KOVÁTS JÓSEF: A' VALLÁS, AVAGY AZ IFFJABB RACINNEK
A' VALLÁSRÓL ÍROTT MUNKÁJA. 0127
De mi nagy test háborítja amott a' földet 's Eget?
Szikrázó és hoszszan nyúló üstökével fenyeget;
Jelent e' szörnyü tünemény melly sok veszedelmeket!
Alávaló köznép; de te ne rettegjed ezeket.
Ezek egy nagy
Ítéletnek szomorú Követei,
Rettegjék a' Királyok, vagy
azok' Ministerei. ( Virgilius szerént, soha több
üstökös tsillagok nem látszottak mint a' Cesár'
halálakor: Nec Diri totie arsere Cometae -- Whiston
azt állítja, hogy az özönvizet is egy a' földhöz
felettébb közelítö üstökös tsillag okozta, és hogy
illyen okból fogna származni az utolsó naponn az egész
Világnak meggyúladása is. )
De hogy ér rá az Ég erre,
vagy hogy betsül így minket?
Tsak egy bagoly' szava
kövé fagylalja szíveinket. ( Ezt teszi halálos jellé
Didónak Virgil. Aeneid. 4. (2 ... ] )
Ég! ne óltsdel
tsillagidat, hadd légyenek meggyúlva,
Ha egy pohár leesik
is, nézzük mi elsárgúlva. ( Az illyen babonák a'
Görögöktöl a' Romaiakhoz, azoktól pedig mi hozzánk is
elszívárogtak. Minden nemzetek tartnak némelly dolgokat
veszedelmes és gyászos jeleknek; a'
ptrüszszentésböl, fül tsengésböl, szem
viszketegségböl, a' köznép mindenkor jövendölni
szokott. Az emberi gyengeség mindenütt mindenkor hitt
boszorkányokat, megígézéseket, álmokat 's a' t.
Somnia, terrores Magicos, miracula, sagas, nocturnos lemures.
Horat. )
[p 0128] Bátorítsatok Vará'slók, babonás
tudományok,
Görbe botok, nyakba kötök, karikák,
talizmányok ( Mind ezek a' babonaságnak eszközei, mint
minden tudja. A' Talizmánok némelly értzre vagy köre
metszett figurák voltak a' Régieknél, mellyeknek
hordozásokkal akarták sokan megnyerni a' jó szerentsét.
p. o. Hitték hogy ha valaki a' Venus' képét ezüstre vagy
köre metszve hordozza, tehát az jó kedvü és szép
lesz'; a' ki a' Merkuriusét, a' Kalmárságbann és
játékbann szerentsés; a' ki a' Marsét, jó Katona lesz'.
Lásd Broughtont. ) 'S más segédek, a' mellyekhez nyúl a'
tudatlan elme,
'S nö e' bolond találmánnyal reménye, és
félelme.
A' számtalan tévelygések raja, mellyeket
szüle
Égyiptom, az ö kebléböl tsak hamar kirepüle.
( Égyiptomban vólt, valamint a' Tudományoknak, úgy a' hibás
vélekedéseknek is hazája; én innen költöztek mind ezek
Görög Országba. Mitsoda képtelenségeket hittek pedig a'
Görögök, lehet látni Plutarchusbann. Anaximenes azt mondotta,
hogy a' tsillagok mint megannyi szeg fejek az égnek
Kristályán; Anaxagoras, hogy az köböl van, a' nap pedig
olly nagy tüzkö mint Peloponesus' szigete. ) Görög
Ország' kies földjénn megszállt gyönyörüséggel,
'S e' Nép, mellyet elaltatott egy édes részegséggel
A' muzsika, a' Vers, a' tántz, a' játékok szépsége,
Scopás', Apelles' Homerus' igézö mestersége. ( Scopas
híres Görög kép-faragó, élt a' K. e. 430 esztendökkel.
A' Világ' hét tsudái közzé számláltatott Mausol
Monumentumának napkeletre nézö oldalát Scopas készített;
a' Diána' Efesusi Templomábann is sok oszlopokat. -
Apelles híres Görög festö, élt a' K. e. 300
esztendökkel; híres festései a' Szerentse, az egy
szemü Antigonus, a' tengerböl kijött Venus, és egy ló,
mellyet valóságos lónak gondolt más eleven ló. N. Sándor
tsak Apellestöl engedte magát lefesteni. - Homerus egy igen
híres és igen régi Görög Poéta élt a' K. e. mintegy ezer
esztendövel. )
[p 0129] Mind szemét, mind fülét a'
szép Tudománynak szentelte,
Az Ég' 's a' Föld' sok
tsudáit többé nem is ügyelte.
Tudósaik mindezeket igen
ritkán tsudálták,
A' Római Böltsek pedig soha sem is
vi'sgálták.
A' Természet helyett, Lukrétz' Mesterével
van teli, ( A' Lucretius' Fizikája igen hibás. Virgilius
mindenkor nagy Poéta, a' Georgiconbann is; de sokszor
roszsz Fizikus, és sokat meséll a' Természetröl. )
's tsak a' búja Epikurus' álmait énekeli.
Gyözni
vágytak, 's nem beszéllni Mársnak e' gyermekei, ( Még az
ékesenszólás' mesterségét is másoknak ígéri
Virgilius: Orabunt causas melius. )
A' had'
mesterségi lettek minden mesterségi.
Betsülik a' Föld
Urai a' Tudományt kevésre,
Azt mondák, hogy a' vizekbe jár
le a' nap fekvésre, ( Némelly nemzetk azt hítték, hogy a'
földet Elefántok hordozzák; mind a' Görögök mind a'
Rómaiak pedig azt képzelték, hogy a' nap a' tsillagok, a'
Tengerbe mennekle, hogy megfrissüljenek. )
Hogy a' keres
bóltozat a' tengerre nehezkedett
Földet, levegöt ragyogó
üregével béfedett;
Hogy ama' nagy Oceánnak, melly a'
Természet' Attya,
Nedves karja köröskörül Földünket
szorongatja.
Tsak ennyire mentek, 's keze a' hadi
dühösségnek, ( Seneca elöre ellátván, hogy
jövendöben sok dolgokat felfognak találni, azt mondotta a'
maga idejéröl, hogy akkor a' Természetnek pitvarában
voltak az emberek; Initiatos nos esse credimus; in
vestibus naturae haeremus. )
Így óltáel szép
reményét az igaz Böltsességnek.
Nagyságával majd
hogy Róma erejét megfogyatá,
Lántzai köztt e' Világot
már tsak alig tarthatá;
[p 0130] Rabszolgákkal
Országának keble megterhesüle,
Bár tarták két nagy
Oszlopok, felette megrendüle; ( A' Napkeleti, és
Napnyúgoti Birodalmak. )
'S hogy Augusztulus alatt a'
gyözö Heruloknak
Kezek által ledült széke a' régi
Césároknak;
A' Konstantinokét is megrázta annak
romlása,
Ama' híres Tsábító majd a' Sarratzén pajtása,
Egy szörnyü nagy Hatalomnak fundamentomot rakott. ( A'
Kalifák' Birodalma, mellynek Mahomet vetettemeg fundamentomát,
sokkal félelmesebbé lett a' Törökök' és Saracenok'
egyesülése által. )
Melly az Eúxin motsáros tavából
okádtatott
Sok nép által, azután még félelmesebbé leve,
Míg Mahomet, kinek e' név alatt második neve,
Ostora e'
Földnek, Dísze a' Török hatalomnak,
Konstantzinápoly
mennyköve lett, 's véle Trapezomnak.
Óh szörnyü Nap!
mellyen olly sok kintsek megemésztettek, ( Mikor iIdik
Mahomet Tsászár megvette Constantzinápolyt, á'
Tsászároknak palotái, sok faragott és festett képek, a'
régiségnek legritkább maradványival megrakott
könyvesházak, mind felégettettek ettöl a' Tudományokat és
mesterségeket gyülölö néptöl. A' Musulmánok már
641benn Alexandriábann a' fördö vizeket, ennek híres
Bibliothékájának könyveiböl rakott tüzzel melegítették.
Egy Kalifa megkérdeztetvén mit kell tsinálni ezekkel a'
Könyvekkel, mellyek 600000 darabokra számláltatattak, azt
felelte: "Ha az Alkoránnal meg nem egyeznek, megkell égetni:
Ha megegyeznek, úgy is megkell égetni; mert maga az Alkorán
elégséges." Lásd Roustán. T. V. )
A' régiség'
emlékezet-oszlopi porrá lettek;
Mellyenn a' kegyetlen
Gyözö bolond boszszúállással
Mutogatá nagy
hatalmát tsupán tsak a' rontással.