VÁRKONYI BÁRÓ AMADE ANTAL: MINT PÁVA Ja!RTAM,
NÓTÁN TÁNCZOLTAM... 0356
Ad notam: Siralmas hattyú.
Férjhez menését
megbánó
Újabb ifjukor kivánó.
1. Mint páva jártam,
nótán tánczoltam,
mikor akartam, akkor vígadtam,
[p 0357] Bízvást sétáltam: ha megfáradtam,
Szûz
ágyacskámban bátran nyugodtam.
2. -- mint szép
szivárvány
Fénylett, tündöklött, szembe ütközött;
Gyöngy fûzte nyakam, kláris ajakam,
- mellemen, kövek
fejemen.
3. Drága gyémántok, onyik rubintok
Ragyogtak
rajtam, zöldes smaragdok,
Pereczek karomon, gyûrûk ujjamon,
Portér supotlyát puha ágyamon.
4. Csak válogattam;
kopott: nem bántam,
Atyámhoz jártam, anyámtól vártam;
Készré virradtam, jól is nyugodtam,
Ifjakkal olykor s olykor
álmodtam.
5. Magam is ékes és tekintetes,
Nemes,
nemzetes, fris, kellemetes;
Hírem, nevemet, viselésemet
Vármegyék tudták gyengeségemet,
6. Mellem dagadott, olykor
apadott,
Fehérségével ifjat hódított;
[p 0358] Szemem
ragoygott, ajkam mosolygott
Vidáman játszott, sõt
kivánságot.
7. Oh mely nagy szépség az ily szüzesség!
Nem is kevélység, sem magahittség; Bizony romlandóság,
állhatatlanság.
8. De jaj! hova lett? engem mivé tett!
Egy órácskában tõlem elesett;
Egy kis jó izért,
gyönyörûségért
Éppen örökre tõlem elveszett.
9.
Hozzád Domokos, mentem, nem okos, Gondoltam tudós, avagy lesz
módos;
Látom, somfánál nõttél, parasztnál,
Botos
juhásznál, csákós kanásznál.
10. Cserepes bõröd fekete
ördög,
Mint medve-kölyök melleden szõröd;
Más ki
szeretne s ki kedvellene,
Nyertes az lenne, ki kerülhetne.
11. Jársz mint jó õrlött (,) azt mondák Gyõrött:
Jól
tudod, Isten akkor mennydörgött, [p 0359] Hogy szüzességem,
drága épségem
Megszakasztottad kis szeplõségem.
12. El
nem válhatom, bizony jól tudom,
Gyönge testemet jobbaknak
adom:
Nincs gyönyörûség veled, csak inség,
Te benned
holtig nincsen reménység.
13. Most van az üdö, készen a
tüdõ,
Várja (a) meddõ, ne mondd; jövendõ!
Megsüt, hát
mesd el, gyümölcsit szedd el;
Fogadd szíveddel, vegyed jó
kedvvel.
