|
|
|
||
• Jelentés • Útravaló • Barátság • Zárlat • hiba |
|
Egy pontos ember (Egypontos ember vagyok) Betonszürke Duna fölött a
Hold Úgy ragyogott az arcom
amint rád hajolt Mint kóbor állat alkalmi
gazdájára Lestem körbe szobádat Görbe asztallábat elhagyott
kulcsokat Tőrbe csaltál
tőrbe csaltalak (és persze az ágyat) Őrületünk túl sokat
visz el s örülhetünk (persze a tükröt) ha a
szoba közepén összeütközünk Hiszen a gumi véd és (nagy
hibája!) Ruganyos apró ráncok a szád
szélén Őszre üldöztük egymást s a végén már huzamos ideje
csak A huzatos szanatórium . a huzatott elvtársainkkal Fakó-kék és lángvörös
kegytárgyainkkal Fülöncsípések ásítások
holnapi illatok nyoma Majd egy csók és más semmi
(ne kérdezd, hova) Szóval rönkkel együtt a
kémény is elégett (próbálj meg szívfalba
verni éket) Nem mi, csak én vagyok
pontos (te fontos) várok
rád vállveregető sárkányeregető ostoba
szerelem nyeregben érezheted magad (milyen egy lovas ha a lóra
ragad?) mert ha kell én végtelen
pontos vagyok (és persze a
merülőforralót) De hiába kéred, hogy
menjek. Maradok. (Sajnos útközben
elvesztettem egy bolhát. Mondtam már? Nyertél egy
szolgát és persze a hűtőszekrényt) |
|
• Lósirató • Mivolt • Öregség |
|
||||
• Búcsú • Levél • Éberség • Őrszó |
[ezredvégi szerelmek] • Réka • Szeretet • Magány • Szerelem • Tuskó • Figyel rám ötven másodpercre! • Sorsoló |
|||
|
|
|||