|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
345 A vég indítéka: kifut nyílt színre az ábránd, a taps nem ismer vihart, bevasalják. A vég bűvölete: elkezdődik az árnyék, elemelik a tükröket, a rejtekhely már magától adódik. A vég varázsa: aki már nem világít, jól végezte dolgát, gyanútlan fénybe keveredik. A vég befejezése: aki mindenkit megelőzött, most körülnéz, csendet kér, és leállítja a csodákat. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002