BARÓTI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG. 0319


Méhek.

A' Méhek' tsuda dolgairól éneklek ezentúl,
Mellyeket a' Költök Fejedelme Romának határiñ
Éneklett vala. Nagy Vers-szerzö lelke! botsáss-meg,
Hogyha furuglyámat magam-is meg-fúvom utánnad,
Mellyet végtelenül meg-elözött pásztori sípod.
Titkokat emlegetek; 's valamint gyöngy versei Virgilt;
Engemet-is számosb újságim ajánlani fognak.

A' Méhek az erdökböl más hajlékokba vitettek.

A' Méhek régenn hegyeket, vad házakat, és zöld-
Árnyékú ligetet kedvelltek lakni: vagy, öket
Odvasodott Tölgy-fák vették kebelekbe; vagy, a' melly
Táborozó szelek' ostromitól nem tartana, kö-szirt.
Édesded füveket, 's jó-féle virágokat adván
Nékik, meg-nyertük késöbb', hogy elöbbi lakások'
Ott hagyván, ezutánn köz'tünkk építtsenek házat.
Sárga viaszt hoztak, 's mézet várasba magokkal,
Szép példát munkára, 's kivált köz-jóra figyelmet.

[p 0320] A' Méh' elméjét, 's dolgát visgállya Maraldi.

Ám de nehéz, természeteket dél- színre ki-hozni,
'S a' köz hasznora-szabott törvénnyeket érteni: mert ha
Titikon dolgozhatnak, azonn örvendenek: a' nap'
fénnyétöl tartván, feketéllö héjnak aláaja
Dugják mézeket; és házok' rejtekjei mellöl
Ör-álló szemeket tíltnak; 's artzákra, kezekre,
Felleg-ként szállván, hajtyák a' szem-füles embert;
'S puffasztó tsípésekkel meg-ijesztik, ezentúl
Hogy ne figyelmezzen mesterségekre: 's talán több
Díszt nyernének, ha tudhatnók ezt (olly nagy okosság
'S elme vagyon munkájokbany) ha-tsak arra nem hozná
A' fö ditsöség, hogy mézet gyüjtsenek inkább.

Már ez elött eggy, Természet' kémlöja ( Hist. de l' Acad. Royale des Sciences 16 Nov. 1712 les Abeilles. p. 299 & suiv. A' tudományok' Királyi Akademiájoknak Históriája. Sz. András' hav: 16 napjánn 1712 dikbenn. A' Méhekröl, a' 299 óldalon, 's a' következendökönn. Ettöl a' szorgalmatos szerzötöl költsönöztettek azon tsudálatos dolgok, mellyek ezen könyvbenn a' Méhekröl fel-jegyeztetnek. ) ki- fejtvén
Ennek másokban sok-féle tsudájit; hogy a' Méh'
Dolgait-is ki-tanúlhatná, szép-fényes üvegböl.
Hajlékot faragott, és bel' szugolyájiba bé-ment,
[p 0321] Nem féltvén szemeit: millyen titkokra talát itt,
Askrai versekkel kedvem van közre botsátni.

A' Méhek' szállása, és közös várassa.

A' Méh, vándorló madarak' módgyára, lakását
Ismérvén, tekereg; napi tartására mezökön
Gyüjt, fel-alá-kelvén, eledelt; estvélkor akármi
Fánn meg-száll, 's rövid álommal ki- pihenteti testét.
Elmésb embereket követ, és eggy várhoz hasonló
Kasbann a' váras közepett lakik; és ne-hogy a' köz-
Jót valamelly tetemes kár érje magános haszonnak
Kedvellése miatt (bennünk' oktathat ez) étket
Közre- takar, mellyért nyáratszaka fáradot, a' vad
Télnek elö látván szük vóltát; egybe-szegödik,
'S eggy néppé forr, mellyhez ezen föld' szélyes határin
Sem rendben, sem igazságban nem látni hasonlót.

Arra teként az egéssz nemzet' törvénnye, hogy a' kínts
A' méz- országban gyüllyön, 's új magzatok által
Többes eröt vegyen, és onokáji fogyatlan idökre
Terjesszék nemek': eggy szívvel lát mindenik a' köz-
Hasznú munkához; de nem eggy a' munka közöttök:
A' nyers Ifjúság a' rétnek, dúllya gyümölttsit:
Kormáyt tartanak a' Vének, 's vígyáznak az háznak
Belsöbb részeiben; 's mellyet bé- hordtak az Aprók,
Aü kis gyenge virág' ízét el-rendelik ott-benn.

[p 0322] A' Méheknek sok rendbéli dolgai.

Kinn, 's ott-honn nap-hanyattlásig gyors dolgait üzvén
A' sereg, éj' idején szemeit bé-húnnya, szerezvén
Fáradtt tagjainak kívánt nyugttára kis álmat.
Hajnal hasadttakor a' Vének fel-otsódnak azonnal,
'S zengö szárnyokkal jelt adnak imitt-is, amott-is,
Mellyel az Ifjaktól a' rest nyúgalmat el-üzzék.
Serken az Ifjúság, és álmát félbe-szakasztván
A' sok szárny' zúgása miatt, munkára ki-mégyen;
És valamint, a' merre tsaták szóllíttanak a' réz'
Meg-rivadásakor; a' Katonák viadalra hevülvén,
Kardra, 's halállal-töltt ropogó puskákra rohannak.
Úgy, a' trombita-szót-követö hangzásokat hallván,
Nógattyák magok' a' Méhek rétekre nyomúlni.

Omlanak házokból a' tsillagos hantra, 's mezöröl
Hogy meg-rakhassák kaptárjokat; erre- repülnek,
Arra megint, az hová viszik a' szagok orrokat, és a'
Melly részröl felesebb kíntssel bíztattya reménység.

A' Méhek a' virágoknak alsó részeiböl szívják a' mézet. A' viaszt a' levelekböl metszik-le. Enyvet vonnak a' fákról.

Eggy-némelly ha-mi füre talál, vagy tábla-virágra;
A' levegön szanaszétt el- terjedtt társait inti: A' sokaság oda-tódúlván, még annyival inkább
Sürgetik a' dolgot, kasokat jobb-féle viragok'
Tokjaiból-fakadó méz-nedvvel tömni sietvén.

[p 0323] A' mikor hólyagjok teli-tölt mezgével; azonnal
Mint-eggy tömlöben, kiki hordgya köpübe vagyonnyát;
'S újra virágra ki-száll viaszért, melly váltiglen apró
Fürt', vagy por' módgyára szokott levelekre ragadni.
Azt le-metélgetvén, lábokkal gyenge virágok'
Üstökös hátaikon meg-gyúrják végre; vagy, Égnek
Színe borúltt lévén, szállást közelebbre keresnek,
Hol szaporán- le-szedett szereket morzsolni lehessen,
'S láboknak tsuda-képp'-adatott tarsollyira verni.
Pelyhes szárokkal többet fel-ölelni ha nints mód;
Horgas fürtökkel fel- borzadtt testek' az édes
Nedvekbenn hempelygetvén, a' morzsa viaszkot
Mind le-szedik, 's gyors szárnyaikon fel-kapnak az égbe.
Leg-fö-képp' a' víg Kikelet nógattya, midön Tölgy-,
'S Hárs-fának tetején meg-gyül a' mézi verítték
Reggeleken, még a' napnak súgári nem érvén.

A' mikoronn nem akadhatnak méz-lévre, 's viaszra;
A' szurkos fákról le-metélik az enyvet, hogy azzal
Fal- repedést a' dér ellen tömögetni, 's viaszkot
A' kasok óldalain, 's tetején rokogatni lehessen.

A' Méhek

formája; Teher-hordása. Az öreg Méhek' munkáji.

A' Méhnek két karja vagyon, nem-messze nyakától;
És újjas keze, melly a' füröl pelyhe viaszkot,
'S a' fák héjjaiból ki-szivárgott enyveket el-nyír.
[p 0324] És a' lép-méznek mester-rostélyokat állítt.

A' melly Méh, viasz-, és mézzel terhelve, mezökröl
Kaptárjába megyen, leg-elöbb' a' lépbe le-tészi
A' zyákmányt; majdan bé-színli viaszki gerezdbe
Lábait, és a' bólt' közepén meg-nyugszik, hogy el-ne
Hánnya szedett kínttsét; hanem ötet társai mentsék
Terhétöl, 's szaparánn újabb gyüjtésre botsássák.

Arra-nyomúl a' méhi sereg, 's szabadíttya viaszból
Vállait, a' mellyet kezdett- munkájihoz aggat,
Tudni' illik lépet készítvén; mert ugyan a' míg
A' fiatal Méhek kínts- termö rétet aratnak,
A' Vének sem henyék: böltsöt készíttenek a' majd
Fényre-jövö Rajnak; 's úgy üzik dolgok', hogy a' Nap'
Fel-keletén meg-vettettvén a' lépnek az allya,
Négy ezer hajlékok már készenn állanak este,
Mellyekkel maga Dédalus-is rettegne ki-fogni.

Van munkája kinek-kinek: eggy rész vár-falat építt,
Rész magy gyúrni viaszt; más rész a' félbe-szakasztott
Munkán jobbítást tészen, 's el-mégyen az öblök'
Látására, viaszt aggatván körme' hegyével,
Vagy metszvén; hogy igen vastag, vagy gyenge, ne légyen
A' fal, 's a' szeglet tsúfos formára ne mennyen.
Mint hív szolgálók, fel-alá-késérgetik a' lép-
Visgáló Méhet, mellyek bé-hordanak, és ki,
A' mint a' dolog így, vagy amúgy kívánnya, viaszkot.
A' készültt rostélyt szárnnyával egyengeti más rész,
És, ha-talán valahol darabos, símíttya hasával.

[p 0325] A' Lép-házaknak rakatásai gondba-kerülnek:
Eggy vár sints szebben utszákra fel-osztva; hogy a' Méh,
Ötet akár hova szóllíttsák munkáji, tsavargást
Úttyában ne tegyen, 's nyíllyon többeknek-is ösvény:
Mert azon-eggy úton járkálnak, 's eggy-azon házba
Hordgyák a' zsákmányt. Hogy szerte ne follyon az édes
Nedv a' nagy melegen; bé-dugják a' likat, és szük
Télre sok élelmet külön- rakogatnak az alsó
Hajlékotskákban; az egéssz nemzetnek azonban
Zár nélkül, hagynak minden napi mézet ebédre.