Vaskó Péter : Árnyéklovasság. Vang So verseskönyve

 

 

Őrség a Nagy Falon

 

TÉL

Ki vagy

Árnyéklovasság

Február

Az elvetett mag

Téli kertész

 

TAVASZ

Hajnal-közeli állapot

Az ifjú Vang So

Április

A főváros elfoglalása

Vang So színházba megy

Két rövid

Ha félni kezdünk a jó napoktól

Társbérlet

Vörös és fekete

Május

A legdrágább lány az északi kikötőben

Addig hívják, elérkezik

 

NYÁR

Testőrök indulója

Lóugrás

Vang Sót bemutatják az udvarnál

Titkos vidéki ágyas

Július

A hősök köszöntése

Kihallgatás

A Nagy Hadjárat előtt

Kérdés a helyesen feltett válaszra

Udvari emberek

A nyár nyilvánosháza

Fényerő

Császárnő

Él

A lovasság rohama

Halott ember, eleven ember egy asztalnál

Augusztus

Eltépik szelíden

Tanka

 

 

Az írnokok

 

Sok kis apró,

helyettes áldozat,

alig látszanak,

épp csak megtörik a fényt,

árnyékuk sovány, híg leves,

s mint szorgos,

névtelen bogarak

hazahordják gazdáik becsületét;

– a család büszke:

apa a nagy emberek

házában dolgozik –,

minden hangsúlyra

külön szavuk van,

elbújnak mélyen

kulcsra zárt magukban,

hol nincs egyetlen

fölösleges bútor,

 

szakértők a szürkeségben,

száraz,

sziklaszéli zuzmók.

 

 

ŐSZ

Vang So ősze

Maradjunk még

Sarkamban a hold

Vang So részegen járja a várost

Október

Az írnokok

Hónapos szoba

Ősz szálak

Ha utaznál mégis

Talált tárgy

Kőhíd a Nagy Folyón

Vang So őszi ünnepei

November

Őszi vetés

 

TÉL

Visszavonulás a hegyekbe

Fényárnyék

Avar

Szomszéd

A térkép hátoldala

Favágókkal ebédel

Vang So verse öregségéről

Az udvar halottai

Esti sakk

Családi kör

Tél-fehér vers

A lovasság látogatása

Vang Sót eltemetik

A halál befejezése

 

 

 

vissza            címlap          előre

 

Gépeskönyv

2002