Neveléstörténet

  1. Őskor
  2. Ókor
  3. Középkor
  4. Reneszánsz és humanizmus
  5. Reformáció és ellenreformáció
  6. Az átmenet korszaka: XVII. század
  7. A felvilágosodás győzelme
  8. Iskoláztatás és pedagógia a XIX. században
  9. Magyar neveléstörténet 1849-1919
  10. Iskolaügy és pedagógia a XX. században
  11. Iskolaügy és pedagógia Magyarországon 1919-1945 között
  12. Az 1945 utáni magyar iskoláztatás története
  13. Jegyzetek

Az alábbi fejezeteket Pukánszky Béla írta: 1-4. fejezet; 5. fejezet: 1-2, 3.1, 4; 6. fejezet: 1, 2.2, 3-6; 7. fejezet: 1-4, 6-7; 8. fejezet: 1-2, 4-6, 7.1-7.5; 9. fejezet: 1-2, 3.2; 10. fejezet: 3.5-3.6; 11-12. fejezet. Németh András írta a következő fejezeteket: 5. fejezet: 3.1.1-3.1.3, 3.2; 6. fejezet: 2.1, 4; 7. fejezet: 5, 8; 8. fejezet: 3, 7.6, 8-12; 9. fejezet: 3.1-3.3; 10. fejezet; 11. fejezet: 3.1. A kéziratot lektorálta: Dr. Mészáros István, a neveléstudomány doktora. Technikai szerkesztő: Karsai Róbert. Utoljára frissítve: 2001-02-05.

1. Őskor

  1. A nevelés ősi formái
  2. Az intézményes nevelés csírái

2. Ókor

  1. Nevelés a folyammenti kultúrákban
    1. Mezopotámia
    2. Egyiptom
      1. Gyermeknevelési szokások
      2. Úri ifjak nevelése a palotában
      3. Az írnokképzés
    3. India
    4. Kína
  2. Az európai kultúra bölcsőjénél: antik görög nevelés (Kr.e. XIII-IV.sz.)
    1. A spártai nevelés (Kr. e. VIII-IV. sz.)
    2. Az athéni nevelés (Kr. e. VI-V. sz.)
    3. A hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336 - Kr. e. 30)
    4. Görög filozófusok a nevelésről
      1. A szofisták
      2. Szókratész
      3. Platón
      4. Arisztotelész
  3. Nevelés az ókori Rómában (Kr. e. VIII- Kr. u. V. sz.)
    1. A római nevelés korszakai
      1. A kezdetek: nevelés a családban
      2. Az intézményes nevelés kialakulása
      3. Az iskolarendszer szétterülésének korszaka
    2. Quintilianus pedagógiai gondolatai
  4. A korai kereszténység és a nevelés
    1. Emberfelfogás, embereszmény
    2. A korai keresztény nevelés jellemzői
      1. Az egyházatyák és a gyermeki lélek
      2. Iskolák és a műveltség rostája
      3. Kereszténység és gyermekvédelem

3. Középkor

  1. A klerikus műveltség átadásának intézményei
    1. Kolostori iskolák
    2. Plébániai iskolák
    3. Székesegyházi iskolák
    4. A középkori egyetemek
  2. A világi nevelés
    1. A lovagok nevelése
    2. A városi polgárság iskolái
  3. A középkor gyermekfelfogása
  4. A magyar intézményes nevelés kezdetei

4. Reneszánsz és humanizmus

  1. A világ és az ember felfedezése (XIV-XVI. sz.)
    1. A humanisták mozgalma
    2. A városi-plébániai iskola tananyagának módosulása
    3. A reneszánsz úri nevelés
    4. Humanista gondolkodók véleménye a nevelésről
      1. Rotterdami Erasmus
      2. Juan Luis Vivčs
      3. Francois Rabelais
      4. Michel de Montaigne
    5. A humanisták iskolakritikája
    6. A reneszánsz gyermekképe
  2. Reneszánsz nevelés Magyarországon
    1. A műveltség tartalmának átformálódása
    2. Reneszánsz főúri nevelés Magyarországon
    3. Academia Istropolitana

5. Reformáció és ellenreformáció

  1. Reformáció és nevelés
  2. Luther a nevelésről
    1. A nevelés célja
    2. Iskolaszervezeti hatása
  3. A katolikus megújhodás (ellenreformáció) pedagógiája
    1. Új szervezetek és iskolatípusok
      1. Trident előtt
      2. A Jézus Társasága
      3. Filippo Neri és az oratoriánusok
    2. Katolikus leánynevelési törekvések
      1. Orsolyiták
      2. Angolkisasszonyok
      3. Notre Dame (Miasszonyunk) kongregáció
  4. Iskoláztatás a Mohács utáni Magyarországon
    1. Protestáns iskolák
    2. A népoktatás
    3. Katolikus iskolák

6. Az átmenet korszaka: XVII. század

  1. Johannes Amos Comenius pedagógiai szintézise
    1. Élete
    2. Comenius felfogása az ember rendeltetéséről
    3. Nézetei a gyermekről, didaktikai elvei
    4. Iskolarendszere
    5. Sárospataki évek
  2. Új tanítórendek, közösségek
    1. Kalazancius és a piaristák
    2. Új gyermekfelfogás
  3. A tudományok első magyar összegzője: Apáczai Csere János
    1. Az erdélyi protestáns iskolaügy a XVII. században
    2. Apáczai Csere János életútja
    3. Fő művei
  4. Pázmány Péter a katolikus oktatás megújítója
  5. A protestáns iskolák helyzete a XVII. század végén
  6. A felvilágosodás kezdetei
    1. A protestáns pedagógia hatása a polgárosodásra
    2. John Locke és a gentleman-nevelés
      1. Felfogása a gyermekségről
      2. Testi nevelés
      3. Erkölcsi és vallási nevelés
      4. Az értelem nevelése
    3. A pietizmus hatása a nevelésre

7. A felvilágosodás győzelme

  1. Rousseau természetelvű pedagógiája
    1. Élete
    2. A gyermek felfedezése
    3. A módszerek
    4. A nevelés tartalma és az életkori szakaszok
      1. Első könyv: születéstől a beszédig (körülbelül kétéves korig) - testi nevelés
      2. Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig - az érzékszervek nevelése
      3. Harmadik könyv: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig - az értelmi nevelés
      4. Negyedik könyv: tizenöt esztendős kortól a házasságkötésig - az erkölcsi nevelés
      5. Ötödik könyv: Sophie nevelése
  2. Helvetius a pedagógia mindenhatóságáról
  3. A német felvilágosodás
    1. A tanítóképzés
    2. A filantropisták mozgalma
    3. A neohumanizmus
  4. Pestalozzi pedagógiája - a kéz, fej és szív kiművelése
    1. Tanulóévek
    2. Neuhof
    3. Egy remete esti órája
    4. Lénárd és Gertrúd
    5. "Vizsgálódásaim a természet menetéről..."
    6. Stans
    7. Burgdorf
    8. Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit?
    9. Yverdon
  5. Jean Paul Levanája - romantikus költői hitvallás a nevelésről
  6. Nevelés a XVIII. századi Magyarországon
    1. Hagyományok, változások
    2. A tananyag bővülése
  7. Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában
    1. Az I. Ratio Educationis
    2. Tessedik Sámuel szarvasi reformjai
    3. A II. Ratio Educationis
  8. A hazai pedagógiai gondolkodás fejlődése
    1. Főúri magánnevelők tanulmányai
    2. Módszertani művek

8. Iskoláztatás és pedagógia a XIX. században

  1. Néhány európai ország iskolaügyének áttekintése
    1. Anglia
    2. Franciaország
    3. Oroszország
    4. Német nyelvterületek
  2. A német filozófiai pedagógia
    1. Kant
      1. Az ember kiteljesedése
      2. Fizikai és praktikus nevelés
    2. Fichte
      1. Az abszolút Én
      2. Gondolatai a nevelésről
    3. Hegel
    4. Schleiermacher
  3. A pedagógia önálló tudománnyá válásának kezdetei
    1. Trapp - korai empirikus pedagógiai törekvések
    2. Milde - a katolikus szemléletű tudományos pedagógia megteremtője
  4. Herbart lélektani alapozású pedagógiája
    1. A filozófiai-erkölcstani háttér
    2. Asszociációs lélektan
    3. Neveléstana
  5. Herbart követői
  6. A Herbart-kritika megjelenése
    1. Usinszkij
    2. Tolsztoj
      1. Pedagógiai nézetei
      2. Didaktikája
  7. A XIX. század első felének magyar neveléstörténete
    1. Első óvodáink
    2. Népoktatás
    3. Tanítóképzés
    4. Közép- és felsőoktatás
    5. Eötvös József, a polgári forradalom kultuszminisztere
    6. A tudományos pedagógia hazánkban a XIX. század első felében
      1. Szilasy János munkássága
      2. Szilasy hatása
  8. A pozitivizmus hatása a pedagógiára
    1. August Comte
      1. A három fokozat törvénye
      2. A pozitív nevelés folyamata
    2. A "tökéletes élet pedagógiája" - Herbert Spencer
      1. A nevelés: felkészítés a tökéletes életre
      2. A cselekvésmódokhoz kapcsolódó ismeretek
    3. Alexander Bain pedagógiai rendszere
      1. Neveléstudománya
      2. Didaktikai elvei
  9. Evolucionizmus és materializmus
  10. Az "életfilozófia" hatása
    1. A pesszimizmus pedagógiája - Schopenhauer
      1. A világ - akarat
      2. Az érték nélküli nevelés
    2. Friedrich Nietzsche kultúrakritikája
      1. A jövő záloga - zsenik nevelése
      2. Korszerűtlen elmélkedések a kultúráról
      3. "Gyermekeitek földjét szeressétek"
      4. Nietzsche hatása
    3. "Élet" és "Cselekvés" Bergson filozófiájában
      1. Az intuíció, a lelki élet megismerésének igazi eszköze
      2. Az "életlendület" és az ember szabad cselekvése
  11. Keresztény szociális és népnevelési törekvések
    1. Don Bosco pedagógiája
      1. A nevelés alapja a szeretet
      2. A vallás gyakorlása mint nevelőeszköz
    2. További gyermekvédelmi-szociális törekvések
  12. A század tömegmozgalmainak hatása
    1. Munkásmozgalom
    2. A nőmozgalom
    3. Az ifjúsági mozgalom

9. Magyar neveléstörténet 1849-1919

  1. Iskolaügy és pedagógia az abszolutizmus korában (1849-1867)
    1. Népoktatás
    2. Középfokú oktatás
    3. Felsőoktatás
  2. Pedagógia és iskoláztatás 1867-1919 között
    1. A népoktatási törvény
    2. A népoktatás alakulása 1868-tól 1918-ig
      1. Népiskolák
      2. Óvodák
      3. Polgári iskolák
    3. A középiskolák fejlődése
    4. Felsőoktatás, tanárképzés
    5. A magyar gyermektanulmányi mozgalom
    6. Nagy László pedagógiája
    7. Nevelésügyi törekvések a forradalmak idején
  3. A magyar neveléstudomány fejlődése kiegyezéstől 1948-ig
    1. A budapesti egyetem "pedagógiai iskolája"
      1. Lubrich Ágost pedagógiája
      2. Kármán Mór pedagógiája
      3. Fináczy Ernô pedagógiája
      4. Weszely Ödön pedagógiája
      5. Prohászka Lajos pedagógiája
    2. A kolozsvári-szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai
      1. Felméri Lajos
      2. Schneller István
      3. Imre Sándor
    3. A debreceni egyetem "pedagógiai iskolája"
      1. Mitrovics Gyula pedagógiája
      2. Karácsony Sándor pedagógiája

10. Iskolaügy és pedagógia a XX. században

  1. Új pedagógiai és pszichológiai törekvések
    1. A pragmatizmus nevelésfelfogása
      1. William James
      2. Dewey pedagógiája
        1. Dewey hitvallása: az iskola maga az élet
        2. Dewey iskolamodellje
        3. A "jövő iskolájának" tantervi kérdései
    2. A gyermektanulmány
      1. A kísérleti pedagógia
      2. Eduard Claparčde
        1. A gyermektanulmány természettudományos jellege
        2. A funkcionális nevelés
  2. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig
    1. A radikális neveléskritika tárgya: a hagyományos iskola
    2. A művészetpedagógiai irányzat
      1. Pedagógiai alapelveik
      2. Fontosabb törekvéseik
    3. A "New School", a reformpedagógia első iskolamodellje
      1. Az intézetek pedagógiai rendje
        1. Napirend
        2. Önkormányzati-öntevékeny munka
        3. A tanár-diák kapcsolat új elemei
        4. Esztétikai-művészeti nevelés
      2. Az oktatás didaktikai-metodikai elemei
    4. Természettudományos, biológiai-antropológiai koncepciók
      1. Maria Montessori pedagógiája
        1. Didaktikai-módszertani alapelvei
        2. A Montessori-eszközök
      2. Ovide Decroly pedagógiája
        1. Az érdeklődési központok
        2. A globalizációs módszer
      3. Adolphe Ferričre - a reformmozgalom szervezője
  3. A reformpedagógia fejlődésének második szakasza
    1. A Waldorf-pedagógia
      1. Az alapító, Rudolf Steiner munkássága
      2. A koncepció antropológiai alapjai
      3. A Waldorf-pedagógia sajátos vonásai
    2. Amerikai reformpedagógiai törekvések
      1. Helen Parkhurst és a Dalton-plan
      2. A Winnetka-plan pedagógiai alapelvei
    3. A Progresszív Nevelési Társaság létrejötte
    4. A Jena-plan, a reformpedagógia egyik záró szintézise
      1. A Jena-plan iskola pedagógiai rendje
    5. Az állampolgári nevelés
    6. A munkaiskola
      1. Georg Kerschensteiner
      2. Celestin Freinet Modern Iskolája
      3. Az orosz-szovjet munkaiskola
    7. A reformpedagógia fejlődése az egyes országokban
      1. Anglia
      2. Frankofon országok
      3. Németország
      4. Olaszország
      5. Hollandia
    8. A harmincas évek főbb fejlődési tendenciái
  4. Az elméleti pedagógia főbb irányzatai
    1. Kultúrpedagógia
      1. Az irányzat filozófiai gyökerei
        1. Neokantiánus hatások: értékelméleti idealizmus
        2. Neohegeliánus hatások
      2. W. Dilthey filozófiai-pedagógiai felfogása
      3. Spranger pedagógiája
        1. A megértő pszichológia
        2. Kultúrpedagógiai felfogása
    2. A szociálpedagógiai irányzat
      1. Emile Durkheim
      2. Paul Bergemann
      3. Paul Barth
      4. Paul Natorp
    3. Foerster morálpedagógiája
    4. A nagy pszichológiai iskolák hatása
      1. A behaviorizmus
      2. Az alaklélektan
      3. A pszichoanalízis
      4. A mélylélektani iskolák
        1. Jung analitikus pszichológiája
        2. Adler individuálpszichológiája
      5. A gyermek és ifjúkor fejlődéslélektana
        1. Karl Bühler
        2. Jean Piaget
      6. A pedagógiai lélektan megszületése
  5. A reformpedagógia fejlődésének harmadik szakasza

11. Iskolaügy és pedagógia Magyarországon 1919-1945 között

  1. Kultúrpolitika és közoktatásügy a húszas években
    1. Népoktatás
    2. Középiskolák
    3. Felsőoktatás
  2. A harmincas-negyvenes évek nevelésügye
  3. Reformpedagógiai irányzatok hazánkban
    1. Cserkészet
    2. A reformpedagógia szellemében működő hazai iskolák

12. Az 1945 utáni magyar iskoláztatás története

  1. Harc az iskoláért
    1. Az iskolarendszer átformálása
    2. Két közoktatási reform-tervezet
      1. A Kisgazdapárt iskolareform-terve
      2. Németh László tervezete
    3. A NÉKOSZ
    4. Az iskolák államosítása
  2. Az "ötvenes évek"
    1. Óvodák
    2. Általános iskolák
    3. Középiskolák
    4. Felsőoktatás, pedagógusképzés
  3. Forradalom és rendszerváltás között