KOVÁTS JÓSEF: A' VALLÁS, AVAGY AZ IFFJABB RACINNEK A' VALLÁSRÓL ÍROTT MUNKÁJA. 0127


De mi nagy test háborítja amott a' földet 's Eget?
Szikrázó és hoszszan nyúló üstökével fenyeget;
Jelent e' szörnyü tünemény melly sok veszedelmeket!
Alávaló köznép; de te ne rettegjed ezeket.
Ezek egy nagy Ítéletnek szomorú Követei,
Rettegjék a' Királyok, vagy azok' Ministerei. ( Virgilius szerént, soha több üstökös tsillagok nem látszottak mint a' Cesár' halálakor: Nec Diri totie arsere Cometae -- Whiston azt állítja, hogy az özönvizet is egy a' földhöz felettébb közelítö üstökös tsillag okozta, és hogy illyen okból fogna származni az utolsó naponn az egész Világnak meggyúladása is. )
De hogy ér rá az Ég erre, vagy hogy betsül így minket?
Tsak egy bagoly' szava kövé fagylalja szíveinket. ( Ezt teszi halálos jellé Didónak Virgil. Aeneid. 4. (2 ... ] )
Ég! ne óltsdel tsillagidat, hadd légyenek meggyúlva,
Ha egy pohár leesik is, nézzük mi elsárgúlva. ( Az illyen babonák a' Görögöktöl a' Romaiakhoz, azoktól pedig mi hozzánk is elszívárogtak. Minden nemzetek tartnak némelly dolgokat veszedelmes és gyászos jeleknek; a' ptrüszszentésböl, fül tsengésböl, szem viszketegségböl, a' köznép mindenkor jövendölni szokott. Az emberi gyengeség mindenütt mindenkor hitt boszorkányokat, megígézéseket, álmokat 's a' t. Somnia, terrores Magicos, miracula, sagas, nocturnos lemures. Horat. )
[p 0128] Bátorítsatok Vará'slók, babonás tudományok,
Görbe botok, nyakba kötök, karikák, talizmányok ( Mind ezek a' babonaságnak eszközei, mint minden tudja. A' Talizmánok némelly értzre vagy köre metszett figurák voltak a' Régieknél, mellyeknek hordozásokkal akarták sokan megnyerni a' jó szerentsét. p. o. Hitték hogy ha valaki a' Venus' képét ezüstre vagy köre metszve hordozza, tehát az jó kedvü és szép lesz'; a' ki a' Merkuriusét, a' Kalmárságbann és játékbann szerentsés; a' ki a' Marsét, jó Katona lesz'. Lásd Broughtont. ) 'S más segédek, a' mellyekhez nyúl a' tudatlan elme,
'S nö e' bolond találmánnyal reménye, és félelme.
A' számtalan tévelygések raja, mellyeket szüle
Égyiptom, az ö kebléböl tsak hamar kirepüle. ( Égyiptomban vólt, valamint a' Tudományoknak, úgy a' hibás vélekedéseknek is hazája; én innen költöztek mind ezek Görög Országba. Mitsoda képtelenségeket hittek pedig a' Görögök, lehet látni Plutarchusbann. Anaximenes azt mondotta, hogy a' tsillagok mint megannyi szeg fejek az égnek Kristályán; Anaxagoras, hogy az köböl van, a' nap pedig olly nagy tüzkö mint Peloponesus' szigete. ) Görög Ország' kies földjénn megszállt gyönyörüséggel,
'S e' Nép, mellyet elaltatott egy édes részegséggel
A' muzsika, a' Vers, a' tántz, a' játékok szépsége,
Scopás', Apelles' Homerus' igézö mestersége. ( Scopas híres Görög kép-faragó, élt a' K. e. 430 esztendökkel. A' Világ' hét tsudái közzé számláltatott Mausol Monumentumának napkeletre nézö oldalát Scopas készített; a' Diána' Efesusi Templomábann is sok oszlopokat. - Apelles híres Görög festö, élt a' K. e. 300 esztendökkel; híres festései a' Szerentse, az egy szemü Antigonus, a' tengerböl kijött Venus, és egy ló, mellyet valóságos lónak gondolt más eleven ló. N. Sándor tsak Apellestöl engedte magát lefesteni. - Homerus egy igen híres és igen régi Görög Poéta élt a' K. e. mintegy ezer esztendövel. )
[p 0129] Mind szemét, mind fülét a' szép Tudománynak szentelte,
Az Ég' 's a' Föld' sok tsudáit többé nem is ügyelte.
Tudósaik mindezeket igen ritkán tsudálták,
A' Római Böltsek pedig soha sem is vi'sgálták.
A' Természet helyett, Lukrétz' Mesterével van teli, ( A' Lucretius' Fizikája igen hibás. Virgilius mindenkor nagy Poéta, a' Georgiconbann is; de sokszor roszsz Fizikus, és sokat meséll a' Természetröl. )
's tsak a' búja Epikurus' álmait énekeli.
Gyözni vágytak, 's nem beszéllni Mársnak e' gyermekei, ( Még az ékesenszólás' mesterségét is másoknak ígéri Virgilius: Orabunt causas melius. )
A' had' mesterségi lettek minden mesterségi.
Betsülik a' Föld Urai a' Tudományt kevésre,
Azt mondák, hogy a' vizekbe jár le a' nap fekvésre, ( Némelly nemzetk azt hítték, hogy a' földet Elefántok hordozzák; mind a' Görögök mind a' Rómaiak pedig azt képzelték, hogy a' nap a' tsillagok, a' Tengerbe mennekle, hogy megfrissüljenek. )
Hogy a' keres bóltozat a' tengerre nehezkedett
Földet, levegöt ragyogó üregével béfedett;
Hogy ama' nagy Oceánnak, melly a' Természet' Attya,
Nedves karja köröskörül Földünket szorongatja.
Tsak ennyire mentek, 's keze a' hadi dühösségnek, ( Seneca elöre ellátván, hogy jövendöben sok dolgokat felfognak találni, azt mondotta a' maga idejéröl, hogy akkor a' Természetnek pitvarában voltak az emberek; Initiatos nos esse credimus; in vestibus naturae haeremus. )
Így óltáel szép reményét az igaz Böltsességnek.
Nagyságával majd hogy Róma erejét megfogyatá,
Lántzai köztt e' Világot már tsak alig tarthatá;
[p 0130] Rabszolgákkal Országának keble megterhesüle,
Bár tarták két nagy Oszlopok, felette megrendüle; ( A' Napkeleti, és Napnyúgoti Birodalmak. )
'S hogy Augusztulus alatt a' gyözö Heruloknak
Kezek által ledült széke a' régi Césároknak;
A' Konstantinokét is megrázta annak romlása,
Ama' híres Tsábító majd a' Sarratzén pajtása,
Egy szörnyü nagy Hatalomnak fundamentomot rakott. ( A' Kalifák' Birodalma, mellynek Mahomet vetettemeg fundamentomát, sokkal félelmesebbé lett a' Törökök' és Saracenok' egyesülése által. )
Melly az Eúxin motsáros tavából okádtatott
Sok nép által, azután még félelmesebbé leve,
Míg Mahomet, kinek e' név alatt második neve,
Ostora e' Földnek, Dísze a' Török hatalomnak,
Konstantzinápoly mennyköve lett, 's véle Trapezomnak.
Óh szörnyü Nap! mellyen olly sok kintsek megemésztettek, ( Mikor iIdik Mahomet Tsászár megvette Constantzinápolyt, á' Tsászároknak palotái, sok faragott és festett képek, a' régiségnek legritkább maradványival megrakott könyvesházak, mind felégettettek ettöl a' Tudományokat és mesterségeket gyülölö néptöl. A' Musulmánok már 641benn Alexandriábann a' fördö vizeket, ennek híres Bibliothékájának könyveiböl rakott tüzzel melegítették. Egy Kalifa megkérdeztetvén mit kell tsinálni ezekkel a' Könyvekkel, mellyek 600000 darabokra számláltatattak, azt felelte: "Ha az Alkoránnal meg nem egyeznek, megkell égetni: Ha megegyeznek, úgy is megkell égetni; mert maga az Alkorán elégséges." Lásd Roustán. T. V. )
A' régiség' emlékezet-oszlopi porrá lettek;
Mellyenn a' kegyetlen Gyözö bolond boszszúállással
Mutogatá nagy hatalmát tsupán tsak a' rontással.