BR. APOR PÉTER: AZ CATHOLICA RELIGIÓRÓL. 0098


Akkor minden étel s ital bõvön vala,
Virgina, hegedû, ének s szép muzsika,
És mivel mindenkor itt künn hálunk vala,
Tûzi mesterséggel volt estveli óra.

Az fejedelemnek nímeti csinálták
Az tüzes szerszámot, és azok is hánták,
Valának ezen kül szép kis réz-álgyucskák,
Azokot sütötték ki tüzes rakéták.

Minden tanólásunk alkalmatossága,
Ez vala mint írám, s magunk mulatsága,
Fogyatkozás nem volt de az tanolásba,
Mert szorgalmatoson jártunk iskolába.

Provessiót jári belõl Kolosvárba
Catholicusoknak nem volt szabadsága,
Hanem mikor eljött az Husvétnak napja,
Akkor megyünk vala kis processióra.

Az Resurrectio Nagyszombaton estve,
Az jó szokás szerént nyolcz órakor lenne,
[p 0099] Elhallgatják vala, hogy az véghez menne,
És az processio keveset kerûlne.

Az processionak vala az az czélja,
Az mint szegelleten volt az Vagner háza,
Elõtte az háznak edgy lánczos kút vala,
Azon tul elmenni szabadság nem vala.

Az monstrantia-vivõ páternek láttam
Hogy bottal megüté az kezit, ott voltam,
És hogy hajigáltak kõvel, azt is láttam,
Eztet magam értem, hogy Kolosvárt laktam.

Noha nímetjei az fejedelemnek
Venerabilenak körûlle mentenek,
De az más vallások arra nem néztenek,
Hanem mint lehetett ugyan üldöztenek.

Az Gyertyaszentelõ Boldogasszony napján,
Az leírt templomnak az õ kis udvarán,
Edgy kis processiot csak ott belõl járván,
Mert nem vala szabad járni künn az utczán.

Buzát szent Márk napján hogy kellett szentelni,
Monostorra kellett az templomhoz menni,
Keresztjáró hetet ugyanott szentelni
Kelletett és onnét processiot járni.

Az elsõ nap mentünk az Gorbó patakra,
Az mint lefoly, azon innen való dombra,
Ott régi oszlopnak volt fundamentuma,
Az devotio azon az helyen vala. ( Bizonyára a hol most a II. Rákóczy György emlékoszlopa áll. )

Páterek házánál vagyon mely kápolna,
Másnap processio azon kápolnába
Mene, de az vala akkor éppen puszta,
Harmadnap templomot megkerûljük vala.

Urnapra is kellett mennünk Monostorra,
Mert szabadság nem volt az processiora,
Hogy azt véghez vittük volna az városba,
Az catholikusság így vala szorítva.

[p 0100] Fenes ( Kolozsvár szomszédságában, nyugotra, a Szamosvölgyében. ) mellett lévén edgy jeles kápolna,
Midõn elsõ vala szent Lõrincznek napja,
Monostorról mentünk azon kápolnába,
Teljes bucsu vala sz. Lõrincz napjára.

Szent Péter és szent Pál napjára mentünk Bácsba, ( Kolozsvártól az elsõ vasuti megálló hely Várad felé, a Nádas völgyében. )
Holyából (A Szamos és Nádas völgyét elválasztó erdõs hegyoldal neve. ) keresztûl, az mint az út vala, ( Az u. n. "Török-vágás" 660-ból.) )
Az mint lefoly vala az Nádas pataka, ( Most Kardosfalva telep van ott. )
Az páter csak ottan felöltözik vala.

Az kereszt zászlót is az helyt felemelték,
Urunknak nímettyi fegyverrel késérték,
Váradi töröktõl az népet féltették,
Pribékek gyermeket csakhamar elvitték.

Visszajövet, ahol felöltözött vala,
Ugyanazon helyen levetkezik vala
Az páter, zászlót is lebocsátják vala,
Csak magunkra mentünk onnét Kolosvárba.

Nagy- Boldogasszonynak az innepe napja
Mikor volt, eljöttek Monostor templomba
Az catholicusok igen nagy sok számba,
Noha nímelyiknek távul volt lakása.

Az urak eleit az páterek hítták
Monostori kertben és megmarasztották
Ebédre, s vígan is azokot tartották,
Vecsernyére megint az templomba hítták.

Bács, Fenes, Jegenye (Kolozsvártól távolabbi falu, Bánnfy-Hunyad felé, 4-ik vasúti állomás, hol most fürdõtelep is van. ) catholicus vala,
Annyi vallások közt híven megmarada,
Noha földes urok más vallású vala,
Mégis megmaradtak, Isten csudájára.

Ezen szent innepre Monostorra jöttek,
Mindenik faluból kereszt-zászlót vittek,
[p 0101] Az processioban szépen énekeltek,
Ugyan énekszóval megint visszamentek.

Két hasonló páter Udvarhelyt is vala,
Az micsodásokot irtunk Kolosvárba,
Grammatic, syntaxis mester tanította,
Az kisdedeket is második oktatta. ( Itt kezdték tanulásukat Apor Péter fiai is.


De, mint Kolosváratt, itten jobban voltak,
Plébánusoknak már itt tartattanak (így!),
Alkalmas templomban minden napon jártak,
Aitatosságban nem is turbáltattak.

Esperest is vala itt az páter gazda,
Az parocusokot mind ez igazgatta,
Az anyaszentedgyház rendit megtartotta,
Annak minden dolgát okoson folytatta.

Az mint Kolosváratt convictorok voltak,
Itten is Udvarhelyt szintén úgy tartattak,
Seminaristák is csak éppen úgy voltak,
Csak itt közel lévén, élést is hozhattak.

Károly- Fejérvárt is olyan pap vala,
Seminár, convictus meg hasonló vala,
Grammatic, syntaxist tanítanak vala,
Szintén úgy két mester itt is tanít vala.

Benn volt az városba páterek lakása,
Ahol kõbõl vala az háznak dereka,
De az felsõ része csak sövénybõl vala,
Az házak voltak két contignatiora.

Az városon küljel vala az templomunk,
Iskolák és kõbõl seminariumunk,
Az processiora szabadosok voltunk,
Ceremoniáktól nem tilalmaztattunk.

Mind itt, mind Udvarhelyt harangokot vontak,
Ugy Monostoron is nagy harangok voltak,
Mint az plébánusok, úgy harangoztattak,
De az cálvinisták elõbb harangoztak.

[p <|b>] 02 Az catholicusok kevessen voltanak
Károlyvárt, Hunyadban felesen laktanak,
Aitatosságra onnét feljártanak,
Mert másutt páterek sohult nem valának.

Sokszor kimentenek páterek Hunyadba,
Catholicusokot az igaz vallásba
Tanitották hitünk szent ágozatira,
Foglalták magokot aitatosságba.

De az fejedelmek az mikor laktanak
Károlyfejérváratt, felesen voltanak
Az catholicusok, az kik szógáltanak
Fejedelem mellett, kik udvaroltanak.

Gyergyó-Szent-Miklóson hasonló pap vala,
Az urak mellett edgy ugyan olyan vala,
Ezek Kolosvártól mind függenek vala,
Volt elõljárójok az ott való gazda.

Mindenik vallású papnak az galléra
Háta közepiig mentéjinek vala,
Az galléron vala vagy rókának torka,
Az szegényebbeknek csak rókának nyaka. Az clastromok voltak hazánkba megtiltva,
Szabad két klastrom volt: Csík-Somlyó, s Mikháza,
Azokban is igen kevés barát vala,
Szak az edgy moralist tanyíthatják vala.

Philosophiára ha akartak menni,
Vagy theologiát akartak tanolni,
Idegeny országra el kelletett küldni
Az fratereket és ott taníttatni.

Az mely pátereket íránk Kolosvárban,
Ugy hasonlóképpen Károlyfejérvárban,
És az kik laktanak Udvarhely városban.
Barátok is voltanak ez két klastromokban.

Körös-körûl ezek az országban jártak,
Mert szegény pápisták elszélyedve voltak,
Azokot oktatták, ahová jutottak,
Szent mise szentséggel kiket vígasztaltak.

[p 0103] Abban az idõben az mint mégis voltunk,
Ezen pátereknek, az mint megmaradtunk,
Mü nagy köszönetet mindnyájon mondhatunk,
Hogy eretnekségre mü el nem fordultunk.

Az nagy Haller úrék Fejéredgyházára
Klastromot építének különös dombra,
Szárhegy mellé megint Lázár familia,
Mindenik helyt immár barát lakik vala.

De az fejedelem lévén cálvinista,
Minden barátokot ezektõl eltilta,
És mind az két helyen marada csak puszta,
Az mig nímet nemzet Erdélyben bejuta.

Fejéredgyház ugyan csak pusztán marada,
Az szárhegyi klastrom megint helyben álla,
Dícsirtetik Isten mindenkor azólta,
Lakván az barátok azon klastromba.

Én gyermekkoromban, emlékezem arra,
Mert hitemre méltó jó ember mondotta,
Maros- Vásárhelyen barát megyen vala
Által, edgy kufárné ez képpen szóllítja:

- Ha az más vallású falukban jártanak
Az szegény barátok, csúfnak tartattanak,
Még az gyermekek is tartottak csak csúfnak
Bátron az Christusért õk csufok voltanak. -

Maros-Vásárhelyen általmegyen vala
Edgy szerzetes barát, hogy piaczra juta,
Utánna kufárné azt kiáltja vala:
Barát, van-e gagyád? (így!) melyet hogy meghalla

Az szerzetes, mindjárt nagyon megpirúla,
És az kufárnénak feleletet ada:
Nekem vagyon gagyám, de nálad nincs orcza,
Midõn úgy kiáltasz mint egy híres kurva.

Befogá az száját az lotyó kufárné,
Az barát is utját azonba követé,
Noha ezt magában valóban szégyenlé,
Hogy piacz közepin azt mondá kufárné.

[p 0104] Kornis Gáspár buzgó catholicus vala,
Az szentbenedeki maga falujába
Templomot építe pápisták számára,
Hogy lenne azoknak aitatossága.

De nézd meg, az maga siát (Igy! t. i. saját. ) falujába
Megtilták templomot, hogy senki ne járna,
Imádkozó helyet maga kastélyába
Kételenítették, csak az edgyik házba.

Lássad üldözésit catholicusoknak,
Kiknek szabadságot házoknál sem adtak,
Istennek, mint kellett, úgy nem szolgálhattak,
Mert üldözés miatt csak el nem lankadtak.

Pápista atyáktól gyermeket elvették,
És az cálvinista iskolában vitték,
És cálvinistákká erõszakkal tették,
Vissza az atyjokhoz nem is eresztették.

Méltóságos Haller házból nem volt soha
Senki is tudtomra elébb cálvinista,
De nézd: Haller Gábor nekünk legyen példa,
Az kit cálvinisták küldtek Angliába.

Ottan Haller Gábor hogy lõn cálvinista,
Azután csakhamar jöve hazájába,
Fejedelem neki tisztségeket ada,
De keservesen lõn világból múlása. (A török nagyvezér fejeztette le 1662-ben Érsekújváron. )

Cálvinista soha más nem volt Jósika,
Jósika István három fiát járatta
Székely-Udvarhelyen az mü iskolánkba,
Imre, István, Dani azok neve vala:

Fejedelem asszony Bornemiszsza Anna
Attyoknak ellene azokot elvonta,
Enyedre küldötte és ott taníttatta,
Miglen mind az három hogy lõn cálvinista.

[p 0105] Alsó-Csernátomba jó pápista vala
Az Damokos ház is, abból sem volt soha
Kezdetitõl fogva senki cálvinista,
Hanem három gyermek árvául marada:

Damokos Péternek fiai voltanak,
Istvánnak, Péternek hitták és Gábornak,
Pápista scholában elõbbször járának,
De erõvel tevék mind cálvinistáknak.

Sokakot írhatnék, kiket más vallásra,
Erõvel hajtottak hitváltozására,
De ez elég legyen megpróbálására,
Hogy igyekeztenek nagy megromlásunkra.

Ellenben az szegény catholica anya,
Az kinek az ura vala cálvinista,
Ha catholicusnak az fiát akarta
Nevelni, üldözte Bornemiszsza Anna.

Gyulai Istvánné, az Jankó Ilona,
Legyen nekünk ebben legelsõbben példa,
Ki is hogy az fiai lehetne pápista,
Apor Lázárnénak tartására adta.

Gyulai László volt Jankó Ilonának
Fia, de az anyja Jankó Ilonának
Imecs Ilona, társa Jankó Mihálynak,
Nénje vala penig Apor Lázárnénak.

Apor Lázárnénak Imecs Judit neve,
Imecs Ilona volt ennek testvér-nénje, Jankó Ilona is gondviselésére
Bizta az nénjének az nevelésire.

Az nagyanyám azért tartá iskolába,
Szent hitünkra abban szépen tanyítatta,
Az háznál maga is mindenkor oktatta,
Tizennégy esztendõs volt, hogy visszaadta.

Bornemissza Anna az anyát büntette,
Mert hogy az edgy fiát pápistává tette,
Ohába fiscalis faluját elvette,
Másként, mint lehetett, valóban üldözte.