MIKES KELEMEN: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK ÉS MISSZILIS LEVELEK. 0090


[55.]

rodosto 18 aug. 1724

Édes néném. ha tudná kéd micsoda nagy buba vagyok, ( vagyok, [Beszúrás.] ) meg esnék akéd szive rajtam. és el olvadna, valamint a vaj atüznél. ( atüznél. és [és: fölé írva.] ) és rántottát fözhetnének véle. gondold el édes néném, mar két naptol fogvást az urunk nincsen itt. kilencz mély földnire ment vadászni. oda lészen vagy két hétig, engemet itt hagyot hogy gondot visellyek aházra. és a cselédekre, csak bátyám itthon maradgyon. mert ö nem udvaros, szány, édes néném, szány, ihon vadászni nem mehettem. minden nap susihoz kel mennem, foglyot nem löhetek. csak susival kel beszélgetnem, micsoda nagy böntetés enekem. bár csak egy holnapig tartana a büntetés. de akár meddig tarttson. de addig ugy busulok. hogy majd meg halok örömömben. a minap susival beszélgettünk hogy mint lett aházasága, és hogy ennek elötte más fel esztendövel nem gondolta volna hogy grofné legyen belölle. (noha jó erkölcsiért meg érdemlette). elég ahogy, abeszélgetés közben, elébeszéltem neki hogy micsoda csufos, és szerencsés házassága lett egy aszszonynak, kédnek is elé beszéllem had tellyék az idö, franczia országban. egy városi gazdag bironak, az iro deákja, meg szeretvén egy lányt,. meg kéri, és alakadalomra napot rendelnek. ótt pediglen közönségesen az a szokás vagyon. hogy a lakadalom napjan. az ebéd, és a tántz estig tart. és estve. mennek. a templomban. az esketésre, és onnét az ágyban. elég ahogy. az iró deák. vígan volt ebéd felet. és ebéd után. tánczban viszi a mátkáját, a kí is a táncz közben, örömiben. vagy mi képen. egy kis szelet talált bocsátani, az irodeák azt meg halván. el szégyenli magát. és az a kis szél. ugy meg hidegiti benne a szeretetet, hogy a tánczot el hadgya. és meg izeni a mátkájának. hogy ellene mond a véle valo házaságnak. és férhez mehet. a kihez neki tettzik, el itélheti kéd hogy micsoda szomoruságal fogadá a leány ezt a követséget. mások pedig neveték a deák együgyüségét. elég a hogy, a biró másnap meg ( meg tudván. ) tudván. hogy miben mult el aházaság. hivattya az iró deákját. minden képen eleiben adgya oktalan cselekedetit. hogy egy olyan csekély dologért a melyet csak nevetni kelletet volna. a házaságot félben hadta. a biró látván hogy nem akarna magában szálni, és a leányt el venni, mondá néki. hogy mivel a ( a [?] leánynak ) leánynak ellene mondottál. énnekem gondom lészen reá, hanem meny el a házamtol. azután a biró ( a biró meg ) meg mondgya aleánynak. hogy ö elveszi [p 0091] ha hozzája mégyen, aleány azt nagy szerencséjinek tartván. reá áll, a biró csak ( csak hamar; ) hamar a lakadalmat meg csinállya, de öreg lévén, csak keveset lakhoték a feleségivel. és sok pézit, joszágát a feleséginek hagyá. aki is azután parisban ment, és ót uri aszony modra kezde élni. mint hogy szép volt. egy öreg gazdag generalis meg szereti, és el veszi. de eztet is csak hamar ki szolittyák avilágból. és ez is mindenit a feleséginek hadgya. nó már nagy uri. és gazdag aszszony lett belölle csak hamar; de még a szerencse fellyeb vitte. mert Casimirus király ( király le tévén ) le tévén a lengyel országi királyságot párisban ment lakni, és ( és ót ) ót meg látván a mi szerencsés aszszonyunkot, meg szereti, és el veszi, de mind azon által ugy hogy, csak titkos felesége legyen. az aszszony nem törödvén azzal. ha királynénak nem hittzák is, mert valóságoson az volt. ha titkon is. mind ezekböl meg láttyuk édes néném hogy mely csudálatos uton vezetetünk. ha szinte az utat nem üsmérjük is. és hogy gyakorta, a szerencsétlenség, szerencsére szolgál, valamint a mi titkos királynénkal történt. mert ugyan is ki ne gondolta volna hogy az a kis szél. holtig valo ártalmára ne legyen. de nem hogy ártalmára. de a tette szerencséssé. és anélkül. csak alacson rendben maradot, volna. és az a kis szél vitte ötet. a szerencsének parttyára. de nem jovallom mind azon által a leányoknak. hogy az ollyan széltöl várják szerencséjeket. mert az illyen példa soha meg nem történt. de mit ( mit mondgyunk ) mondgyunk az iró deákrol. azt mondom hogy csak az ollyan szélre volt érdemes, ugy tettzik mint ha az a frater, csak a szélnek csinált lakadalmat. ugyan csak azzal is maradot, ( maradot, a mely deákbol ) a mely deákbol az ollyan szél ki fujja a szeretetet, meg erdemli hogy a leányok ( a leányok sok babot, ) sok babot, és retket egyenek. és ugy meg füstöllyék, valamint a sodort. tudom hogy kéd is erre itéli öket. édes néném itt most en vagyok azur. ugy töltöm az idöt amint lehet. hol jol. hol roszul. hol joban. hol roszban, de csak telik, én is ballagok véle együtt, de azt kellene bánnom. hogy nem ugy töltöm. amint kellene, és csak akor akarok jo lenni a mikor meg házasodom. a bizonytalan, és most kellene jo lenni, hogy akor jobb lehetnék. csak azt kel tehát mondani édes néném. maradok a kéd rosz szolgája.