KAZINCZY FERENC: A' VAK LANTOS. 0109


UTHER. : Fiam, csendesedj! Bilincset nem csak le- törni, hanem le-szedni is lehet.

RINOLD. : Hogy a' mit tettem meg nem bántam, maga tudja a' Mindentudó: de hogy miatta az Atyám szenved, azt el nem türhetem! - Beszéld tovább Hurszt, ennél szomorúbbat már nem beszélhetsz.

HURSZT. : Isméretlenné tettevén a' Rinold öltözete által, nyomban követtem öket egész az udvarig; 's minekutánna Ulsár tömlöcre veretett, leültem a' kapu mellé, 's vizsgán néztem kik járnak bé meg' ki. Közttök láttam a' Hóhért is, pellengérivel.

RINOLD. : A' Hóhért é? - Ó bár én estem vólna inkább kezekbe!

Alvínamegnémúlva állott az ablakbann, 's nagy cseppek hembergettek alá szép mejjére. Uthernek leesett állkapcája.

HURSZT. : Bé, az udvarba, menni nem mertem, hogy rám ne ismérjenek. Ollyan szepegés köztt ültem ott, mintha az ítéletet felettem tartották vólna. - Egyszer látom, jön a' Hóhér. El vóltak ázva szemei - az egészen velömig hatott.

RINOLD. : Még a' Hóhér is sírt? - Mihez fogjak? - Hurszt, nyergeld-meg a' lovamat.

UTHER. : Majd ha én fogom hagyni, jó ember! ne elébb!

HURSZT. : Hozzá tolakodom, 's úgy tettettem, mintha nem ismérném ötet. "Az Urat [p 0110] talám valami szerencsétlenség érte, hogy illy szomorú; mondám. - Bolond! felele; én a' Hóhér vagyok; 's ez a' könyü, melly szemeimböl itt lecseppen, a' Sorsot átkozza, hogy hamarább csinált azzá, mint szívemet megkeményítette. Eggy Öreget kellett faggatnom, kinek tekintete a' megtestesült ördögöt is angyallá változtathatja. Ö az Atyja annak a' - "Ó Nemzetes Uram, itt egy becstelen szót mondott.

RINOLD. : Mondd-ki, mondd-ki bátrann!

HURSZT. : "Annak a' gazembernek, a' ki a' KIrály gyermekét ellpota," - ezt mondá. -- 's továbbá még azt vetette hozzá, hogy Ulfárból azt akarják kisajtólni hogy te hová hoztad-el Alvínát? de az Öreg egy szót sem vall; 's a' Hóhér azt esküdte elöttem, hogy Ulfár egészenn ártatlan!

RINOLD. : Ó Atyám, Atyám!

HURSZT. : Így beszéllgettünk eggyütt, midön egyszerre trombitaszó hallatszott a' folyosóról, 's a' Fegyvernek ezt kiáltotta-le három ízbenn, hogy a' ki valamit tud a' királyi Hölgy felöl, késedelem nélkül jelentse magát az udvarnál; külömben a' Tolvaj' atyja, ha ö, és az ellopott Hercegné, harmad nap alatt vissza nem jön, irtóztató kínokkal fog halálra gyötrettni.

RINOLD. : Hálá légyen az Istennek! Én halok-meg, nem ö!

ALVINA. : Meg' én!