MIKES KELEMEN: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK ÉS MISSZILIS
LEVELEK. 0229
[139.]
fetislán 26 aug. 1738.
kedves néném. a
kegyelmed parancsolattyára orsovát meg vevök, már most nem
berdot, hanem allát kiáltanak bene., ez a változás eszerént
mene végben. a komendans látván hogy avezér tellyeségel el
nem szálana alolla, valamég meg nem venné: azt is láta hogy
az ágyuk az kö falakon igen sok ajtokot tsinálnának minden
nap. de leg inkáb a vivé a fel adásra, hogy a hada igen
betegeskedet. mer a sok nyoghatatlanságon kivül, asziget igen
egéségtelen, tegyük ehez azt is, hogy a vezér ki kiáltatta
volt. hogy a ki ostromra megyen. annakhuszon ött tallérja
leszen. erre valo nézve. sok száz jantsár iratá fel magát.
az illyen hirt ha meg vitték avárban. gondolkozhatak a fel
adásrol., a komendáns ( a komendáns meg izené ) meg
izené 12 dik avezérnek. hogy küldene valakit hozája, akivel
végezhesen a vár feladásárol. a vezér ibrahim effendit
küldé, aki is mindeneket el végezvén, 15dik a komendans a
vezérhez jöve, nagy tisztelet5tel fogadá: és avezérnek. a
várat fel adá; ( fel adá; aki ) aki is ajándékal
botsáttá viszá, ugyan [p 0230] azon anapon ajantsárok el
foglalák a várnak egyik kapuját. a még egészen kitakarodik
a német belölle. ugyan azon estve meg lövék örömét a
táboron, a mi hadunk máris kez oszlani. és talám tsak mi
maradunk avezérel, az idén nem is tart továb a hadakozás, ami
dolgunknak is tsak hamar vége lesz. avezér azt izené tegnap
a fejdelemnek., hogy készüllyön mert 30 ezer emberel, temes
vár felé mehet, ma pedig meg izené, hogy nem is kel
erdélyröl gondolkodni. hanem arol,. hogy véle vidin felé
menyünk, az Isten meg oltalmazta édes hazánkot arablástol.,
elég ahogy, holnap innét meg indulunk. és el hadgyuk a fekete,
szalmával, földel. füvel, fövényel elegyesen sült kenyeret
avezér meg igérte hogy az uton szemben lesz a fejdelemel. meg
lásuk. ezel maradok kegyelmednek. ( kegydk. )
[140.]
vidin. 1. 7bris 1738.
Már most bizvást elmondhattyuk. hogy
vége vagyon a komédiának, és a theátrumrol betsületesen le
szálitának., és a vezér minden Ceremonia nélkül fel ada
rajtunk, perditio ex te Izrael. az elmult holnapnak a 27 dik
napján, fetislánt ( [Íráshiba:] festislánt ) el hagyok és
a vezér után menénk vidin felé. igen kevés had volt velünk;
a vezér meg izente volt, hogy az utban szemben lesz a
fejdelemel; a vezér mint hogy mindenkor elöttünk indult meg,
kilentz ora tájban meg szállot ebédelni, nékünk pedig azt
mondották volt, hogy ebéd után. szemben lesz a fejdelemel.,
( fejde., [Így!] ) azert utánna sietünk. hogy az ebédgye
után. a helyre érkezhesünk, de mint hogy avezérnek semmi
szándéka nem volt hogy velünk szemben legyen, azért tsak
hamar ebédelt, és a midön látta hogy közelittünk
sátorához, fogja magát, a hintojában ül. és el megyen
elölünk., emár nem volt tréfa, azután azt mondták, hogy
vidinnél lesz a szemben valo létel., a vezér vidinhez
érkezvén. sokal elöttünk. már sátorok alat volt. az egész
udvaraval. a midön miis közeliténk ( közelitenénk [i - e-
bõl jav.] ) a sátookhoz, azt izenik, nekünk, hogy most nem
lehet szemben velünk, mert roszul vagyon hanem, hanem tsak
tarttsuk a ló száját. a szálló helyünkre. a mely a duna
parton volt varoson tul. erre tsak le sütök a fülünköt,
látván hogy mitsoda durván bánnak velünk, mitsoda
változás. ennek elötte egy nehány [p 0231] holnapal. nagy
pompával vittek bé vidinben, most pediglen még a városon sem
akartak keresztül vinni bennünket, hanem a városon kivül
kivül a kertek közöt kelleték sokat kerülni, végtire a
szállo helyre érkezénk, és it sátorok alat vagyunk tsak
magunk, mint a szam ki vettettek. 29 dik érkezénk ide, már
ezután, a fejdelem sem fogja mondani. szokása szerént. hogy
nagyob betsülettel vagyon hozám a porta. mint az atyámhoz
volt; ma ebéd után azt izenék hogy a fejdelem szemben lehet
avezérel tsak menyen hozája, de egy kevés idö mulva ismét
azt izenék. hogy nem lehet. mert a feje fáj. nem akarásnak
nyögés avége. tegnap pedig innét jó regel meg indula, az
egész udvarával; és ide hagya bennünket., már itt meddig
leszünk, télre hová visznek. Isten tudgya, de azt tudgyuk hogy
a fejdelemnek ( fejdk ) azegéssége igen rosz renden vagyon,
soha nem is volt egésséges a miolta ebben az országban jött
de kivált egy darab idötöl fogvást igen sárgodik; a harag
pedig igen árt egésséginek, jó egésséget kivánok
kegyelmednek ( kegydk. )
[141.]
vidin 4 8bris 1738. (
[Keltezés:] 1738. [a kéziratban nyilván tévedésbõl] 1739.
)
E sem igen nagy vigasztalásra valo level lészen, se semmi
hirt nem irhatok a nénémnek., ( néném nek., ) mit is
irhatnék mikor senki felénk sem jö; mint ha tsak mi volnánk
török országban, ami taborunk elég hoszu, de igen keskeny.
vagyunk mindenestöl más fél százan., de most minden orán fö
nélkü, maradunk., mert a fejdelem ( fejd. ) igen rosz
állapotban vagyon. szüntelen valo forroságban, az ábrázattya
vész, a teste vastagodik. enem jó. de ö a felöl tsak mulatná
magát havolna kivel, és mivel, és tsak örömest el akarná
titkolni nyavalyáját., orvosságot nem veszen. ha nem a ki valo
járásal akarná magát meg gyogyitani. a minap a borbélyok.
és a doktorok tanátsok ellen hajora üle, és mesze le mentünk
a dunán, de a mikor visza jöttünk kettzeris el ájult. nem is
gondoltuk. hogy életben érkezék ( érkezék [Javítva:
érkezünkbõl.] ) haza, négy embernek kelletet a hajobol ki
venni. és asátorban vinni, a nyavalyának nyughatatlansága
miat, ( miat, [a - á-ból javítva az ékezet áthúzásával.]
) már egy nehány naptol fogva a sátorát mesze verette a
töbitöl. de ótt sem maradhatot, [p 0232] hanem a mi sátorunk
mellé vettetet ágyat. estig ótt feküt, estve a maga
sátorában viszá akarván menni maga nem mehetet. hanem négyen
vitték., a mint vitték volna el ájult. én azt gondoltam hogy
meg holt, és a liáltásomra magához tért, az oltátol
fogvást mind nagyobodik rajta a forro hideg. ( hideg, [e - é-
bõl javítva az ekezet áthúzásával.] ) a hus mint egy hull
rolla, de a harag el nem hagya. a melyet mind a természetnek kel
tulajdonitani. mind pedig annak. hogy nehéz néki hogy ollyan
állapotban láttya amagát lenni, minékünk készülnünk kel,
a vezér egy agát küldöt ide, hogyhajokot rendellyen, mert a
dunán megyünk le oroszcsikig. onnét tsernavodára telelni. ket
nap mulva meg indulunk, azért a leveleket arra kel igazgatni.
és azegéségre vigyázni. 5 [142.]
oroszcsik: 14 8bris 1738.
It vagyunk tehát. mint hogy ismét irok, anyi sok irtoztato
veszedelmek közöt is. de a nemes vér. vagy veszt vagy nyér.
de probál, mind azon által ide érkezénk, szerencsésen. hol
az ellenség hátán, ( hátán, hol [hol: fölé
írva.] ) hol egy nehány ezer közöt kelletet el jönünk, de
még is borbélyra nem volt szükségünk. meg kel tehát mondani
azt a nagy veszedelme, nem nagy veszedelemé a midön anyi sok
ezer viza közöt kelletet el mennünk. hát ha fel forditották
volna a hajonkot. elég a hogy ezen holnapnak a 6dik napján mind
hajora ( hajora <ülénk.> ülének ) ülének a bujdoso urak,
ugy mint, Csáki ur.zai urfi, Ilosvai, pápai, dászti, ez olasz.
pázumány uraimék. és magam, afejedelmet ( afejedel met
) pedíg igen nyomorult állapotban tevék a hajoban. és nem
akará. hogy egyikünkis lenne véle a hajojában, a melyet mi
nem igen bántunk. mert nagyob mulattságal vittük végben a
vizi utunkot a bizonyos a dunán le menni. mert minden két ora
mulva nagy szép szigetekre találtunk, és némelykor meg
lehetös városok mellet mentünk el. a városok pedig mind
török ország részin vannak, a hires nicápoly a többi
közöt volna leg szeb. de igen ocsmány helyre vagyon épitve,
a városal által ellenben [p 0233] szakad a dunában az édes
olt vize, tsak azt sem láthattam suhajtás nélkül., mert olyan
édes hazábol foly ki, a honnét 31 esztendötöl fogvást
vagyok ki rekesztve., mint hogy veszedelmes volna éttzaka
járni., azért minden estve ki kötöttünk valamely sziget
mellé. gyakorta a sziget parton, ( parton, tsak ) tsak
a tormához kötötték a hajot. mert olyan vastag gyükerek
vannak, mint a szekér rudgya. ha meg reszelik sárga. és jó,
ha mindgyárt eszik. de izetlen. ha egy keveset áll. reszelve.
vér ontás is volt. mert ki vált., ( mert kivált:
[Fölösleges ismétlés.] ) havasföldbe részin valo
szigetekben, tsak nem mindenütt találni sertéseket, vadok vagy
szelidek nem tudom, mert azok örökké a szigetekben laknak tsak
magok, talám gazdájok is lehet elég hogy, egy szigetben
kettöt meg öltünk., jól laktunk. meg bennek tartot, de menyi
átokal ettük. mert a fö hajosunk török volt. eleget
mondotta. hogy meg szeplösitettük a hajoját. mi azt tsak
nevettük, õ néki pedig tsak kelletet nyelni a siros füstöt,
a mitsoda jó muszulmán volt. talám el is adta azután
ahajoját, azért hogy tisztátalanná lett volt a diszno hustol.
tegnap ugy mint 13 dik ide érkezénk szerencsésen Istennek
hálá. a fejdelem már ide érkezet volt, igen nyomorult
állapottyában, innét már tsak hamar tsernavodára megyünk
ezel maradok.