nevelése c. művében. Bp., 1992. 34. o.
[9] Közli Helmuth Brunner Altägyptische Erziehung című könyvében, Wiesbaden, 1957. 42-43. o.
[10] Papyrus Anastasi V. 8. 1-6. Idézi Bognár László Az ókori Kelet nevelése c. művében. Bp., 1992. 35. o.
[11] Papyrus Anastasi V.: 8. 6. Közli Mahler Ede Az ókori egyiptomi nevelés című tanulmányában. Magyar Paedagogia, 1914. 1.sz. 13. o.
[12] Lásd: Bognár László: Nevelés az ókori Indiában. In: Bognár László: Az ókori Kelet nevelése. Bp., 1992. 54-63. o.
[13] Nagy Márton: A Chinaiak nevelészete. Akadémiai Értesítő. IV. köt. 1. sz. Pest, 1863.
[14] Lásd: Bognár László: Az ókori Kína nevelése. In: Bognár László: Az ókori Kelet nevelése. Bp., 1992. 15. o.
[15] Nietzsche, F.: A történelem hasznáról és káráról. Fordította Tatár György. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989. 98. o.
[16] Homérosz: Iliász, XIX. ének. Devecseri Gábor fordítása. Bp., 1981. 45. o.
[17] Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Fordította Máté Elek. Magyar Helikon, Bp., 1978. I. kötet, 117. o.
[18] Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 107. o.
[19] Xenophón: A lakedaimóniak állama. Ford.: Németh György. In: Államéletrajzok, Osiris, Bp., 1994. 87-88. o.
[20] Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 110. o.
[21] Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 114. o.
[22] Croiset, Maurice: A görög kultúra. Holnap Kiadó, Bp., 1994. 57. o.
[23] Idézi Croiset: i.m. 60. o.
[24] Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 116. o.
[25] Thuküdidész: A peloponnészoszi háború. Európa, Bp., 1985. 187-188. o.
[26] Lásd: Nietzsche: Die Geburt der Tragödie aus dem Geiste der Musik. Magyarul: A tragédia eredete vagy a görögség és a pesszimizmus. Fordította Fülep Lajos. Bp., 1910.
[27] Polányi Imre: Az ókori világ története. Tankönyvkiadó, Bp., 1986. 114. o.
[28] Platón: Protagorasz. A Platón válogatott művei című kötetben. Európa, Bp., 1983. 30-31. o.
[29] Xenophón: Emlékeim Szókratészről. Fordította Németh György. Európa, Bp., 130. o.
[30] Garamszegi Lubrich Ágost: A nevelés története. I. kötet, Bp., 1874. 89. o.
[31] Platón: Protagorasz. 31. o.
[32] Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története. Bp., 1906. 84-85. o.
[33] Lásd e témához: Swiderkowna, Anna: A hellénizmus kultúrája. Gondolat, Bp., 1981. 197. o.
[34] Idézi Tettamanti Béla Neveléstörténet c. könyvében. Kézirat. Megjelent részlete: Művelődés és nevelésügy az ókori görög városállamok virágzásának és válságának korában. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominate. Sectio paedagogica et psychologica. Szeged, 1959.
[35] Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat
[36] Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat
[37] Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat
[38] A szókratészi maieutiké klasszikus példáját mutatja be Platón Menon c. dialógusában. In: Platón összes művei, I. kötet, 643-724.o. Európa, Bp., 1984.
[39] Platón: Az állam. Szabó Miklós fordítása. In: Platón válogatott művei. Európa, Bp., 1983. 416. o.
[40] Platón: Törvények. Fordította Kövendi Dénes. In. Platón összes művei. III. kötet. Bp., 1984. 716-730. o.
[41] Arisztotelész: Politika. Fordította Szabó Miklós. gondolat, Bp., 1994. 288. o. 1338 b.
[42] Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története. Bp., 1906. 199-200. o. Reprint kiadás: Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1984.
[43] Lubrich Ágost: A nevelés történelme. I. kötet, Bp., 1874. 221. o.
[44] Plinius: Epis. 8. 4. Muraközi Gyula fordítása. Az antik Róma napjai c. kötetben. Tk., Bp., 1981. 45. o.
[45] Lubrich Ágost (1874): i. m. 246-247. o.
[46] Martialis: Epigrammák. 9. 68. Kárpáthy Csilla fordítása.
[47] A "septem artes liberales" első leírása Martialis Capella 420 körül írt allegorikus költeményében található meg: "Philologia És Mercurius házasságáról és a hét szabad tudományról".
[48] A tudományrendszerek alakulásáról bővebben ír Mészáros István "Ars, literatura, philosophia. Tudomány- és tananyagrendszerek Alkuintól Erasmusig" c. tanulmányában. Filológiai Közlöny, 1982. 1. sz.
[49] Dialogus de oratoribus. 28-29. Borzsák István fordítása.
[50] Juvenalis: Satirae 14. 47-49. Muraközy Gyula fordítása.
[51] Horatius: Caesarhoz. Horatius összes művei Bede Anna fordításában. Bp., 1989. 319-320. o.
[52] Saját fordításában közli Fináczy Ernő (1906): i.m. 262. o.
[53] Közli Fináczy Ernő (1906): i.m. 264.o. Fináczy Ernő fordítása.
[54] Quintilianus szónoklattana. I. kötet. Prácser Albert fordítása. Bp., 1913. 62-63. o.
[55] Quintilianus szónoklattana. Prácser Albert fordítása. 64-65. o.
[56] Saját fordításában közli Fináczy Ernő (1906): i.m. 272. o.
[57] Fináczy Ernő A középkori nevelés története. Bp., 1926. 4. o. Reprint kiadás: Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1985.
[58] Biblia. Máté, 4, 5. Kosztolányi István fordítása. Bp., 1979. 1100. o.
[59] E témáról bővebben ír Hauser Arnold A művészet és az irodalom társadalomtörténete c. könyvében. Bp., 1968. I. kötet, 134. o.
[60] Saját fordításában közli Fináczy Ernő A középkori nevelés története című könyvében. Bp., 1926. 302. o.
[61] Fináczy (1926): i. m. 302. o.
[62] Tertullianus: Apologeticus. Közli Fináczy Ernő (1926): i. m. 54. o.
[63] Augustinus: Vallomások. Fordította Városi István. Gondolat, Bp., 1987. 242.
[64] A gondolatmenet bővebb kifejtését megtaláljuk Erik. H. Erikson A fiatal Luther c. monográfiájában. Fordította Erős Ferenc. Gondolat, Bp., 1991. 265. o.
[65] Idézi Erich Przywara (Szerk.): An Augustine Synthesis c. könyvében. New York, 1958. 227. o.
[66] A gyermekkor történetének ezt az időszakát tárgyalja monográfiájában Richard B. Lyman, Jr.: Barbarism and Religion: Late Roman and Early Medieval Childhood. In: DeMause, Lloyd: History of Childhood. New York, 1974. További feldolgozás: Sommerville, John: The Rise and Fall of Childhood. Sage Publications: Beverly Hill, London, New Delhi, 1982. Magyar nyelvű összefoglaló a gyermekkor történetéről Szabolcs Éva tanulmánya: Fejezetek a gyermekkép történeti alakulásáról. ELTE, Bp., 1995. A különböző gyermekkortöréneti modellek és koncepciók összehasonlító elemzését adja Szabolcs Éva tanulmánya: A család- és gyermekkortörténeti kutatások újabb fejleményei. Magyar Pedagógia, 1990. 3-4. sz.
[67] Benedictus: Regula. Saját fordításában közli Fináczy Ernő A középkori nevelés története c. kötetében. Bp., 1926. 106-107. o.
[68] Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. Fordította Nyilas Vera. I. kötet, Gondolat, Bp., 1968. 134. o.
[69] Idézi Mészáros István A középkori nevelés c. könyvében. Tk., Bp., 1964. 24-25. o.
[70] Lásd Schütz Antal A szentek élete c. könyvét. Bp., 1933. IV. 153. o.
[71] Mészáros István Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között című könyvének táblázata alapján. Akadémiai Kiadó, Bp., 1981. 21. o.
[72] Idézi Le Goff, Jacques Az értelmiség a középkorban c. könyvében. Magvető, Bp., 1977. 66-67. o.
[73] A középkori nők helyzetével és a nőnevelés kérdéseivel is foglalkozik könyvében Utrio, Kaari: Éva lányai - Az európai nő története. Fordította: Pap Éva. Corvina, Bp.,1989.
[74] Közli Philippe Aričs Gyermek, család, halál c. könyvében. Fordította Csákó Mihály és Szapor Judit. Gondolat, Bp., 1987. 182. o.
[75] A gyermekség középkori történetével foglalkozó alapvető fontosságú művek közé tartozik: Shahar, Shulamith: Childhood in the Middle Ages c. könyve. Routledge, London, New York, 1990.
[76] Sriptores rerum Hungaricum tempore ducum regumque striptis Arpadiane gestarum. Szerkesztette Szentpétery Imre, Bp., 1937/38. II. 493-494. o.
[77] Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp., 1904. 26. o.
[78] István király emlékezete. Bp., 1971. Kurucz Ágnes fordítása.
[79] István király emlékezete. 34. o.
[80] Szerb Antal: A világirodalom története. 5. kiadás, Bp., 1973. 233. o.
[81] Lásd e témakörben Szőnyi György Endre könyvét, melynek címe Új föld, új ég. Kozmosz, Bp., 1973. 233. o.
[82] Huizinga, Johan: A reneszánsz problémája. Idézi Klaniczay Gábor a Középkor alkonya című kötet magyar kiadásához írt előszavában. Bp., 1979. 354. o.
[83] Huizinga: A középkor alkonya. Bp., 1976. Az 1937-es londoni kiadás címe. The Waning of the Midle Ages.
[84] Idézi Clark, Kenneth Nézeteim a civilizációról c. könyvében. Bp., 1985. 103. o.
[85] Közli Szőnyi György Endre (1984): i. m. 77. o. Szőnyi György Endre fordítása.
[86] Friedell, E.: Kulturgeschichte der Neuzeit. Magyarul: Az újkori kultúra története. II. kötet. Fordította Vas István és Tandori Dezső. Holnap Kiadó, Bp., 1990. 33. o.
[87] Fináczy Ernő: A renaissancekori nevelés története. Hornyánszky Viktor, Bp., 1919. Reprint kiadás: A reneszánsz kori nevelés története. Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1986. 62. o.
[88] Fináczy (1919): i. m. 257. o.
[89] Szerb Antal (1973): i. m. 257. o.
[90] Zweig, Stefan: Rotterdami Erasmus diadala és tragédiája. Fordította Horváth Zoltán. Holnap Kiadó, Bp., 1993. 124. o.
[91] Szerb Antal (1973): i. m. 254. o.
[92] Erasmus: A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése. In: A gyermek nevelése. A tanulmányok módszere. Fordította: Péter János. Bp., 1913. 54. o.
[93] Erasmus (1913): i. m. 60. o.
[94] Erasmus (1913): i. m. 75. o.
[95] Erasmus (1913): i. m. 80. o.
[96] Saját fordításában közli Mészáros István A humanizmus és a reformáció-ellenreformáció nevelésügye a 15-16. században című könyvében. Tk., Bp., 1984. 26. o.
[97] Közli Mészáros (1984): i. m. 26. o.
[98] A mű magyar változatáról lásd Mészáros István tanulmányát: Erasmus debreceni "Civilitas morum"-a. Pedagógiai Szemle, 1986. 12. sz.
[99] Közli Mészáros (1986): i. m. 1190. o.
[100] Közli Fináczy (1919): i. m. 196. o.
[101] Közli Mészáros (1986): i. m. 1196. o.
[102] Erasmus: Nyájas beszélgetések. Fordította Trencsényi-Waldapfel Imre. Officina, Bp., é. n.
[103] E kérdésről lásd bővebben Elias, Norbert könyvét: A civilizáció folyamata. Fordította Berényi Gábor. Gondolat, Bp., 1987.
[104] Vives J. Lajos válogatott neveléstudományi művei. Fordította: Péter János. Kézdivásárhely, 1935. 86-84. o.
[105] Vivčs (1935): i. m. 89. o.
[106] A következő idézetek forrása: Rabelais: Gargantua és Pantagruel. (Szemelvények.) Fordította: Benedek Marcell. Bp., 1965. 24-25. 30. 33. 35. o.
[107] Fináczy (1919): i. m. 127. o.
[108] Rabelais: Pantagruel. 1. kötet. Fordította: Faludy György. JATE-Kiadó, Szeged, 1989. 53-55. o. Illetve: Rabelais: Pantagruel. Fordította: Süpek Ottó. Tk., Bp., 1995. 50-53. o.
[109] Szerb Antal (1973): i. m. 273. o.
[110] Michel de Montaigne: A gyermeknevelésről. Az Esszék c. kötetben. Fordította Oláh Tibor. Kriterion, Bukarest, 1983. 77. o.
[111] Montaigne (1983): i. m. 74-75. o.
[112] Montaigne: (1983): i. m. 77. o.
[113] Montaigne (1983): i. m. 77. o.
[114] Montaigne (1983): i. m. 83. o.
[115] Montaigne (1983): i. m. 86-87. o.
[116] Montaigne (1983): i. m. 75. o.
[117] Montaigne (1983): i. m. 87. o.
[118] Erasmust Fináczy Ernő idézi A reneszánsz kori nevelés című kötetben. 199. o.
[119] Montaigne pedagógia tanulmányai. Fordította Birkás Géza. Bp., 1913. 58. o.
[120] Montaigne: Essais. II. 8. Idézi Philippe Aričs A gyermekkor története című tanulmányában. Magyarul a Gyermek, Család, halál című kötetben jelent meg. Bp., 1987. 170. o.
[121] Montaigne: Essais, II. 8.
[122] Közli: Tucker, M. J.: The Child as Beginning and End: Fifteenth and Sixteenth Century English Childhood. In: DeMause: The History of Childhood. The Psychohistory Press, New York, 1974. Fordította: Pukánszkyné Király Katalin.
[123] Saját fordításában közli Mészáros István A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola című könyvében. Akadémiai Kiadó, Bp., 1972. 86. o.
[124] Saját fordításában idézi Mészáros István Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között című kötetében. Akadémiai Kiadó, Bp., 1981. 95-96. o. A traktátus teljes szövege megjelent magyarul: A gyermeknevelés. V. László magyar király számára írta Aeneas Sylvius trieszti püspök címen. Fordította Acsay Antal. Bp., 1898.
[125] Janus Pannonius: Sylvia panegyrica ad praeceptorem cuum. Csorba Győző fordítása. In: Janus Pannonius munkái magyarul. Bp., 1972. 599-609. o.
[126] Janus Pannonius (1972): i .m. u. o.
[127] Galeottus Martius Narnensis: De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae ad ducem Iohannem aius filius liber. Ed.: Ladislaus Juhász. Lipcse, 1934. 34. o.
[128] Saját fordításában közli Fináczy Ernő: A renaissancekori nevelés története c. könyvében. Bp., 1919. 83. o. Reprint kiadás: A reneszánsz kori nevelés története. Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1986.
[129] Fináczy (1919): i. m. 84. o.
[130] Fináczy (1919): i. m. 84. o.
[131] A magyar uralkodók gyermekeinek neveltetéséről, életmódjáról összegzést nyújt Csukovits Enikő könyve: Királyi gyermekek - gyermek királyok. Móra, Bp., 1993.
[132] Vespasiano da Bisticci, Filippo Buonaccorsi és Galeotto Marzio véleményét idézi Klaniczay Tibor A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete című könyvében. Balassi Kiadó, Bp., 1993. 27. o.
[133] Országos Széchenyi Könyvtár, Fol. Lat. 1666.
[134] Idézi Fináczy Ernő (1919): i. m. 208. o.
[135] Wagner: Luther als Paedagog. Fordította és közli Fináczy Ernő A reneszánsz kori nevelés története című könyvében. Bp., 1919. 211. o.
[136] Luther, Martin: Unterricht der Visitatoren an die Pfarrherren im Kurfürstentum zu Sachsen, jetzt durch D. Martin Luther korrigiert. Wittenberg, 1538. In: Pädagogik und Reformation. Berlin, 1986. 108-112. o.
[137] Luther: Eine Predigt, daß man Kinder zur Schule halten solle. 1530. In: Pädagogik und Reformation. 95. o.
[138] Luther: Ein Sermon vom ehelichen Stand. 1519. In: Pädagogik und Reformation. 65. o.
[139] Schmidt, G. R.: Reformation und Gegenreformation. In: Pädagogische Epochen. (Szerk.: Winkel, Rainer) Düsseldorf, 1988. 105. o.
[140] Lásd: Mészáros István: A humanizmus, a reformáció és az ellenreformáció nevelésügye a 15-16. században. Tk., Bp., 1984. 67-70. o.
[141] Paul, Eugen (1995): 97-98. o.
[142] Csóka Lajos (1940): A katolikus megújulás kora. In.: Bangha Béla - Íjjas Antal (szerk): A keresztény egyház története. Bp., Pázmány Péter Irodalmi Társaság, 122. o.
[143] Paul, Eugen (1995): i. m. 101. o.
[144] Lásd: Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. kötet, 2. kiadás, Ecclesia, Bp., 1988. 119. o.
[145] Idézik Ballauf-Schaller: Pädagogik. II. kötet, Freiburg-München, 1977. 90. o.
[146] A római jezsuita kollégium-típusú iskola 1551-ből való szabályzatát közli Lukács László: Monumenta Societatis Jesu c. művében. I. kötet, Róma, 1965. 67. o.
[147] A XVI. századi jezsuita iskolareform több kötetnyi dokumentumanyagát Lukács László római magyar jezsuita tudós adja közre a hatvanas évektől kezdve. Iskolaszabályzatokat tartalmazó forráskiadványaiból kitűnik, hogyan alkalmazták a Ratio studiorumot, - figyelembe véve a különböző népek sajátosságait és igényeit - Portugáliától Erdélyig, Vilniustól Messináig, Paraguaytól az indiai Goáig. Lásd erről bővebben Mészáros István tanulmányát: Egy példamutató európai iskolareform dokumentumai - Lukács László életműve. Távlatok, 1992/3. 7. sz. 439-449. o.
[148] Prohászka Lajos: Apró munka a nevelésben. Magyar Paedagogia, 1941. 3-4. sz. 146. o.
[149] Mészáros István: A humanizmus, a reformáció és az ellenreformáció nevelésügye a 15-16. században című könyvének táblázata alapján. Tk., Bp., 1984. 90. o.
[150] Paul, Eugen (1995): Geschichte der christlichen Erziehung. II. Herder, Freiburg etc. 39. o.
[151] Paul, Eugen (1995): 41.
[152] Paul, Eugen (1995): i. m. 45. o.
[153] V. ö.: Paul Eugen (1995): i. m. 102-103. o.
[154] V. ö.: Mészáros István (1984): A humanizmus, reformáció, ellenreformáció nevelésügye a 15.-16. században, Tk., Bp., 35.-37. o.
[155] Csóka (1940): i. m. 123-124. o., továbbá Paul, Augen (1995): i. m. 156. o.
[156] Paul, Augen (1995): i. m. 53-55. o.
[157] Nigg, Walter (1986): Az erős asszony. Don Bosco Verlag, Bécs. 90. o.
[158] Az angolkisasszonyok magyarországi működésével a Pázmány Péter pedagógiájáról szóló fejezet (VI/D) foglalkozik.
[159] Idézi Puskely Mária (1990): i. m. 161. o.
[160] Paul, Augen (19969: i. m. 61. o.
[161] Dézsi Lajos: Heyden Sebald Gyermeki beszélgetéseinek latin-magyar szövege. Bp., 1897. 47. o.
[162] Az eredeti latin szöveget közli Péterfy Károly: Sacra concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in regno Hungariae. Pozsony, 1942. II. 111-112. o. Fordította Mészáros István.
[163] Comenius Nagy Oktatástana. Fordította Geréb György. Akadémiai Kiadó, Bp., 1953. 163. o.
[164] Comenius (1953): i.m. 177. o.
[165] Comenius : Didactica magna (Nagy oktatástan) Seneca Kiadó, Pécs, 1992. 28-29. o.
[166] Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma. 2. kiadás, Bp., 1990. 161.
[167] Comenius (1992a): Didactica magna. 70. o.
[168] Comenius (1953): Nagy oktatástan. 287. o.
[169] Horatius: Epistolák, II. kötet, Csengery János fordítása. Ugyanez a Horatius-idézet szerepel a nagyszombati jezsuiták 1624-ben Pozsonyban kinyomtatott "Keresztényi tudomány" című katekizmusában. A szemléltetést már ebben a tankönyvben is képek segítették. Bővebben ír erről Mészáros István Népoktatásunk 1553-1777között című könyvében. Tk., Bp., 1972. 161. o.
[170] Comenius: Didaktika vagyis a tanítás tudománya. In: Pansophia. Waczulik Margit fordításában megjelent a Magyar Pedagógia 1970. évi 4. számában. 386.
[171] Comenius (1953): Nagy oktatástan. 345. o.
[172] Comenius: Anyaiskola. Fordította Petrich Béla. Bp., 1929. 16. o.
[173] Comenius (1992a): Didactica magna. 163. o.
[174] Comenius: Pampaedia. Fordította Bollók János. Sárospatak, 1992. 38. o.
[175] Comenius (1992b): i. m. 74. o.
[176] Comenius (1992b): i. m. 77. o.
[177] Comenius: Schola ludus. 3. felvonás, 2. jelenet. A Comenius Magyarországon című kötetben. Bp., 1970. 344. o.
[178] Comenius Magyarországon. 238. o.
[179] Lásd Mészáros István tanulmányát: Comenius és a sárospataki kollégium anyanyelvi osztálya. Magyar Pedagógia, 1992. 185-197. o.
[180] V. ö.: Tuba Iván (1992): A piarista rend születése. In.: Holl Béla (szerk.): Piaristák Magyarországon (1642-1992). Bp. 37-56. továbbá Prónai Antal (1899): A piarista iskolák kezdete. Bp. Hornyánszky. 8-24. o.
[181] Paul, Eugen (1995): i. m. 151. o.
[182] Puskely Mária (1990): Szerzetesek. Zrínyi, Bp., 83. o.
[183] Paul, Eugen (1995): i. m. 152. o.
[184] Idézi Prónai Antal (1899): i. m. 67-68. o.
[185] Paul, Augen (1995): i. m. 153-154. o.
[186] Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. Gondolat, Bp., 1968. II. kötet, 344. o.
[187] Lásd e témáról bővebben Prohászka Lajos tanulmányát: Pascal emlékezete. Magyar Paedagogia, 1923. 36-37. o.
[188] Pascal, Jacqueline: Réglement pour les enfants. Appendice aux Constitutions de Port Royal, 1721. Közli Philippe Aričs: Gyermek, család, halál c. könyvében. Fordította Csákó Mihály és Szapor Judit. Gondolat, Bp., 1987. 160-161. o.
[189] Pascal, J.: i.m. In: Aričs (1987): i. m. 150. o.
[190] Lásd: Aričs (1987): i. m. 156-157. o.
[191] Lásd: DeMause (1974): Hört ihr die Kinder weinen? Suhrkamp, Frankfurt am Main, 84-87. o.
[192] Bod Péter: Magyar Athenas. 1767. Reprint kiadás: Bp., 1982. 258. o.
[193] Alstedt, Johannes Heinrich: Encyclopaedia septem tomis distincta. Herborn, 1630. O. Sz. K.
[194] Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédia. Előszó. In: Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei. Összeállította, a bevezetést és a jegyzeteket írta Orosz Lajos. Tk., Bp., 1976. 76-77. o.
[195] Apáczai (1976): i. m. 97. o.
[196] Apáczai (1976): i. m. 84. o.
[197] Apáczai (1976): i. m. 113. o.
[198] Apáczai (1976): A bölcsesség tanulásáról. 153. o.
[199] Apáczai (1976): i. m. 153. o.
[200] Az itt következő idézetek forrása: Apáczai (1976): Tanács. 168. o.
[201] Apáczai (1976): Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről. 184. o.
[202] Lásd Mészáros István tanulmányát: Pázmány Péter a közoktatás-politikus. Pedagógiai Szemle, 1977. 5. sz. 441-459. o.
[203] Pauler Tivadar: A budapesti Magyar Királyi Tudomány-Egyetem története. Bp., 1880. I. kötet, 8. o.
[204] Pázmány Péter művei. A válogatás, szöveggondozás és a jegyzetek Tarnóc Márton munkája. Bp., 1983. 1023. o.
[205] Puskely Mária (1990): Szerzetesek. Zrínyi Nyomda Kiadója, Bp., 1990. 103. o.
[206] Paul, Eugen (1995): i. m. 57. o.
[207] Lásd Mészáros (1981): Az iskolaügy története... 512-513. o.
[208] Lásd e témáról bővebben Bucsay Mihály könyvét: A protestantizmus története Magyarországon 1512-1945. Gondolat, Bp.,1985.
[209] A protestáns iskolaügy alakulásáról ad átfogó képet Bajkó Mátyás könyve: Kollégiumi iskolakultúránk alakulása a felvilágosodás idején és a reformkorban. Akadémiai Kiadó, Bp., 1976.
[210] Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Bp., 1982.
[211] A magyar fordítás címe: Gondolatok a nevelésről. Fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Mutschenbacher Gyula. Kiadja a Katholikus Középiskolai Tanáregyesület, Bp., 1914. Korábbi magyar fordítását - a francia változat alapján - egy erdélyi gróf, Borosjenői Székely Ádám készítette el. A mű 1771-ben jelent meg A gyermekek nevelése címen.
[212] Idézi Mutschenbacher Gyula Locke-fordításához írt bevezetőjében. Gondolatok a nevelésről, Bp., 1914. 8-9. o.
[213] Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1927. Reprint kiadás: Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1986. 79. o.
[214] Locke (1914): i. m. 42. o.
[215] Locke (1914): i. m. 44. o.
[216] Locke (1914): i. m. 161. o.
[217] Locke (1914): i. m. 81-82. o.
[218] Locke (1914): i. m. 82. o.
[219] Locke (1914): i. m. 161. o.
[220] Locke (1914): i. m. 59. o.
[221] Locke (1914): i. m. 65. o.
[222] Locke (1914): i. m. 96. o. és 100. o.
[223] Locke (1914): i. m. 166. o.
[224] Idézi Fináczy (1927): i. m. 90. o.
[225] Locke: Értekezés az emberi értelemről. I. kötet, Bp., 1979. 35. o.
[226] Locke (1914): Gondolatok a nevelésről. Függelék. 222-223. o.
[227] Locke (1914): i. m. 163-164. o.
[228] Locke (1914): i. m. 205. o.
[229] Locke (1914): i. m. 205. o.
[230] Fináczy (1927): i. m. 92. o.
[231] Lásd: Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Akadémiai Kiadó, Bp., 1981. 618. o.
[232] Lásd: Nyíri Tamás: Filozófiatörténet. Bp., 1983. 263-280. o.
[233] Rousseau: Confessions. Paris, 1959. 267. o.
[234] Rousseau: Projet pour l'education de M. de Saine Marie, 1740.
[235] Közli Kemény Gábor: Rousseau nevelési eszméinek első nyomai. Magyar Paedagogia, 1913. 341-355. o.
[236] Életéről bővebben ír Benedek István Rousseau c. monográfiájában. Magvető, Bp., 1977. Pedagógiai elveiről bővebb felvilágosítást ad Szávai Nándor könyve: Jean-Jacques Rousseau. Tk. Bp., 1978.
[237] Rousseau: Emil vagy a nevelésről. Fordította Győry János, 3. kiadás, Bp., 1978. 23. o.
[238] Rousseau (1978): i. m. 11. o.
[239] Correspondance générale, 1764. okt. 14. XI. 339. o.
[240] Rousseau: Emil vagy a nevelésről. Fordította Győry János, Bp., 1957. 529. o.
[241] Rousseau (1957): i. m. 77. o.
[242] Rousseau (1957): i. m. 82. o.
[243] Rousseau (1957): i. m. 42. o.
[244] Rousseau (1957): i. m. 17. o.
[245] Rousseau (1957): i. m. 17. o.
[246] Rousseau (1957): i. m. 331. o.
[247] Rousseau (1957): i. m. 330. o.
[248] Rousseau (1957): i. m. 46. o.
[249] Locke (1914): i. m. 95. o.
[250] Rousseau (1957): i. m. 82. o.
[251] Rousseau (1957): i. m. 218. o.
[252] Rousseau (1957): i. m. 380. o.
[253] Rousseau levele Christophe de Beaumont párizsi érsekhez. In: Petit chefs d'oeuvre de Rousseau. Paris, 1876. 313. o. (Az érsek "istentelennek" nevezte Rousseau könyvét, s megtiltotta híveinek, hogy olvassák.)
[254] Rousseau (1957): i. m. 19-20. o.
[255] Rousseau (1957): i. m. 23. o.
[256] Rousseau (1978): i. m. 31. o.
[257] Rousseau (1957): i. m. 41. o.
[258] Rousseau (1978): i. m. 40. o.
[259] Rousseau (1957): i. m. 252. o.
[260] Rousseau (1957): i. m. 112. o.
[261] Idézi Fináczy Ernő (1927): i. m. 122. o.
[262] Rousseau (1978): i. m. 72. o.
[263] Rousseau (1957): i. m. 78. o.
[264] Rousseau (1957): i. m. 188. o.
[265] Rousseau (1957): i. m. 231. o.
[266] Rousseau (1957): i. m. 360-361. o.
[267] Rousseau (1957): 424. o.
[268] Rousseau (1978): 445. o.
[269] Idézi Kemény Gábor: Rousseau és az állampolgári nevelés című tanulmányában. Magyar pedagógia, 1921. 6. o.
[270] Helvetius: Az emberről, természeti képességeiről és neveltetéséről. Tk., Bp., 1962. 63. és 65. o.
[271] Helvetius (1962): i. m. 461. o.
[272] Lásd: Nyíri Tamás (1983): i. m. 238. o.
[273] Lásd Mészáros István tanulmányát: A neveléstudomány rendszere az első magyar neveléselméletben. In: Vizsgálatok a nevelés-oktatás korszerűsítésével kapcsolatban. Tk., Bp., 1977.
[274] A normamódszerről bővebben ír Pukánszky Béla Két tanítói kézikönyv a múlt század első feléből című tanulmányában. Acta Academiae Pedagogicae Szegediensis, Series Paedagogica et Psychologica. 1987-1988. 55-67. o.
[275] Idézi Fináczy (1927): i. m. 197. o.
[276] Rák-könyvecske, vagy Útmutatás Okossággal Ellenkező Gyermek-Nevelésre. Salzmann Chr. Gotth. után Fordította egy Nevelő. Kolozsvárt, 1832.
[277] Lásd: Fináczy (1927): i. m. 196. o.
[278] Lásd erről pl. K. F. Bahrdt írását: Wodurch die Körperstrafen zu ersetzen sind? (Mivel helyettesíthető a testi fenyíték?) In: Katharina Rutschky (szerk.): Schwarze Pädagogik. Quellen zur Naturgeschichte der bürgelichen Erziehung. Ullstein, Frankfurt-Berlin, 1977. 406-408. o. A "fekete pedagógia" kifejezést újabban a gyerek kiszolgáltatott helyzetével visszaélő, a nevelést a gyermek rovására mindenáron "ésszerűsíteni" akaró törekvések jelölésére alkalmazzák.
[279] Lásd e témáról bővebben Mészáros István könyvét: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp., 1981. 618-619. o.
[280] A Pestalozzi életét és pedagógiáját bemutató magyar nyelvű szakirodalom legjelentősebb monográfiája Zibolen Endre műve: Johann Heinrich Pestalozzi. Tk., Bp., 1984.
[281] Spranger: A pedagógiai géniusz. Fordította Faragó László. In: Európai műhely, II. kötet. Szerk.: Hamvas Béla. Pannónia Könyvek, Bp., 1990. 744. o.
[282] Pestalozzi válogatott művei. Összeállította, a bevezetést és a jegyzeteket írta Zibolen Endre. Bp., 1959. I. kötet, 70. o.
[283] Pestalozzi (1959): i. m. I. kötet, 101. o.
[284] Pestalozzi (1959): i. m. I. kötet, 102. o.
[285] Pestalozzi: Meine Nachforschungen über den Gang der Natur in der Entwicklung des Menschengeschlechtes. In: Sämtliche Werke. Berlin-Leipzig, 1927.
[286] Pestalozzi (1927): i. m. 330. o. Fordította és közli Zibolen Endre (1959): i. m. 60. o.
[287] Pestalozzi (1927): i. m. XII. kötet, 141. o.
[288] Pestalozzi levele egy barátjához stansi tartózkodásáról. Fordította Szemere Samu. Kisdednevelés, 1932. 213. o.
[289] Pestalozzi (1959): i. m. II. kötet, 27. o.
[290] Pestalozzi (1959): i. m. II. kötet, 28. o.
[291] Lásd: Lavater-Sloman, Mary: Pestalozzi. Zürich-Stuttgart, 1954. 209-211. o.
[292] Pestalozzi (1959): i. m. II. kötet, 75. o.
[293] Pestalozzi (1959): i. m. II. kötet, 129. o.
[294] Pestalozzi (1959): i. m. II. kötet, 39. o.
[295] Lásd Mészáros István tanulmányát: Pestalozzi változó arca XIX. századi népoktatásunkban. Pedagógiai Szemle, 1983 február, 118-134. o.
[296] Spranger: A pedagógiai géniusz. In: Hamvas (szerk.): i. m. 747-748. o.
[297] Russ, Willibald (1965): Geschichte der Pädagogik. Bad Heilbrunn, Klinkhadt, 91. o.
[298] Masznyik Endre (1892): Jean Paul Levánája. Mezőtúr. 39. o.
[299] Idézi Masznyik Endre (1892): i. m. 78. o.
[300] Masznyik Endre (1892): i. m. 79-80. o.
[301] Masznyik Endre (1892): i. m. 81-82. o.
[302] Masznyik Endre (1892): i. m. 83. o.
[303] Masznyik Endre (1892): i. m. 84. o.
[304] A XVIII. század magyar művelődéstörténetével behatóan foglakozik Kosáry Domokos monográfiája: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983.
[305] II. Rákóczi Ferenc politikai és erkölcsi végrendelete. Bp., 1984. 360. o.
[306] Lásd erről Mészáros István művét: Népoktatásunk 1553-1777 között. Tk., Bp., 1972. 17. o.
[307] Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. A magyarok Európában, III. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1990. 91. o.
[308] Csurka István - Tassi Miklós: A debreceni ev. ref. népiskolák története. Debrecen, 1896. Zoltai Lajos: Debrecen város utcai elemi iskoláinak keletkezése. Debrecen, 1936.
[309] Kosáry (1983): i. m. 98. o.
[310] Lásd a Reformáció és ellenreformáció c. fejezet erről szóló alfejezetét.
[311] Kosáry Domokos: A rendi-egyházi nevelés rendszer (1711-1765). In: A magyar nevelés története. (szerk.: Horváth Márton) I. kötet, Tk. Bp., 123-126. o.
[312] Bessenyei György válogatott művei. Sajtó alárendezte Szauder József. Bp., 1953. 234-235. o.
[313] Mészáros István (1981): Az iskolaügy története... 560. o.
[314] Lásd Kosáry (1990): i. m. 159. o.
[315] Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei. Bp., 1927.
[316] Ratio Educationis. Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István. Akadémiai Kiadó, Bp., 1981. 17. o.
[317] Ratio Educationis (1981): 177. o.
[318] Lásd Mészáros István tanulmányát e témában: Két Ratio Educationis - kiteljesedés vagy hanyatlás? Magyar Pedagógia, 1985. 2. sz.
[319] Idézi Bajkó Mátyás és Vaskó László Egyetemes és magyar neveléstörténet c. jegyzetében. I. kötet, Budapest, 1986. 282. o.
[320] Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1849. Tk., Bp., 1968. 36. o.
[321] Tessedik Sámuel írásaiból. Szerkesztette Tóth Lajos, Szarvas, 1970. Nádor Jenő fordítása.
[322] Tessedik Sámuel Pályázati Értekezése. Tóth Lajos Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége című kötetében. Tk., Bp., 1980. 265. o.
[323] Tessedik: Milyen rendszabályokat kellene alkalmazni? Lásd: Tóth Lajos Reformjavaslatok Tessedik Szentpétervári javaslatában című értekezését. Magyar Pedagógia, 1976. 3. sz.
[324] Ratio Educationis (1981): 219-220. o.
[325] Ratio Educationis (1981): 219-220. o.
[326] Mészáros (1985): i. m. 203. o.
[327] Kosáry Domokos (1983): Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp.: Akadémiai, 447-448. o.
[328] Molnár János: Petrovszky Sándor úrhoz Molnár Jánosnak tizenöt levelei... Pozsony-Kassa, 1776. 195. o.
[329] Szelényi Ödön (1915): Pedagógiai törekvések Magyarországon, 1770-1848. Uránia, 279. o.
[330] Kosáry Domokos: Az oktatásügy a haladó törekvések hullámvölgye idején (1790-1830) In: A magyar nevelés története (főszerk.: Horváth Márton) I. kötet, Tk., Bp., 1988. 241-242. o.
[331] Kosáry (1983): 449. o.
[332] Idézi Szelényi (1915): 281. o.
[333] Kosáry Domokos: Oktatásügy a haladó törekvések hullámvölgye idején (1790-1830). In: A magyar nevelés története (1988): 243. o.
[334] A magyar Pestalozzi-recepcióról lásd Mészáros István tanulmányát: Pestalozzi változó arca 19. századi népoktatásunkban. Pedagógiai Szemle, 1983. 2. sz. 118-134. o.
[335] A magyar nevelés története: 244 - 245. o.
[336] Idézi Kosáry (1982): i. m. 450. o.
[337] Szelényi (1915): 280. o.
[338] Didaktika és methodika, avagy a tanításnak közönséges tudománnya, és a tanítás módgyának tudománnya. Írta Lesnyánszky András Nagy-Váradonn, Tichy János Könyvnyomtatóintézetében. 1832. 64-65. o.
[339] Immanuel Kant über Pädagogik. Herausgegeben von Prof. Dr. Theodor Vogt. Langensalza, 1901. 71. o.
[340] Kant (1901): i. m. 72. o.
[341] Kant (1901): i. m. 75. o.
[342] Lásd erről Dénes Magda könyvét: A neohumanizmus és a német idealizmus pedagógiája. Tk. Bp., 1971. 78. o.
[343] Kant (1901): i. m. 86. o.
[344] Kant (1901): i. m. 87. o.
[345] Kant (1901): i. m. 98. o.
[346] Kant (1901): i. m. 100. o.
[347] Kant: A gyakorlati ész kritikája. Fordította Berényi Gábor. Gondolat, Bp., 1991. 138. o.
[348] Fichte, Johann Gottlieb: Az ember rendeltetése. Fordította Kis János. Bp., 1976. 168-169. o.
[349] Fichte: Reden an die deutsche Nation. Leipzig, 1945. 24-25. o.
[350] Hegel: Sämtliche Werke. XXI. Leipzig, 1938. 182. o.
[351] Schleiermachers Pädagogische Schriften. Langensalza, 1902. 10-11. o.
[352] Schleiermacher (1902): i. m. 6-7. o.
[353] Schleiermacher (1902): i. m. 75-76. o.
[354] Schleiermacher (1902): i. m. 12-13. o.
[355] Schleiermacher (1902): i. m. 12-13. o.
[356] Schleiermacher (1902): i. m. 17. o.
[357] Schleiermacher (1902): i. m. 424. o.
[358] Reble, Albert (1992): Geschichte der Reble, Albert (1992): Geschichte der Pädagogik. Klett-Cotta, Stuttgart, 168.
[359] Kron, W. Friedrich (1994): Grundwissen Pädagogik. Reinhardt, München-Basel, 23. o.
[360] Menze, Clemens (1976): Die Wissenschaft von der Erziehung in Deutschland. in.: Problemgeschichte der neuren Pädagogik. (Hg. Josef Speck). Kohlhammer, Stuttgart, 14. o. Herbart pedagógiájának bemutatása a következő fejezetben található.
[361] Ehrlingen, Karl (1976): Pädagogik und Theologie. in. 179-180. Problemgeschichte der neuren Pädagogik. (Hg.: Josef Speck). Kohlhammer, Stuttgart, 179-180.
[362] V. ö.: Bauer, Maria: V. E. Milde. Gehalt, Quellen und Wirkungen seiener Pädagogik. Langensalza, 1928. 55-92. o.
[363] Bauer (1928): 26. o.
[364] Hörburger (1967): 123. o.
[365] Bauer (1928): 51-52. o.
[366] Lásd Dénes Magda: Johann Friedrich Herbart pedagógiája. Tk., Bp., 1979. 60.
[367] Herbart: Pedagógiai előadások vázlata. Fordította Nagy J. Béla, A "Kisdednevelés" kiadása, Bp., 1932. 39. o.
[368] Lásd Klaus Plake könyvének ide vonatkozó fejezetét: Reformpädagogik. Wissensoziologie eines Paradigmewechsels. Waxmann, Münster-New York, 1991. 114. o.
[369] Herbart (1932): i. m. 78. o.
[370] Schneller István: Paedagogiai dolgozatok. II. kötet, Hornyánszky Bp., 1903. 252. o.
[371]Usinszkij: Az ember mint a nevelés tárgya. Idézi D. N. Uznadze K. D. Usinszkij pedagógiai nézetei c. művében. Moszkva, 1945. 70. o.
[372] Usinszkij: Vezérfonal az "Anyanyelvünk "oktatásához. Válogatott pedagógiai művei. II. kötet, 180. o.
[373] Idézi Kováts Gyula Usinszij, Tolsztoj és a korukbeli orosz nevelés című könyvében. Tk., Bp., 1978. 38. o.
[374] Idézi Kováts (1978): i. m. 66. o. Tolsztoj pedagógiájának beható elemzését adja Szabó Miklós A pedagógus Tolsztoj című könyvében. Tk., Bp., 1987.
[375] Tolsztoj: Pedagógiai művek. Jéna, 191.. I. köt. 238. o. Németül.
[376] Tolsztoj: Pedagógiai művek. Moszkva, 1953. 110. o. Oroszul.
[377] Tolsztoj (1911): i. m. 17. o.
[378] Tolsztoj (1911): i. m. 149. o.
[379] Tolsztoj (1953): i. m. 257. o.
[380] Tolsztoj (1953): i. m. 272. o.
[381] Idézi Mesterházy Jenő Kossuth és a kisdednevelés című tanulmányában. Magyar Paedagogia, 1943. 165. o.
[382] A korábbi óvodatörténeti szakirodalom ezt az intézetet "Angyalkert" néven ismerte.
[383] Idézi Mészáros István A magyar nevelés története 1790-1849 című könyvében. Tk., Bp., 1968. 248. o.
[384] Lásd erről Mészáros István tanulmányát: Pestalozzi változó arca 19. századi népoktatásunkban. Pedagógiai Szemle, 1983. 2. sz. 125. o.
[385] Mészáros (1983): i. m. 125. o.
[386] Idézi Mészáros István Óvodai zenei nevelésünk másfél évszázada című könyvében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1988. 7. o.
[387] A monitor idősebb gyerek, aki segédtanítóként működik közre az oktatásban. Lásd a Bell-Lancaster-féle monitor-módszererről szóló részt az Angliával foglalkozó fejezetben.
[388] Közli Zibolen Endre, a Brunszvik Teréz kisgyermekiskolái című tanulmányában. In: Bilibok Péterné - Sebestyén Istvánné - Zibolen Endre: Első óvodáink életéből. Tk., Bp., 1984. 71. o.
[389] Bezerédy Amália: Flóri könyve.Franklin-Társulat, Bp., Az 1872-es átdolgozott kiadás reprint változata. 20-21. o.
[390] Lásd Szabóné Fehér Erzsébet utószavát a kötet reprint kiadásához. 1987. 3. o.
[391] Zákány József pedagógiájáról lásd Pukánszky Béla tanulmányát: Egy feledésbe merült magyar pedagógus - Zákány József kísérlete az első magyar nyelvű neveléstudományi rendszer megteremtésére. Pedagógiai Szemle, 1984. 11. sz.
[392] Lásd Mészáros István (1981): Az iskolaügy... 170-171. o.
[393] Mészáros István: Az ELTE bölcsészkar neveléstudományi tanszékének története 1814-1900 között. Magyar Pedagógia, 1980. 1. sz.
[394] Nevelési Emléklapok. VI. füzet, Pest, 1848. 84. o.
[395] Idézi: Fináczy Ernô (1905): A paedagogia tanítása a pesti egyetemen 1870-ig, Magyar Paedagogia, 585. o.
[396] Szilasy pedagógiájának részletes bemutatását ld. Mészáros István (1977): A neveléstudomány rendszere az első magyar neveléselméletben (1827). In: Vizsgálatok a nevelés-oktatás korszerűsítésével kapcsolatban. (Szerk.: Nagy Sándor.) Bp. Tankönyvkiadó, 152-168. o.
[397] V. ö.: Mészáros (1977): 168. o.
[398] Lásd: Bajkó Mátyás: A nevelésügy a reformkorban (1830-1848). In: A magyar nevelés története. Tk., Bp., 1988. 324-325. o.
[399] Idézi Roberts, Martin (1992): Az ipari forradalom és a liberalizmus kora. Akadémiai, Bp., 243. o.
[400] Fináczy Ernő: Neveléselméletek a XIX. században. Az MTA kiadása, Bp., 1934. 132. o.
[401] Fináczy (1934): i. m. 136-137. o.
[402] Durant, Will: A gondolat hősei. Göncöl Kiadó, Bp., é. n. 336. o.
[403] Idézi Fináczy (1934): i. m. 151. o.
[404] Idézi Fináczy (1934): i. m. 153. o.
[405] Bain, Alexander: Neveléstudomány. II. kötet, Fordította Szemere Samu. Az MTA kiadása, Bp., 1912. 175. o.
[406] V. ö.: Bolberitz Pál (1980): Isten, ember, vallás. Ecclesia, Bp. 198-199. o., továbbá Hanák Tibor (1993): Az elfelejtett reneszánsz. Göncöl, Bp. 53. o.
[407] Fináczy (1934): i. m. 122. o.
[408] Fináczy (1934): i. m. 129. o.
[409] Pedagógiai Lexikon. Szerkesztette Fináczy Ernő, Kornis Gyula és Kemény Ferenc. Révai, Bp., 1934. 397. o.
[410] Friedrich Nietzsche válogatott írásai. Fordította Szabó Ede, Gondolat, Bp., 1972. 274-275. o.
[411] Henri Bergson: Teremtő fejlődés. Az MTA kiadása, Bp., 1930. 229. o.
[412] Bergson (1930): i. m. 242. o.
[413] Bergson (1930): i. m. 163. o.
[414] A statisztikai adatokat ld. Roberts, Martin (1992): Az ipari forradalom és a liberalizmus kora. Akadémia, Bp. 83-84. o.
[415] Bosco, Teresio: Don Bosco. Szt. József Kiadó, Bp., 1991. 5. o.
[416] Idézi Mester János Az olasz nevelés a XIX. és XX. században című könyvében. Bp., 1926. 387. o.
[417] Idézi Mester (1936): i.m. 391-392. o.
[418] Idézi Roberts (1992): 90. o.
[419] A marxista pedagógia története dokumentumokban. II. kötet, Szerkesztette Vág Ottó. Tk., Bp., 1971. 30-31. o.
[420] Giddens, Antony (1995): Szociológia. Osiris, Bp., 195-196. o.
[421] Grundsätze für die provisorische Organisation des Unterrichtswesens in dem Kronlande Ungarn. A korszak iskolaügyéről és pedagógiájáról bővebb felvilágosítást ad A magyar nevelés története c. monográfia II. kötete. Szerkesztette: Horváth Márton. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Bp., 1993.
[422] A fejszámolás Módszertana számos gyakorlatfeladvánnyal a népiskolák 1. osztálya számára az ausztriai császárságban. Tanítók és tanítójeleltek számára. Ára bekötve vászonháttal 18 kr ezüstben. Bécsben, 1855. A cs. k. iskolakönyvek kiadásában.
[423] Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Magyarul A tantervelmélet forrásai című sorozat 12. kötetében jelent meg. Sorozatszerkesztő Horánszky Nándor. A bevezetőt írta Zibolen Endre. O.P.I. Bp., 1990. 94-95. o.
[424] Gazda István: A gimnáziumok és a fizika a Bach-korszak Magyarországán. In: Forradalom után - kiegyezés előtt. Gondolat, Bp., 1988. 544-545. o.
[425] Eötvös József: A népiskolai törvényjavaslatról. Beszéd. Eötvös József művei. Magyar Helikon, Bp., 1976. 403. o.
[426] Az 1868. évi népiskolai törvény. In: Eötvös József művei. Kultúra és nevelés. Magyar Helikon, Bp., 1976. 375. o.
[427] Eötvös József válogatott pedagógiai művei. Összeállította Felkai László. Tk. Bp., 1957. 277. o.
[428] Kossuth Lajos Nyílt levele Schvarcz Gyulához. Új Korszak, 1868. 15. sz. Schvarcz Gyula A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon című kötetének utóhangjában elhelyezve. Pest, 1869.
[429] Eötvös (1967): i. m. 281. o.
[430] Ember János: A jövő népiskolája. Magyar Paedagogia, III. évf. 1894. 296. o.
[431] Felkai László: Az 1883. évi középiskolai törvény létrejötte és jelentősége. Pedagógiai Szemle, 1984. 5. sz. 435. o.
[432] Lásd Somogyi József: Hazánk közoktatásügye a második világháborúig. Eggenberger, Bp., 1942. 109. o. A korszak oktatásügyét tárgyalja még: Felkai László: Magyarország oktatásügye a millennium körüli években. Bp., 1994.
[433] Kovátsné Németh Mária: Hazai iskolarendszerek a XX. században c. tanulmánya alapján. In: Oktatási rendszerek. Sopron, 1995.
[434] A pesti m. kir. Tudományegyetem Bölcsészeti Kara mellett középtanodai tanárjelöltek számára felállított Állami Tanárképezdének Szabályzata. Megtalálható Kármán Mór A tanárképzés és az egyetemi oktatás című könyvének függelékében. Eggenberger, Bp., 1895. 50. o.
[435] A nevelés-oktatástani szakosztály szervezeti szabályzata. In: Kármán (1895): i. m. 60-62. o.
[436] Kármán Mór: A tanárképzés reformja. Magyar Tanügy, 1875. In: Kármán (1895): i. m. 5. o.
[437] Simonyi Jenő emlékezése. In: Emlékkönyv Kármán Mór huszonötéves tanári munkásságának ünnepére. Eggenberger, Bp., 81. o.
[438] Waldapfel János előadását idézi Kötes Sándor Egy útmutató pedagógus - Nagy László élete és munkássága című monográfiájában, Tk., Bp., 1983. 57-58. o. és Jóború Magda - Mészáros István - Tóth Gábor: Neveléstörténet c. könyvükben. Tk., Bp., 1977. 336. o.
[439] Ranschburg Pál előadása a Társadalomtudományi Társaság 1905. március 31-én tartott ülésén. In: A középiskola reformja. Vita a középiskolai kérdésről. Bp., 1906.
[440] Nógrády László: A Gyermektanulmányi Társaság megteremtői. Nagy László emlékkönyv. Bp., 1903-1913. 4. o.
[441] Magyar Paedagogia, 1906. 318. o.
[442] A gyermektanulmányozással foglalkozó hazai szakirodalom első jelentős összegző jellegű művei közül való Molnár Oszkár Bevezetés a gyermektanulmányba című monográfiája. Kolozsvár, 1913.
[443] Bognár Cecil: Gyermekpszichológia és pedagógia. Budapesti Szemle, 1930. 29.
[444] E két magániskola pedagógiájának részletes bemutatására később kerül sor.
[445] Fináczy Ernő: Pedagógiai irodalmunk. Magyar Paedagogia, 1914. 73. o. Közli Köte Sándor Munkaiskolai törekvések Magyarországon a huszadik század elején című tanulmányában. Magyar Pedagógia, 1974. 389. o.
[446] Idézi Köte Sándor (1974): i. m. 393. o.
[447] E kötet megjelenése előtt Nagy László már 1907-ben bemutatta érdeklődés-elméletét a Magyar Paedagogia lapjain. Magyar Paedagogia, 1907. 193-218. és 271-288. o.
[448] Nagy László: A gyermek érdeklődésének lélektana. Bp., 1982. 40. o.
[449] Nagy László: Nagy célok felé. Gyermek, 1918. 382-386. o.
[450] Vadász Sándor: A magyar Tanácsköztársaság információi Bajorországnak. Magyar Pedagógia, 1979. 2. sz. 183-188. o.
[451] Vadász 81979): i. m. 185. o.
[452] Fináczy Ernő: Négy hónap a magyar közoktatás történetéből. Magyar Paedagogia, 1919. november-december, 92-114. o.
[453] Garamszeghi Lubrich Ágost: Neveléstudomány. Első könyv, Általános neveléstan. Bp., 1878.
[454] Lubrich (1878): i. m. 205. o.
[455] Lubrich (1878): i. m. 286. o.
[456] Kármán Mór pedagógiai dolgozatai rendszeres összeállításban. I. kötet, Eggenberger, Bp., 1909. 9-10. o.
[457] Kármán (1909): i. m. 34. o.
[458] Kármán (1909): i. m. 23. o.
[459] Kármán (1909): i. m. 45. o.
[460] Kármán (1909): i. m. 110. o.
[461] Fináczy Ernő: Elméleti pedagógia. Studium, Bp., 1937. 16. o.
[462] Fináczy (1937): i. m. 31. o.
[463] Fináczy (1937): i. m. 39. o.
[464] Fináczy (1937): i. m. 40. o.
[465] Weszely Ödön: Rein Vilmos. Népművelés, 1910. 67. o.
[466] Weszely Ödön: A modern pedagógia útjain. Franklin, Bp., 1918. VI. o.
[467] Weszely Ödön: Bevezetés a neveléstudományba. Eggenberger, Bp., 1923. 168. o.
[468] Weszely (1923): i. m. 136-137. o.
[469] Weszely Ödön: A korszerű nevelés alapelvei. Egyetemi Nyomda, Bp., 1935. 12. o.
[470] Weszely Ödön pedagógiájának részletes bemutatása található meg Németh András monográfiájában: Weszely Ödön - Magyar pedagógusok c. sorozat, OPKM, Bp., 1990.
[471] Prohászka Lajos: A pedagógia mint kultúrfilozófia. Egyetemi Nyomda, Bp., 1929. 23. o. Prohászka Lajos pedagógiájának bővebb bemutatását tartalmazza Tőkéczki László monográfiája: Prohászka Lajos. Magyar pedagógusok sorozat. OPKM Bp., 1989.
[472] Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve. Ajtai K. Albert Könyvnyomdája, Kolozsvár, 1890. 3. o.
[473] Felméri (1890): i. m. 6. o.
[474] Felméri (1890): i. m. 107. o.
[475] Felméri Lajos pedagógiáját behatóan elemzi Ágoston György monográfiája: Felméri Lajos - Magyar pedagógusok c. sorozat, OPKM, Bp., 1993.
[476] Schneller István: Paedagogiai dolgozatok. I. kötet, Hornyánszky, Bp., 1900. 34. o.
[477] Schneller István: A tanárképzésről. Magyar Paedagogia, 1899. 432-433. o.
[478] Schneller István: Neveléstudományi munkák keletkezése. Magyar Paedagogia, 1915. 254. o.
[479] Schneller István: A Kolozsvári Országos Tanárképző-Intézet Gyakorló Középiskolájának 1917/18. évi beszámolója. Program értekezésül: Dr. Schneller István a Kolozsvári Országos Tanárképző-Intézet Gyakorló Középiskolájának tanszervezetére és tantervére vonatkozó javaslata. Közzéteszi: Dr. Kőrössy György igazgató. Stief, Kolozsvár, 1918. 192. o.
[480] Schneller (1918): i. m. u. o.
[481] Schneller István személyiségpedagógiáját és tanárképzésről vallott elveit elemzi Pukánszky Béla monográfiája: Schneller István - Magyar pedagógusok c. sorozat, OPKM, Bp., 1990.
[482] Imre Sándor: Nemzet és iskola. Magyar Paedagogia, 1902. 471. o.
[483] Imre Sándor: A magyar nevelés történetének jelentősége. Magyar Paedagogia, 1905. 9. o.
[484] Imre Sándor: Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről. Bp., 1904. 150. o.
[485] Imre Sándor: Nemzetnevelés. Bp., 1912. 54. o.
[486] Imre Sándor: Mi a nemzetnevelés? Beszéd 1919. IX. 9-én a szabadoktatási előképző tanfolyam megnyitásán. A Szabad Lyceum kiadása, 1919/20. 10. sz. 8.
[487] Imre Sándor (1919): i. m. 13-14. o.
[488] Imre Sándor: A nevelés válsága a két háborúban. Bp., 1942. 19-20. o.
[489] Pl. A családi nevelés főkérdései. Bevezetés a szülői gondolkodásba. Studium, Bp.,1925. Illetve: A család békéje. Studium, Bp., 1935.
[490] Pl. A kisdedóvóintézeti nevelés szerepe a köznevelésben. Bp., 1938.
[491] Pl. Népiskolai neveléstan. Studium, Bp., 1932.
[492] Pl. A polgári iskola sorsa. Bp., 1943.
[493] Pl. A középiskola gyökeres reformjának előkészítése. Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1913. 7-21. o. Illetve: Megint középiskolai reform? Magyarság, 1930. február 21. 1-2. o.
[494] Pl. A középiskolai tanárok előkészítése a gyakorlatra. Bp., 1904.
[495] Pl. Az egyetemi nevelés feladatai. Bp., 1937. Személyes hatására jellemző, hogy Szegeden az 1927/28-as tanév első szemeszterétől kezdve éveken át nagysikerű előadásokat tartott valamennyi kar elsőéves hallgatójának az egyetemi tanulmányok sajátosságairól Bevezetés az egyetemi életbe címmel.
[496] Gratz Gusztáv A bolsevizmus Magyarországon című 1921-ben kiadott könyvében a népoktatásról és a szakoktatásról szóló fejezeteket Imre Sándor írta.
[497] Imre Sándor: Nemzetnevelés. 47. o.
[498] Imre Sándor: Egyetemi nevelés. Bp., 1930. 38. o. Idézi Bereczky Sándor Imre Sándor gondolatai a tanárokról és a tanárképzésről c. tanulmányában. Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis, 1985. 20. o. Imre Sándor életútját és pedagógiáját mutatja be Heksch Ágnes könyve: Imre Sándor művelődés-politikai rendszere. Tk., Bp., 1969.
[499] A debreceni pedagógiaprofesszor munkásságát elemzi Kontra György monográfiája: Karácsony Sándor - Magyar pedagógusok c. sorozat. OPKM, 1995. (2. kiadás)
[500] Peirce, Ch. S.: Hogyan tegyük világossá eszméinket? In. Pragmatizmus. Gondolat, Bp., 1981. 59. o.
[501] James, William: Pragmatizmus. Új elnevezés régi gondolkodásmód számára. In: Pragmatizmus. Gondolat, Bp., 1981. 155. o.
[502] Dewey, John: Pedagógiai hitvallásom. In: A nevelés jellege és folyamata. Tk., Bp., 1976. 98-99. o.
[503] Dewey (1976): i. m. 101. o.
[504] Dewey: Az iskola és a társadalom. Lampel, Bp., 1912. 31. o.
[505] Dewey (1912): i. m. 58. o.
[506] Dewey: A gyermek és a tanterv. Kisdednevelés, 1930. 6. sz. 168. o.
[507] Dewey (1930): i. m. 168. o.
[508] Dewey (1930): 180. o.
[509] Idézi Kenyeres Elemér: Az új iskola és pedagógiája című művében. Egyetemi Nyomda, Bp., 1928. 11. o.
[510] Meumann, Ernst: Kísérleti pszichológia. Tk., Bp., 1974. 19. o.
[511] Meumann (1974): i. m. 27-28. o.
[512] Meumann (1974): i. m. 54. o.
[513] Claparčde Ede: Gyermekpszichológia és kísérleti pedagógia. Lampel, Bp., 1915. 10-11. o.
[514] Claparčde (1915): i. m. 37. o.
[515] Claparčde (1915): i. m. 39-40. o.
[516] Claparčde, Eduard: A funkcionális nevelés. Tk., Bp., 1974. 9. o.
[517] Claparčde (1974): i. m. 77. o.
[518] Claparčde (1974): i. m. 32. o.
[519] Key, Ellen: A gyermek évszázada. Fordította Szilágyi Pál. Tk., Bp., 1976.
[520] Key (1976): i. m. 57. o.
[521] Key (1976): i. m. 60. o.
[522] Key (1976): i. m. 94. o.
[523] Abbotsholme életéről tudósít az alapító, Cecil Reddie könyve: Abbotsholme 1889-1899 or Ten Years' Work in an Educational Laboratory. London, 1900.
[524] Montessori, Maria: Módszerem kézikönyve. Kisdednevelés, Bp., 1930. 2-3. o.
[525] Montessori (1930): i. m. 58. o. További Montessori-művek magyarul: Az ember nevelése. Tk., Bp., 1978., A gyermek felfedezése. Herder, Bp., 1995. Lásd még e témában Kurucz Rózsa könyvét: A Montessori-pedagógia. Veszprém, 1995.
[526] Idézi Bassola Zoltán Decroly pedagógiai rendszere című munkájában. Bp., 1937. 23-24. o.
[527] Idézi Vág Ottó: Reformelméletek és reformmozgalmak a pedagógiában című könyvében. Tk., Bp., 1985. 205-206. o.
[528] Ferričre, Adolphe: A tevékeny iskola. Magyar Paedagogia, 1929. 1-2. sz. 4. o.
[529] Idézi Nemesné Müller Márta A Családi Iskola életkeretei, nevelő és oktató munkája című könyvében. Studium, Bp., é. n. 15. o.
[530] Steiner, Rudolf: Szabad iskolák és a társadalmi Hármas Tagozódás. Jáspis, Bp., 1992. 65-66. o.
[531] Steiner: A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból. Jáspis, Bp., 1992. 10-11. o. A Waldorf pedagógiáról és az iskolák nemzetközi helyzetéről áttekintést ad Frans Calgren könyve: Szabadságra nevelés. Fordították: Gerle János, Ifj. Lator László, Lendvai Katalin, Veress Anna. Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány, Bp., 1992. A magyar helyzetet mutatja be Vekerdy Tamás tanulmánya: A Waldorf-iskola első három évének programjáról. Bp.,1990.
[532] Lásd Mátrai Zsuzsa könyvét: Az amerikai társadalomtudományi nevelés története. Akadémiai Kiadó, Bp., 1990. 66-67. o.
[533] Lásd Vág (1985): i. m. 230. o.
[534] Berger Magda: Montessori Mária és követői. Debrecen, 1939. 47. o. Lásd még Helen Parkhurst A Dalton-terv című könyvét. Fordította Molnár Magda. Tk., Bp., 1982.
[535] Meyer, A. E.: The Development of Education in the Twentieth Century. Englewood Cliffs, Prentice-Hall, 1959. 66-67. o.
[536] Lásd: Vág (1985): i. m. 232. o.
[537] Lásd: Vág (1985): i. m. 233. o.
[538] Lásd Mátrai Zsuzsa (1990): i. m. 41. o.
[539] A Jena-terv iskolák működéséről bővebben ír Németh András Peter Petersen Jena-terv iskolája című tanulmányában. Pedagógiai Szemle, 1991. 11. sz. 47-61. o. Illetve lásd még Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene című könyvét. Tk., Bp., 1996.
[540] Kerschensteiner, Georg: A munkaiskola fogalma. Fordította Bódi Ferenc. Tk., Bp., 1972. 57. o.
[541] Freinet, Celestin: Les dits de Mathieu (A bölcs Mátyás mondásai). Neuchâtel, 1951.
[542] Freinet: Les techniques Freinet de l'École Moderne. Paris, 1964. Magyarul: A modern Iskola technikája. Fordította Zipernovszky Hanna. Tk., Bp., 14. o.
[543] Freinet (1982): i. m. 17. o.
[544] Freinet (1982): i. m. 18. o. Freinet életéről és módszerének kiformálódásáról bővebben ír felesége, Elise Freinet L'Itinéarie de Celestin Freinet. La libre expression dans la pédagogie Freinet című könyvében. Les Editions Payot, Paris, 1977. A Freinet-technikák gyakorlati alkalmazásához pedig Dietlinde Baillet Freinet - praktisch című munkája ad segítséget. Beltz Verlag, 1983. A módszer magyar adaptációjának kezdeteiről tudósít Galambos Rita, Horváth H. Attila és Porkolábné Kóra Zsuzsa tanulmánya: Freinet-módszer Nagykovácsiban. Új Pedagógiai Szemle, 1990. 12. sz. Az Új Pedagógiai Szemle 1994. évi 5. száma több írást tartalmaz a Freinet-pedagógiáról.
[545] Idézi Veres Judit Celestin Freinet című tanulmányában. Magyar Pedagógia, 1966. 3-4. sz.
[546] Zenkowski, W.: Die russische Pädagogik seit 1900. In: Die Pädagogik der Gegenwart in den großen Kulturländern. (Hrsg.: Josef Schröteler) 1. Teil, München, 1933. 228. o.
[547] Sackij, Sz. Ty.: A munkaiskola útjain. In Vág Ottó (szerk.): A szovjet pedagógia teoretikusai 1917-1945. Tk., Bp., 1975. 24. o.
[548] Sackij (1975): i. m. 28. o.
[549] Marx, Karl: Bildung und Erziehung. Studientexte zu Marxschen Bildungskonzeption, besorgt von Horst E. Wittig. Paderborn, 1968. 235. o.
[550] Blonszkij, P. P.: Izbrannyije pedagogicseszkije proizvegyenyija. Moszkva, 1961. 219. o. 237. o. Idézi Köte Sándor P. P. Blonszkij életútja című tanulmányában. Pedagógiai Szemle, 1984. 9. sz. 854-862. o.
[551] Krupszkája, N. K.: A szocialista iskoláról. Tk. Bp., 1962. 988-989. o.
[552] Nearing, Scott: Education is Soviet Russia. International Publishers, New York, 1926. 89. o.
[553] Washburne, Carleton: Licht und Schatten in der russischen Erziehung. In: Das Werdende Zeitalter, VI. Jg. 1927. 434. o.
[554] Ognyev, Nyikolaj: Kosztya Rjabcev naplója. Fordította Brodszky Erzsébet. Európa, Bp., 1968. 68. o.
[555] Zsdanov, A. A.: A művészet és a filozófia kérdéseiről. Szikra, Bp., 1949. 79. o. Lásd Vág Ottó Helen Parkhurst és a Dalton-terv című tanulmányát a Dalton-terv című kötetben. Tk., Bp., 1982.
[556] Makarenkót idézik Ballauf és Schaller Pädagogik, eine Geschichte der Bildung und Erziehung című könyvükben. III. kötet, München, 1973. 616. o.
[557] Makarenko: Tyeorija i praktyika kommunyiszticsegogo voszpitanyija. Kiev, 1985. 76. o.
[558] Makarenko: Válogatott pedagógiai tanulmányok. Bp., 1950. 17-18. o.
[559] Holmes, Brian (1994): Entstehung und Entwicklung der Reformpädagogik in England. In: Röhrs, Hermann - Lenhart, Volker (Hrg.), Die Reformpädagogik auf den Kontinenten, 51-72. o. Frankfurt am Main, 54. o.
[560] Holmes, Brian (1994): 59-61. o.
[561] Klemm, Ulrich (1989): Alexander S. Neills «Summerhill», In.: Klemm, Ulrich; Treml, Alfred K. (Hrg.), Apropos Lernen: Alternative Entwürfe und Perspektiven zur Staatsschulpädagogik, 171-180., München, AG-Spak-Publ. 172.
[562] Neill, Sutherland (1969): Theorie und Praxis der antiautoritären Erziehung. Reinbek, München, 23. o
[563] Klemm, Ulrich (1989): 175-176. o.
[564] Az erre vonatkozó vita összegzését adja Hart, H.H. (Hg.), Summerhill: Pro und Kontra, Reinbeck, 1971.
[565] Holmes (1994): 67-68. o.
[566] Böhm, Winfried - d'Archais, Giuseppe Flores (1980): Die Pädagogik der frankophonen Länder im XX. Jahrhundert, Stuttgart, Klett-Cotta, 19-21. o.
[567] Gudjons, Herbert (1995): Pädagogisches Grundwissen, Klinkhardt, Bad Heilbrunn, 94. o.
[568] Reble, Albert (1992): Geschichte der Pädagogik. Klett-Cotta, Stuttgart, 311. o.
[569] Amlung, Ullrich (1993): Reformpädagogische Unterrichtspraxis in der Zeit des Nationalsozialismus. In: Reichwein, Adolf: Schaffendes Schulvolk. 321-323. o. Weinheim, Basel - Beltz, 321-323. o.
[570] Mester János (1936): Az olasz nevelés a XIX. ás a XX. században. Egyetemi Nyomda, Bp., 433-434. o.
[571] Böhm, Winfried (1994): Die Reformpädagogik in Italien u. Spanien. In: Röhrs, Hermann - Lenhart, Volker (Hrg.): Die Reformpädagogik auf den Kontinenten. Frankfurt am Main, 93. o.
[572] Kleyheeg, Lambert (1933): Die holländische Pädagogik in der letzten dreißig Jahre. In: Josef Schröteler (Hrg.): Die Pädagogik der Gegenwart in den grossen Kulturländern, 113-148. o., Kössel u. Pustet, München.
[573] Lásd Vág Ottó (1985): i. m. 237. o.
[574] Hanák Tibor (1993): Az elfelejtett reneszánsz. Göncöl, Bp. 77. o.
[575] Hanák (1993): 95. o.
[576] V. ö.: Andorka Rudolf (1992): Bevezetés a szociológiába. Aula, Bp., 21. o., továbbá Giddens Anthony (1995): Szociológia. Osiris, Bp., 656. o.
[577] Durkheim, Emile: Nevelés és szociológia. Tk., Bp., 1980. 19. o.
[578] Natorp, Paul: Sozialpädagogik. Stuttgart, 1921. Idézi L. Chmaj Utak és tévutak a huszadik század pedagógiájában című könyvében. Gondolat, Bp., 1969. 331. o.
[579] Foerster, F. W.: Nevelés és önnevelés. Zürich, 1921.
[580] Foerster: Nevelés és önnevelés. Idézi Chmaj (1969): i. m. 423. o.
[581] Watson, J. B.: Behaviorizmus. 1924. 104. o. Idézi Pléh Csaba Pszichológiatörténet című könyvében. Gondolat, Bp., 1992. 151. o.
[582] Pléh (1992): i. m. 172. o.
[583] V. ö. Scheibe, W: Die reformpädagogische Bewegung. Beltz, Weinheim - Basel, 1969. 27-28. o.
[584] Goodlad, J.: New Directions for Education. Idézi Mihály Ottó Az "első" válság és a kiút: a radikális alternatívák előtörténetéhez. In: A polgári nevelés radikális alternatívái- Tk., Bp., 1980. 10. o.
[585] Idézi Mihály Ottó Válság és radikális kiútkeresés című tanulmányában. In: A polgári nevelés radikális alternatívái. Tk., Bp., 1980. 39. o.
[586] Lásd Mihály (1980): i. m. 46. o.
[587] Lásd Mátrai Zsuzsa (1990): i. m. 46. o.
[588] Illich, Ivan: Deschooling Society. Calder & Boyars, London, 1971. 10. o. A részletet fordította Török Attila.
[589] Skiera, Ehrenhard: Reformpädagogik und Schule in Europa - Entwicklungen, didaktische Profile, Perspektiven. In: Handbuch de reformpädagogischen und alternativen Schulen in Europa. Baltmennweiler, 1990. 19-20. o.
[590] A reformpedagógia fejlődésének tendenciáit részletesen elemzi Németh András a reformpedagógia múltja és jelene című könyvében. Tk., Bp., 1996.
[591] Szerb Antal: A magyar irodalom története. Bp., 1934. 493. o.
[592] Balogh-Izsák-Gergely-Föglein: Magyarország története 1918-1975. Tk., Bp., 1986.
[593] Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp., 1921. 21-28. o.
[594] Idézi Nagy Péter Tibor (1985): i. m. A törvény teljes címe: 1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról.
[595] Magyar Törvénytár, 1920. 145-146. o.
[596] Magyar Törvénytár, 1928. 330-332. o
[597] Klebelsberg Kunó: A magyar neonacionalizmus. 1928. In: Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kunó beszédei és írásai (1917-1932). Válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Glatz Ferenc. Bp., 1990. 436. o.
[598] Klebelsberg: Az a bizonyos sokat emlegetett kultúrfölény. In: Klebelsberg (1990): i. m. 542. o.
[599] Klebelsberg: Reálpolitika és neonacionalizmus. 1928. In: Klebelsberg (1990): i. m. 444. o.
[600] Klebelsberg: A magyar kultúra jövője. In: Klebelsberg (1990): i. m. 229. o.
[601] Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916-1926. Bp., 1927. 367-368. o.
[602] Karácsony Sándor: A magyar nép lelki alkata és a népiskolai reform. 1922. In: Magyar észjárás. Bp., 1939. Reprint kiadás, Bp., 1985. 119-120. o.
[603] Klebelsberg: A magyar polgári iskola. Bp., 1926. In: Klebelsberg (1990): i. m. 286. o.
[604] Klebelsberg: A magyar Gyermektanulmányi Kongresszuson elmondott beszéd. 1926. In: Klebelsberg (1990): i. m.
[605] Klebelsberg: Értelmiségi proletariátus. 1927. In: Klebelsberg (1991): i. m. 414.
[606] Lyka Károly művészettörténész véleményét idézi Köte Sándor (1983): i. m. 123. o.
[607] Magyar Törvénytár. 1924. 153. o.
[608] A középiskoláról szóló törvényjavaslat beterjesztése. 1924. március 26. In: Klebelsberg (1990): i. m. 289. o.
[609] Lásd Somogyi József (1942): i. m. 115. o.
[610] Somogyi (142): i. m. 116. o.
[611] Fináczy Ernő: A középiskolai tanárképzésről. Magyar Paedagogia, 1922. 5. sz. 65-72. o.
[612] Kovátsné Németh Mária: Hazai iskolarendszerek a XX. században c. tanulmánya alapján. In: Oktatási rendszerek. Sopron, 1995.
[613] Hóman Bálint A felsőoktatás reformja. A Magyar Felsőoktatás című gyűjtemény I. kötetében. Bp., 1937. 11. o.
[614] Országos Levéltár K 636 592 678 cs. Idézi Nagy Péter Tibor: A magyar oktatás második államosítása című könyvében. Educatio, Bp., 1992. 127. o.
[615] Makkai Sándor: Tudománnyal és fegyverrel. Bp., 1941. 10. o. Makkai Sándor nevelésfelfogásáról lásd Pukánszky Béla dolgozatát: Makkai Sándor pedagógiája. Új Pedagógiai Szemle, 1991. 5. sz. 75-84. o.
[616] Az 1934: 11. törvénycikka középiskoláról. Országos Törvénytár, 1934. június 2. 6. szám. Saját kiemelésem: P.B.
[617] Lásd Mészáros István monográfiáját e témában: Sík Sándor magyar cserkészpedagógiája. Bp., 1988., Uő: Cserkészet és pedagógia. Pedagógiai Szemle, 1984. 7-8. sz.
[618] Nemesné Müller Márta: Életegységben folyó tanítás a Családi Iskolában. Magyar Paedagogia, 1933. 11. o.
[619] Dolch Erzsébet: Az "Új nevelés" elméleti és gyakorlati megvalósulásai. Szeged, 1938. 50-51. o.
[620] Lásd e kérdésről bővebben Nagy Sándor könyvét: Mába nyúló történelem: a harmincas évek pedagógiai irányai. Tk., Bp., 1988. 246. o.
[621] Domokos Lászlóné -Blaskovich Edith: Alkotó munka az Új Iskolában. Magyar Gyermektanulmányi és Nevelésügyi Társaság. Bp., 1934. 17. o.
[622] Idézi Dolch (1938): i. m. 79. o.
[623] Lásd Musztafáné Horváth Györgyi - Nagyné Horváth Zsuzsanna könyvét: Emlékezés az Új Iskolára. Orosháza, 1992. 46. o.
[624] Lásd: Dolch (1938): i. m. 77. o.
[625] Burchard Erzsébet: Visszaemlékezésem Montessori-módszerű magánóvodámra és magán- "népiskolámra". Pedagógiai Szemle, 1987. 12. sz. 1194. o.
[626] Vámosi Nagy István: A kissvábhegyi Waldorf-iskola. Országépítő, 1991.
[627] Vámosi Nagy István: A kissvábhegyi Waldorf-iskola (1926-1933). Kézirat. 13-14. o.
[628] Az 1946. évi 22. tc. szövegéből.
[629] A Kisgazdapárt reform-tervezetéről beható elemzést nyújt Fehér Erzsébet az Új magyar köznevelés c. tanulmányában. In: Tanulmányok a magyar nevelés felszabadulás utáni történetéből. Neveléstörténeti füzetek. 4. sz. OPKM, Bp., 1986. 21-28.o.
[630] Idézi: Fehér (1986): i.m. 23.o.
[631] Közli: Fehér (1986): i. m. 24.o.
[632] Németh László: A tanügy rendezése. In: Németh László: Művelődéspolitikai írások. Bp., é.n. 145.o.
[633] Németh László (1945): i.m. 149.o.
[634] Németh László (1945): i.m. 149.o.
[635] Lásd e témáról bővebben Mészáros István két tanulmányát: Kodály, Németh László és a reformpedagógia. Magyar Pedagógia, 1982. 4.sz. 527-538.o., Uő: Németh László, a pedagógus. Pedagógiai Szemle, 1989. 11.sz.
[636] Idézi Mészáros (1982): i.m. 314-315.o.
[637] Idézi: Huszár István: A NÉKOSZ évfordulója c. tanulmányában Magyar Pedagógia, 1987. 1. sz. 5.o.
[638] Magyar Statisztika Évkönyv. Új folyam LI-LIV. (1943-46) Bp., 1948. 253-270.o.
[639] Lásd Mészáros István e tárgyról írt tanulmányát: A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége (1946-1948). In: Tanulmányok a magyar nevelés felszabadulás utáni történetéből. Neveléstörténeti Füzetek. OPKM, Bp., 1986. 43-50.o.
[640] Ortutay Gyula: Művelődés és politika. Bp., 1949. 291-292.o.
[641] Tanterv az általános iskola számára. Kiadja a m. vallás- és közokt. Min. 75 00/1946 VKM sz. rendeletével. Országos Köznevelési Tanács, Bp., 1946. 14.o.
[642] Tanterv az általános iskolák számára. A vallás- és közokt. Min. 1220-10/1950 VVKM. Sz. rendeletével. Tankönyvkiadó, Bp., 1950.
[643] Mészáros István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996-1996. Tk., Bp., 1996. 118.o.
[644] Mészáros (1996a): i.m. 118.o.
[645] Dokumentumok... 79. o.
[646] Dokumentumok... 693.o.
[647] Lásd: Előterjesztés az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiumához a szakérettségizett hallgatókkal való foglalkozás módszereire az egyetemeken. In: Dokumentumok... 40-42.o.
[648] Lásd: A Minisztertanács Titkárságának javaslata az általános iskolát végzett fiatalok oktatási reformjának előkészítésére. 1954. okt. 8. In: Dokumentumok... 115.o.
[649] Lásd: Mészáros (1996a): i. m. 121.o.
[650] Az Országos Tervhivatal Kulturális és Szociális Osztályának észrevételei a gimnáziumi és technikumi képzésről. 1955. július 29. In: Dokumentumok... 134-135.o.
[651] Lásd: Kelemen Elemér - Kardos József: 1000 éves a magyar iskola. Korona Kiadó, Bp., 1996. 108.o.
[652] Közli: Mészáros (1996a): i m. 133.o.
[653] Idézi: Kelemen-Kardos (1996): i. m. 111.o.
[654] A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az egyetemi, főiskolai és középiskolai felvételekről. 1956. március 8. In: Dokumentumok... 219.o.
[655] Lásd: Kelemen-Kardos (1996): i. m. 117.o.
[656] Informatív jelentés az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma részére a felsőoktatás helyzetéről. 1955. március 18. In: Dokumentumok... 75.o.
[657] Informatív jelentés az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma részére. Az egyetemek politikai helyzete. 1955. aug. 26. In: Dokumentumok... 91.o.
[658] Lásd: Kelemen-Kardos (1996): i. m. 114.o.
[659] Jóború Magda Bevezető előadása a Petőfi Kör köznevelési vitáján. 1956. szept. 28. In: Dokumentumok... 253.o.
[660] Közli: Mészáros (1996a): i. m. 145.o.
[661] Idézi: Setényi János: Az 1961. évi III. (oktatási) törvény politikai vázlata. In: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből. OPKM, Bp., 1992. 66.o.
[662] Lásd: Kelemen-Kardos (1996): i. m. 116.o.
[663] Mészáros (1996a): i. m. 159.o.
[664] Kelemen-Kardos (1996): i. m. 118.o.
[665] Kardos József - Kornidesz Mihály (1990): Dokumentumok... 409.o.
[666] Lásd: Setényi (1992): i. m. 70.o.
[667] Lásd: Sáska Géza tanulmányát e tárgyban: A szakaszos fejlődés tünetei a magyar közoktatás-politikában 1850-1980 között. Pedagógiai Szemle, 1990. 7-8.sz. 632-647.o.
[668] Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. Kiadja a Műv. Min. a 16/1962/M.K. 23 MM utasítással. Tk., Bp., 1963. Lásd e témáról Horánszky Nándor tanulmányát: Az általános iskola átfogó célja és feladatai. Pedagógiai Szemle, 1988. 1.sz. 330-341.o.
[669] Lásd Halász Gábor tanulmányát e témáról: Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat. In: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből. O.P.K.M. Bp., 1992. 74-75.o.
[670] Lásd e témáról bővebben Halász Gábor idézett tanulmányát és Ballér Endre monográfiáját a magyar tantervelmélet történetéről: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. Bp., 1996. 128. o., továbbá Mészáros István (1996b): Ateista nevelés iskoláinkban 1950-1990. Eötvös József Könyvkiadó, Bp.
[671] Gáspár László: A szentlőrinci iskolakísérlet első szakasza. Pedagógiai Szemle, 1982. 9. Sz. 783.o. A kísérlet elméleti hátterét világítja meg Gáspár László könyve: A szentlőrinci iskolakísérlet. Tk., Bp., 1984.
[672] Mészáros István (1996a): i.m. 249.o.
[673] E kérdésről bővebben lásd Nagy Péter Tibor tanulmányát: Egyházi iskolaállítás és az állam az első parlamenti ciklus idején. Magyar Pedagógia, 1995. 3-4.sz.
[674] A Jelentés a magyar közoktatásról című kötet ábrája alapján. OKI, Bp., 1996. 44.o.