Verses Tízparancsolat

(1510-nél nem később)[1]

 

Dicséretös az ember

Istennek előtte,

Ki Urának Istenének

Tudja akaratját.

Melyet meg nem tudhatonk,

És nem idvezölhetönk,

Ha meg nem tanóljuk

Az tíz parancsolatokat,

Kit kiada Úristen

Mojzes prófétának.

 

Egy Istent higgy; heában

Nevét nem emléhhed;

Innepet ilj ; atyádat,

Anyádat tiszteljed.

Ne ölj, soha ne urozz;[2]

Testi bínt eltávoztass;

Hamis tanó ne légy;

Más embernek jószágát,

feleségét, leányát

Bűnre ne kévánjad.

 

Akarunk-e bémenni

Fényes Mennyországban?

Tartsunk parancsolatot

Ez gyarló velágban.

Sirassuk meg bínönket,

Távoztassuk azokat,

Menden kétség nélkül

Megyönk örök életbe,

Megígérte Úristen,

Jézus Krisztus, Ámen.

 



[1] A vers forrása: Példák Könyve 31-32, kritikai kiadása: CodHung 4, 205-207, szövegközlésünk forrása: Szöveggyűjtemény 512.

[2] ne lopj, ne orozz