MIKES KELEMEN: MULATSÁGOS NAPOK. 0013


Hétfö.

A honoria törvénye szerént. tizen egy ora felé. az egész társaság az ebédlö palotára gyülekezék. és a még ( a még [g - elõbbi k-ból? javítva.] ) ebédhez le ülének. ki ki elé beszéllé, hogy miképpen töltötte volna el az idöt. a ferfiak elé beszéllék vadászattyokot honoriánok, a kis aszonyok pedig ki ki a maga mátkájának meg mondá hogy miben foglalatoskodot, mi ma eleget varottunk, olvastunk. mondá a jó kedvü hilária. de nevettünk is. mert az ablakrol láttuk. hogy julius leg utollyára ment ki vadaszni. és leg elöbször jött haza. azért semmit nem is hozot. talám félt a bübntetéstöl ha a tizen egy orát el mulattya. julius kedvesen halgatván ahilaria tréfáit. kezdé magát mentégetni. de félben kelleték hagyni, mivel asztalhoz ülének

Három orakor pedig a hilária törvénye szerént az egész társaság a kertbe gyülekezék. és a szöllö lugosok. a pásitra szönyegeket teritének. és elegyesen kerekben ( kerekben [kerékben-bõl javítva az ékezet áthúzásával?] ) le ülének. és hilária mondá, nem tsak a nagy országos dolgokra, de még a mulattságra is kel törvényt szabnom. mint hogy már törvény tsinálonak tettenek, atörvény pedig abbol áll, hogy a ki ajátékot el veszti, annak zálogot kell adni; és addig ( addig ki nem adgyák az zálogat. ) ki nem adgyák az zálogat. a még azt egy szép historiával. ki nem válttya. erre a férfiak reá állának, de a kis aszonyok egy kevesé vonogatni kezdék magokot. de azok is reá állának..

A játékot el kezdvén. ugy esék. hogy leg elöbször octavius veszté el, a zálogot pedig a mátkájának. Constantiának kelleték adni: ennek mindenik örüle hogy ö vesztette volna el, tsak az egy Constantia mint egy szánta egy kevesé octaviust, octavius pedig azt semminek tartván. minden halogatás ( halogatás [t - s-bõl javítva.] ) nélkül igy kezdé el.

[p 0014] AZ ELEONORA DE VALESCO. HISTORIÁJA

Minek utánna Cromvel. ez az usurpator. meg erösitette volna hatalmát. az ö urának. az angliai királynak elsö károlynak halálával, minden tehettségivel azon volt hogy a szomszédságában lévö országok tölle tarttsanak, és hogy hasznára fordithassa a franczia, és az austriai ház közöt valo haboruságot, és az alat a még ezen két monárkának a követtyeket kik londinumban valanak szép reménségek alat biztatá, és elhiteté., akik is azon valának, hogy ötet, a magok részekre fordithassák, ö az alat olyan dolgokrol gondolkodot, a melyeket azok meg nem tudhatták, de söt még Cromvel anyira kedvezet a spanyol követnek.,és olyan igéreteket tett néki, hogy azt gondolák., hogy egy követ sem lészen nyerteseb nálánál. de az ígeretit meg nem erösitté néki. 5 De azonba Cromvel alatomban. hatvan hadi hajot készitete. és azokot meg raká nyolcz ezer emberel. mind olyanokal. kik ö alatta sokszor gyözedelmesek voltanak, ez a hadi készület az egész auropát nagy gondba hozá, a spanyolokon kivül, akiket el amitotta volt. a Cromvel szines baráttsága, de mely igen el álmélkodának ahiren. a midön meg tudák. hogy ennek a flottának, a kinek vicé admiralisa pen, a kánária szigetéhez kellene gyülekezni, és hogy a barbádos szigetében. még két ezer embert kell fel venni., akkor észre vévék a cromvel tsalárdságát., és által láták, hogy ámérikában valamely eröségeket akarna el venni. 5 Erre valo nézve nagy siettségel küldének posta hajokot, kik hirt adnának mindenüt az eröségekben, és ezek ollyan szerencsések valának hogy elöb érkezének amérikában mint sem az anglus hajok, az anglusok pedig sok helyt ki szállának, de sohult nyertesek nem lehetének. a spanyolok mindenütt olyan készen várták, és oly vitézül viselték magokot,. hogy az ellenség látván hogy semmit sem nyerhetne rajtok. a jámbor szigetére menének, és meg vevék a port rojál nevü eröséget. ugyan ezen szigetben., a buenos ayres nevü város mellet egy spanyol urnak, dom bernardo válesconak a házát fel prédálák. és szerencsétlenségére, az ö leánya Eleonora de valesco ót találkozék, egy nehány tselédivel együt. akiket meg ölték, vagy rabbá tették az ánglusok