|
Kibédi Varga
Áron: Hántani, fosztani |
||
|
279 Most arra várnak, aki akarva-akaratlan mindig fut, mindig a pálya szélén fut, aki sorsot pecsétel, ingatag órákat. Aki megvált, nem fut, óráit betakarja, villámokat terel és lelket önt, tölt hangos poharat. Most arra várnak, aki hódít nőt-férfit-országot, aki az életet elmarasztalja. Aki marasztal, nem hódít, kitárja a fehérlő kapukat, bearanyoz, mint a tegnap, mint a nap. |
||
|
[címlap] |
|
|
2002