REGULAI A' JESUS TÁRSASÁGÁNAK

Azokkal eggyût, mellyek kiváltképpen az Coadjutorokhoz tartozandók.

alkalmatosságok adatván azon kell lenniek, hogy áitatos beszedjekkel felebaráttyokat a' jora segéttsék, és tanacsokkal s6 intésekkel a' joszágos cselekedetekre, [p 0055] kiváltképpen a' gyonásra fõl indicsák; vigyazzonak mindazáltal magokra, né talán hivatallyokon kivûl valamit effélében cselekedvén, az meg mondot regulájok ellen vétsenek.

XI.

Semminémû kõnyvet se magoknál tartani, se olvasni nem lészen szabad az Elõjáro engedelme nélkûl, a' ki az õ itélere [!] szerént azokat fogja meg engedni, és jovallani, a' mellyek az õ lelki elõmenetelekre hasznosbaknak fognak láttzani.

XII.

Végezetre meg emlekezzenek arról, a' mit, az mi boldog emlekezetû Szent Ignátz Atyank irva hagyot, hogy valamint a' Papoknak, és lélek szerént valo Codjutoroknak tulaidon tisztek, s6 hivatallyok az, hogy e' Társaságot a' gyõtásban, praedikállásban, keresztyén hitre valo oktatásban, és egyéb tudományoknak tanitásában segétsék; ugy az õ hivatallyok és alábvalo tisztekben, mellyek nékik hagyatnak, magokat gyakorollyák, [p 0056] el hitetvén magokkal, hogy a' Társaságot az ilyenekben segitvén (a' tõbbinek, kik az lelkek ûdvõsségében fárodnak, kõnnyebségére) a' mindenek urának szolgálnak: mivel hogy ezt az õ Isteni szerelméért, és tiszteletiért cselekszik, Annak okáért szûkség, hogy készek s6 gyorsak legyenek, tellyes alázatossággal, és szeretettel, a' mennyire lehet, azoknak a' tiszteknek szorgalmatos végbenvitelére, az mellyek reájok bizatnak.

Mely által nem csak munkajoknak, s6 veréttékjeknek tellyes jutalmát el vészik, hanem azoknak az jo cselekedeteknek érdemébennis egyût reszesek lesznek, mellyeket az kegyes Isten az egész Társaságban az õ szent neve dicsiretire velûnk munkálkodván fog végben vinni Hasonloképpen részesek lesznek minden indulgentiakban, az az búcsu nyerésekben, és kegyelmekben, mellyek a' Professusoknak az õ lelkek jovára a' szentséges Papátul engetettek.

[p 0057] AZ COLLEGIUM, ES PROBAHAZ Procuratora, vagyaz õ Társa Regulái.

I.

M Inden dolgainak, gondviseléséinek tráctálásában, vagy forgatásaban, szûnetlen elõtte visellye a' Társasagnák szerzetes rendit, és czellyát; mely a' mindenhato Istennek dicsõsséget keresvén, a' lelkeknek ûdvõsséges elõmenetelére vigyáz. Igyekezzék azért beszédével, és példájával mind azoknak épûletire lenni, a' kik kõzõt forgolodik, és azokat magához jo akaratban tartani, kiknek segétségére, dolgainak veghezvitelére, szûksége vagyon.

II.

A' Procuratornak tiszti ez, hogy az rea bizot kûlsõ dolgokra, ugy mint joszágra, eszkõzre, mindennémû marhára ugy visellyen gondot, mint a' mi urunknak a' Christus Jésusnak saját joszágára. Mivel hogy pedig az egész Collégium szûkségire õ néki kell gondot viselni, az Elõjáro rendelése szerént; õ dolga lészen, [p 0058] a' Collégiom, vagy Probaháznak minden féle jõvedelmit ki szedni, és bé venni, és az alamisnákatis, a' hol a' Rectortól értendi, hogy kérni kelletik. Kéz irásokat pedig, mikor szûkség lészen, õ adgyon, melleyeken [!] a' Rectornak, vagy ennek hagyásából, az õ maga késze irása legyen.

III.

A' Collégiomnak minden jõvedelmét, és idejet, melyben be kell szedni, arravalo kõnyvbe le irja: kûlõn a' rõvid ideig tartó szerzõdéseknek, és bérbe adásoknak formáját, és kûlõn egyebetis mindent, vagy penz, vagy más valami leend, a' mit az Collegiom jõvedelmébõl szed, hozzá adván kiktõl, és mikor jõt légyen bé afféle. Az alamisnák pedig más helyre irassanak.

IV.

Minden holnapban, mindenrõl, a' mit bé võtt, és ki adott, számot adgyon a' Rectornak, és a' Collegiomnak adosságitis, és hitelbe valo adásit meg jelencse, hogy a' Rector az Háznak alapottyát tellyességgel ércse.

[p 0059] A' pénz valahunnan jõvend ha valamennyire valo lészen, az Elõjaro itélete szerént, arra rendelt ládában tétessék; melynek eggyik kulcsát a' Rector, másikát a' Procurator tarcsa. Ugyan azon ládában tartassék a' kõnyu, melybe iratik sommája a' pénznek, mind annak, a' mellyet belé tesznek, mind annak, a' mellyet onnét ki vesznek: ha mikor pedig valami szûkség kinszeritésébõl a' pénz ládában nem vitetnék, ugyan mégis az bé võtt, és ki adot pénznek sommája azon kõnyvbe bé irassék, szinte, mintha belé tétetnék.

VI.

Valamennyszer a' ládából pénzt veszenki, annak sommáját és napját az maga számadó kõnyvébe irja, az kõnyunek más részén pedig az el kõltõt pénznek száma meg legyen.

VII.

A' Procurator valamely arra rendelt Kõnyvbe irjonbe mindeneket, valamiket a' Novitiusok magokkal házunkba [p 0060] hoznak, ugyan azoknak kezek irásával egyût: és azokat, a' ruha eszkõz õrzõ kezébe adgya tartani, hanem ha pénz vólna, mellyet kûlõn ládában tarcson, a' hova a' Collégiom pénze sokot tétetni: miglen két esztendõ el telvén a' Társaságnak szokot fogadásira magát kõtelezze.

VIII.

A' Sáfárnak mindennapi kõltségre való pénzt adgyon, kitûl minden nap az el kõltésrõl, annak kõnyvébõl számot vegyen: a' sommát pedig maga kõnyvebe irja.

IX.

Gondgya legyen arra, hogy mindenek, de kiváltképpen a' minek sokáig kell tartatti, alkalmatos idõben vétessenek, hogy az után ne kinszeritessék vagy nem oly jokat, vagy nem meltó árron szerezni. Oja magát attólis, hogy a' pénznek feletéb való kéméllése miat, valimi roszszat, és egességtelent ne vegyen.

X.

[p 0061] Meg lássa, ha az mik vétettek éppen tartatnake, vagy nem, és eszében vévén, hogy némellyek nem ugy tartatnak, vagy kõltetnek, a' mint kellene, az Elõjárót, vagy a' ministert incse meg felõle.

XI.

Eszébe vegye, ha azoknak, a' miket a' Collégiom bir, valami épétésre, vagy uyétásra szûkségek vólna, akar házok, akar majorok, akarmi egyéb legyen, hogy az Elõjárónak tudtára adgya. Ha mit pedig alitana el adandónak lenni, az elõjárónak hire nélkûl ne cselekedgye.

XII.

Tudni kelletik, hogy minden, a' mi ez világi kereskedésnek formájára vagyon, tudni illik a' fõldeknek, és mezõknek mivelésében, a' fõld gyûmõlcsének a' piáczon valo árulásában, és ezekhez hasonlokban, meg vagyon a' mieinknek tiltva.

XIII.

Ne cselekedgyék semmit a' bérbe való adásokban, szerzõdésekben, adósságok [p 0062] szerzésében, vagy valami egyéb ollyas dolgokban, ha az Elõjárótúl néki hagyva nem lészen. Ha mi pedig azokban, mellyek hagyatnak néki, haszontalannak látzónék, maga iteletit alázatossan eleibe adgya az Elõjárónak, és okaitis, mellyektõl indittatik.

XIV.

Ha mi põrõk tõrténnek, kõnyvbe irja, és a' põr kõzben ha mi oly derekas dolgok esnének, égymás után, és somma szerént fel jegyezze.

XV.

Birák itélõ széki eleibe ne mennyen, hanem ha az Elõjárónák olykor ugy láttzonék, hogy valamely szûkség fõlõttéb kinszeritene Azért az mi põrõs dolgaink, Biráknak szokot kõzõnséges helyén a' kûlsõ világi Prokátorok által forgattassanak.

XVI.

Ez pedig kiváltképpen szeme elõtt legyen, hogy minek elõtte valami põrt indicson, az põrõs dolgot (ha lehetséges) barátságos alkura hozza, meg kérdven [p 0063] ebben az Elõjárót. Mindazáltal ha valamikor põrben kelletik indulni, az kûlsõ, vagy belsõ lélek szerént valo békességes csendességrõl el ne feletkezzék: és az ellenkezõ félnek tudtára legyen, hogy az méltó igasság szerént valo alkura mindenkor kész.

XVII.

Szorgalmatossan vigyázzon arra, hogy a' minemû dolgokat végben kell vinni, azoknak végben vitele helyessen, és állandóképpen legyen. Hogy ha Tõrvény tudóktól tanácsot kelletnék kérni, ollyakat váloszszon, a' kik arra leg alkalmatossabbak. Hasonlo képpen értvén ezt az tõb tisztviselõkrõl is.

XVIII.

Tanácskozzék az Elõjáróval, és õ neki, vagy annak, a' kit arra rendel, számot adgyon azokról, a' miket mivel, és mi állapotban legyenek az dolgok. Hogy ha a' dolgoknak nehéz vólta valakinek kegyelmes gratiáját, vagy kiváltképpen valo szorgalmatosságot kivánna, meg jelencse az elõjárónak, hogy oly segitségek [p 0064] kerestessenek, a' mellyek alkalmatosoknak fognak látzani.

XIX. Szorgalmatossan meg oltalmazza, arra rendelt Archiviunban az Originál leveleket, és Titulusokat, mellyekbõl kitettzik azokban való igassága a' Collegiúmnak, a' miket bir. Es az illyenek tulaidon, s6 kõlõmbkûlõmb helyekbe legyenek helyheztetve, hogy kõnnyen fõltalaltassanak. Az Archiviumnak pedig két kûlõmb kúlcsa legyen, mellyeknek eggyike a' Rectornál, másika a' Procuratornál állyon.

XX.

Ugyan ezen levél eszkõzõknek pârjai melletteis kûlõmb meg legyenek, és hogy helyesek lehessenek, ha mikor Tõrvényben elõ kelletik adni, valamely Notariusnak, vagy más efféle magistratusnak keze irása legyen raitok.

XXI.

Ezken kivûl legyen a' Procuratornak oly kõnyve-is, melyben efféle leveleknek, és Titulusoknak sommája foglaltassék. [p 0065] Mikor pedig valami derekas dolog, és õrõkõs joszág felõl valo alkuvások, vagy szerzõdések tõrtennek, eszébe jutassa a' Rectornak, hogy azoknak, mássát Romában a' Generalis Praepositus Archiuiumá9ba kõllessék kûldeni.

XXII.

Lakatos, vagy pléhes bé zárt kamarája legyen, melyben tarcsa az irásokat, mellyek nelkûl a' Procuratorság tiszte nem lehet. Es mikor azokban az Archiviumbúl ki vészen némellyeket, napjat, holnapjat, és esztendejet fel jegezvén, ugyan azon Archiviunban állo kõnyvbe azoknak emlekezetit hadgya, melyjedzéseket, midõn a' leveleket viszsza hozván helyére tészi, ugyan azon kõnyvbûl ki tõrûllyõn.

XXIII.

Valamely kõnyveskében fel jegyezzen mindeneket, a' mellyek az Elõjárótul néki hagyatnak, hogy azokról el ne feletkezzék, és abba ne mullyanak.

XXIV.

Jól meg tanullya kik legyenek azok [p 0066] kiváltképpen, az kik valami nagy jo téteménnyel, és jo akarattal voltanak a' Collegiomhoz, és azok rendbe irva legyenek nála, kik felõl az Elõjárot tudosicsa, hogy azokhoz, a' mi hivatalunk szerént hálá- adók lehessûnk.

A' SECRESTYES REGULAI

I.

A Z Egyház Profectusának engedgyen mindenekben, az mik a' Templom szolgálattyához valók.

II.

Járásában, tekéntetében, és beszédében diszes tisztességgel visellye magát, mind az Templomban, mind a' secrestyében. Azokat pedig, a' kik valamit kivánnak, igyekezzék nagy jo epûletre valo példaadásával meg elégéteni, vagy maga által, vagy a' Praefectustól võtt rend szerént: avagy ugyan azokat az Egyház Praefectussához igazitván. Ha mikor pedig Aszszony emberekkel szûkség lészen szollani, a' fejét, szemeit, szerzetességhez [p 0067] illendõ moddal le fûggesztvén, és mentõl rõvidebben legyen.

III.

Mikor a' szent Misékre szolgál, az áitatosságra és jo példa adásra figyelmetes legyen: se elõtte annak, a' ki misét mond, se oldalul vele eggyaránt, hanem valamennyire hátráb legyen Oly aránt való szovalis éllyen a' feleletben, hogy a' Papnak szovával eggyezzen, mindeneket jól ki mondgyon, se felõtte hamar, se igen lassan. Végezetre a' miséhez valo szolgálatban jól ércse magát, és masokatis, a' kiknek misére szolgálni kelletik, arra meg tanitson.

IV.

Gondgyát visellye, hogy az mise mondo ruhák, mellyekbe a' Pap fel õltõzik, jol legyenek hozzá igyengetve, és õtet kõrnyõskõrûl meg tekéncse, minek elõtte a' secrestyébõl ki mennyen.

V.

Szorgalmatos legyen benne, hogy a' Papoknak, az kik misét akarnak mondani, mentûl hamarab ministánsokat szerezzen, [p 0068] az elõjarótól hagyot rend szerént: és minden nap mindeniknek azok kõzûl, a' kik rendel a' nagy óltárnál misét mondanak, idején korán hirt tegyen.

VI.

Annyi számu keszkenyõcskék legyenek keszen a' secrestyében, a' mennyen az háznál lesznek a' Papok, mindeniknek nevét melléje irván: és ezekhez adgyon mégh ennyihányot, az idegen papok számára.

VII.

A' szent misékre leg aláb két gyertyát gyuitson, és midõn az oltári szentség fél emeltetik, más viasz gyertyát, vagy szõvétneket gyuitson, és ugyan akkor a' csengetõvelis csengessen. Akkoris hasonló képpen szõvétneket gyuitson, mikor az óltári szentség másoknak osztogattatik: és õ azoknak képébe a' kõzgyónást el mondgya.

VIII.

Meg lassa, hogy a' szent misére, vagy áldozatra valo bor, jo, tiszta, nem egyelétet, és azon napon võtt légyen az hordóból. [p 0069] Hasonloképpen a' vizis, és az Ampolnák tiszták legyenek, és diszessen bé fõdve.

IX.

Mentõl szebbeket lehet, ollyakat, és annyi számu ostyákat készétcsen, hogy mind az miséknek, s6 mind a' Communiora elegendõ legyen.

X.

A' misékre, Praedikátiókra, és egyéb tanitásokra harangozzon, a' mint el lészen rendelve. Hasonloképpen a' Boldog Aszszony Angyali kõzõntéséreis hainalba, délbe, és estve jelt adgyon: mihent valaki a' mieink kõzûl meghal, akkoris mindgyárt harangozással jelt adgyon, hogy minnyájan, kiki az õ aitatossága szerént, annak lelkét Istennek ajánlyák.

XI.

Ha mikor valamely kõzõnséges dolog véget az tõb szentegyházakban harangoznak, õis az Elõjáro rendelése szerént harangozzon.

XII.

[p 0070] Mikor Praedikátiónak kelletik lenni, az elõtt valo nap szokás szerént rendellye el a' Templomban a' székeket.

XIII.

Gondgya legyen rea, hogy az óltári szentség elõtt, se éjel, se nappal semmiképpen az égo lámpas el ne fodgyon.

XIV.

A' Gyonás halgatásra rendelt papok kõzûl, hija a' Templomba szorgalmatossan azokat, a' kik nevezet szerént kérettetnek némellyek gyonása halgatására. Ha pedig nevezet szerént nem kivántatnak, az elòjárótúl eleiben adot rend szerént szolitsa õket: és amennyire õ raita áll, visellye gondgyát, hogy mindeneknek, a' kik gyonni akarnak, eleget tegyen.

XV.

Ha kik mise mondásokat, vagy imádságokat kivánnánok, a' véget a' Templom Praefectussához mennyen, vagy azokak [!] õ hozzá igazitsa.

XVI.

Ha ki valamit ollyat keresne, a' melyre [p 0071] neki az aitón álló jobban meg felelhetne, azt az ház ajtajához igazitsa, és azokatis, a' kik azon az ajton akarnának be menni, a' mely a' templomból az Házba, vagy Collegiomba nyilik; hanem ha oly ember vólna, a' kire kiváltképpen valo tekéntetnek kelletnék lenni, a' mint érteni fogja az Elõjárótúl. Soha pedig az ajto nyitva ne hagyassék.

XVII.

Meg lássa, hogy soha viz nélkûl ne legyen az a' hely, a' hol kezeket mossák a' Papok, és a' kendõ keszkénõk illendõképpen tiszták legyenek, nem más végre, hanem csak szinte a' Papok kezeinek Mise elõt, és mise után valo meg tõrlésére.

XVIII.

Gondgya legyen arrais, hogy a' szentelt viz el ne fodgyon.

XIX.

Ha mikor Misemondásokért, vagy gyonás halgatásokért alamisnákat hoznának, azokat el ne vegye; de hogy ha egyébként valamit affélet találna az oltárokon, [p 0072] vagy más helyeken an Templomban, avagy ha az Templom szûkségére valami adatnék, azt a' Praefectus kezébe adgya.

XX.

A' Templom aitait reggel meg nyissa, de ne hainal elõtt, és azokat estve nap enyészet táiba szorgalmatossan bé zárja: mellyet délkorbais cselekedgyék, hanem ha az Elõjárónak valamely okokra nézve, kûlõmben tettzenék: és minden nap éjelré az Egyház kulcsait az Elõjárohoz vigye.

XXI.

Valameddig a' Templom nyitva ál, szrogalmatos gondgya legyen arra, hogy sohaõrzõ nélkûl ne maradgyon; hanem mindenkor vagy õ magá, vagy más ben legyen, avagy a' secrestyében, de ugy, hogy a' Templomot láthossa, és õrizhesse.

XXII.

Eszébe vegye, hogy senki a' Templomban fõl, s alá ne járjon, se zõrgések ne hallassanak, azokat pedig, a' kik [p 0073] fellyebeden szollanak, arról, jo modgyával, a' mint illik, meg intse.

XXIII.

Szorgalmatos gondgya legyen arra, hogy az óltárok tiszták, és jol legyenek el készétve, és az ûdõhõz képest fel ékesétve: és hogy a' szent edényekis, ékességre való eszkõzõk, és egyebekis mindenek, mellyek az Isteni tiszteletre valók, az õ tulaidon helyekben, helyessen, s6 illendõképpen tétessenek, és tartassanak.

XXIV.

Meg lássa, hogy a' Templom tiszta legyen, és minden hétben kétszer, s6 tõbbszõr is, ha kivántatik, kiváltképpen nagy ûllõ ûnnepek estvén, meg sõpõrtessék. Az ebeketis a' Templomból ki ûzze.

A' BETEGEKKEL BANO Régulái.

I.

G Ondgya legyen a' betegekre, kiknek betegsége mihelt néki tudtára [p 0074] esik, ha valami ollyas dolognak itélné lenni, a' Betegek Praefectussát, és az Elõjárótis bizonyossa tegye.

II.

Mikor valaki betegségben esik, ércse meg az elõjárotúl, ha kellesséke mindgyárt orvost hini, kinek kõzõnségessen, csak egynek kelletik lenni, hanem ha a' betegségnek nehéz vólta miát, vagy más bizonyos okokra nézve, az Elõjáró más orvostis itélne szûkségesnek lenni. Es valamennyiszer az orvos latogattya a' betegeket, õ is jelen legyen.

III.

Azon igyekezzék, hogy a' miket a' betegeknek adni kelletik, idején korán meg szereztessenek, jok legyenek, és jól-is készétve adassanak néki.

IV.

Gondgya legyen rea, hogy a' betegekágyos házai igen tiszták legyenek. Az ágyok szépen meg vettessenek: zõld ágakkalis, és egyéb effélekkel vidámitsa a' fekûvõ betegeket.

[p 0075] A' beteget vigasztalni, és vidámitani igyekezzék nem csak az orvostúl jovallot dolgokkal; hanem lelki, és vig beszédekkelis. Legyenek oly kõnyvei is, mellyeknek olvasásábõl a' betegek magokat mulathassak, és lelkekben segitethessenek.

VI.

Ercse meg az Elõjárótúl kiket kellessek a' mieink kõzûl a' betegeknek látogatására szollitani. Oya pedig magát, hogy mikor a' betegeknek kedveskedni akar; semmi oly dolog ne tõrténnyék, a' mely õ nékiek valamiképpen ártalmokra lehetne.

Az orvossas1gok, és minden egyéb eszkõzõk, mellyekre a' betegeknek szûksége vagyon, az õ keze alat legyenek, hanem ha házunknál Patikáriusunk vólna: és afféle patika szerszámokat alkalmatos illendõ helyen kelletik tartani, és gyakran meg latogatni, hogyi éppen maradgyanak, és a' mikor kivántatik hogy meg uyjétassanak, vagy uyjonnan készétessenek, [p 0076] gondgya legyen rea, az Elõjáro rendelése szerént.

VIII.

Semmit azokban, a' miket az orvos rendel, el ne hadgyon, avagy el ne változtasson: renditis meg tarcsa az hagyot idõknek mellyekben ebédet, vacsorát, syrupot, és egyeb orvosságokat adgyon, mindeneket irásban foglalván, a' miket fog rendelni az orvos.

IX.

Eszébe vegye, mely nap kezd valaki meg betegedni, mely orában leli el a' beteget az hideg, és mely orában hadgya el: a' végre, hogy mind az Elõjárót, és az orvost bizonyitsa felõle, mind pedig hogy az betegeknek alkalmatos idõben enni adgyon.

X.

Ha az betegség ragadó, az illyen betegnek szolgálo eszkõszt férre kell tenni hogy senkinek ne ártson.

XI.

Az kik egésségre valván jobban érzik magokat, ne hadgya fel kelni ágyokbúl, [p 0077] mig az orvos meg nem engedi, és jól rea vigyázzon, hogy ezeknek meg adassanak azok, a' miket az orvos rendel, mind addig, a' meddig az Elõjárónak elégnek fog láttzani.

XII.

Mind õ, s6 mind az õ társai békével, és szeretettel tûrjék az unalmas nehéz szenvedéseket, mellyek neha az betegekkel valo bánásban tõrténnek. Valamint pedig szorgalmatossan azon kell lenni, hogy a' betegek kõrûl valo szolgálatban fogyatkozás ne legyen; ugy vizontak rea kell vigyázni, hogy a' fõlõttéb valo éjeli vigyázás, és mértékletlen fárodság, vagy az el ragado betegségnek mérge, se maga, se társai egésségének ne ártsonak.

XIII.

Midõn a' betegségnek nehéz vólta, azt kiváñya az Elõjárót bizõyássa tegye, hogy minek elõtte a' beteg eszétõl elvállyék, minden szentségekben részesûllyõn Hogy ha az beteg sokaig, noha veszedelem nélkûl fekûnnék, gondgya legyen rea, hogy minden nyolczadnap a' Társaságnak [p 0078] szokása szerént meg áldozzék, hogy efféle lelki ûdvõsséges segétségtûl, és vigasztalástúl meg ne fosztassék, hanem ha az Elõjáro, bizonyos okokra nézve, kûlõmbet itélne.

XIV.

Ha az betegség el nehezedik, incse meg az Elõjárót, hogy az othon valóknak kiváltképpen valo imádságival segittesse a' beteget: és annál inkab, mennel kõzelbnek látná lenni halálához. Es hogy mennél tõbben lehetnek a' mieink kõzûl, jelen legyenek az halálra vált betegnél, kik õtet bátoritsák, és azokkal a' segitségekkel segitsék, a' mellyek akkoron alkalmatosok lesznek. Es mihent lelkét ki adgya, a' secrestyésnek hirré tegye.

XV.

Gondgya legyen rea, hogy azoknak hólt testek, kik már a' jobb életre kõltõztek, készétessenek a' temetésre az Tártamánynak szokása szerént, és hogy egy egész nap tisztességessen tartassanak; hanem ha nehéz szaga miat az testnek, [p 0079] ugy látzonék az Elõjárónak, hogy elõbbis el temethetni.

XVI.

Az egésségre vigyázo Praefectusnak engedgyen mindenekben, az mellyek ahoz a' tiszthez tartozandók. Hogy ha senki arra az tisztre nem vólna rendelve, azon Preafectus tisztit õ visellye.

A' JANITOR, VAGY AJTON álló Regulái.

I.

A Z házhoz valóknak minnyájoknak nevek, kõzél az ház aitajához táblára irva legyenek, ahol nemûnémû jelekkel meg jegyeztessenek azok, akik ki mennek: senkit pedig ki ne bocsásson a' kinek az Elõjárótúl vagy kõzõnséges, vagy kiváltképpen valo szabadsága nincsen; és azoktúl a' kik ki mennek, meg ércse, hová mennek.

II.

Senkinek semmit alkalmatlan idõben hirré ne tegyen, mint amikor az Azstalnál [!] [p 0080] ûlnek: hanem ha vagy szûkséges dolog vólna, vagy annak a' személynek, a' ki õtet kûldi, állapottya mást kivánna.

III.

Minden leveleket, és czédulákat a' mellyek az mi házunkban lakóknak kûldetnek, az Elõjárónak adgyon: azok pedig az kiknek kûldetnek, azoknak el vételét meg ne ércsék: óyiais magát, hogy valaki levelét az háznál lakók kõzûl, vagy valamit affélet kûlsõ embernek ne adgyon, az Elõjárónak hagyása nélkûl.

IV.

Mikor valaki az Tar1saságból másonnan érkeznek, be bõcsátván õket az ajtón, mondgya nékik, hogy ott várokozzanak, mig az Elõjárot az õ jõvetelek felõl bizonyossá tészi.

V.

Siessen az ajtóra, mikor a' csendétést hallya, és midõn a' dolog szenvedi, csak az ablakocskán adgyõ váloszt az ajtóra jõvõknek, az ajtót meg nem nyitván.

VI.

Ha kûlsõ emberektõl kerestetnék valaki, [p 0081] az ki othon nem volna, jo modgyával ércse meg, ki legyen az, a' ki keresi, és mit akarjon; hogy midõn haza jõvend, ha szûkség lészen, az Elõjáró engedelmébõl neki meg jelencse.

VII.

Mindenekkel oly módot tartson velek való nyájoskodásában, hogy értelmes feleletivel, tisztességes alázatos maga viselésével, és lelki épûletre valo beszedivel igyekezzék mindeneket meg elégéteni, és meg elégedve magától el bocsáttani.

VIII.

Mikor az kûlsõ emberek valakivel an mieink kõzûl szólni akarnak, az Elõjáróhoz mennyen, ki hogy ha arra szabadságot adand, szorgalmatossan meg keresse azt, a' ki kéretik, és õket a' beszélgetésnek hagyot helyére igazitsa.

IX.

Az Alamisnák felõl, mellyek a' Portára kûldetnek, az Elõjáró akarattyát meg ércse, é1s az õ rend hagyását kõvesse, és [p 0082] ha valami ollyas vólna, a' Procurátort bizonyóssá tegye.

X.

Ha mikor Praelátusok, vagy más nagy urak, és fõ emberek házunkba jõnek, mag lássa a' mennyre lehet, hogy valamely az Papok kõzûl mellettek legyen azonban, mig õ az Elõjárót elõhija.

II.

Mikor a' szegények Alamisnát kérni jõnek az ajtóra, kegyessen felellyen nékik, és szorgalmatossan meg kérdezze, mi adathatnék nekiek az Elõjáro akarattya szerént és azt szeretettel osztogassa nekiek.

XII.

Ha mikor Aszszonyi személyek jõnek az ajtóra, rõvideden felelvén nékik, bocsássa el õket: ha pedig bõveb beszélgetés szûkségesnek láttatnék, az Egyházba kûldgye a' Secrestyéshez, a' hol nekiék váloszt adhatni.

XIII.

Mindenkor bé legyen zárva az ajto, és a kulcs az ajtóba ne hagyassék, és [p 0083] az ajto kõrûl valo helyeket tisztán tarcsa, és gondgya legyen arrais, hogy az ajtónál minnyájon lassu szóval szóllyanak.

XIV.

Az háznak kapuit, aitait é1y elõtt be tegye, az után pedig senki kedvéért azokat fel ne nyissa, hanem csak az Praepositusnak, vagy Rectornak nyilvánvalo akarattyábúl: es minek elõtte fekûnni mennyen, a' kulcsokat néki adván, ha ki kûn maradot vólna, néki hirré tegye.

XV.

Semmit magánál tartani, vagy õrizni semmi kûlsõ embertõl bé ne vegyen, az Elõjáro parancsolattya nélkûl.

XVI.

Valamennyiszer az orvos házunkba be jõn, az harangal jelt adgyon; hogy a' Minister, és a' tõbbi, az kiknek kelletik jelen lenni, jelen lehessenek.

XVII.

A' Collegiomokban, mellyekben az kivûl valóknakis iskolák tartatnak, harangozzon [p 0084] a' leczkéknek kezdetire, és végére: és az iskolákat szabot ûdõkben fel nyissa, és bé tegye, hanemha ezeknek gondgya másokra bizatnék.

AZ RUHA ESZKÕZ TARTO Regulái.

I.

M Inden Ruha eszkõzt, akar vásznbúl, akar posztóbúl legyenek, és valami õltõzetre valo, és a' hol szûkséges, a' lábravaló saru, cipellõs õltõzetetis õ neki kelletik tartani; mellyeket szorgalmatos gondviseléssel ugy õrizzen, mint a' Christus szegényei marhájat.

II.

Mind azoknak, mellyek az õ keze alat vannak, ha valamire valók, inventárioma, kõnyvbe legyen irva; és kûlõn irja azokat, a' mellyek uyonnan készétetnek; napját, Havát, és esztendejét hozzá jegyezvén: hogy mikor az Elõjáró parancsollyá, tisztirõl számot adgyon.

[p 0085] Az Ruhákat rendbe rakva tartsa, és az uy ruhákat és épeket az õ ruháktúl kûlõn rakja: és meg lássa, hogy meg ne veszszenek, vagy rodhadgyanak: és azokat megis varrogattassa, és foltoztassa, a' mint illik a' szerzetbéli Segénységhez. A' mellyek pedig az õ iteleti szerént a' mieinknek továb nem szolgálnak, az Elõjárónak meg mutassa, hogy, mit kellessék azokkal cselekedni, el intézze.

IV.

A' miket ki ki a' Novitiusok kõzûl házunkban hozand, azokat valahol kûlõn tartsa; rea irván nevét annak, a' ki hozta, miglen két esztendõ mulván, a' Társaságnak szokot fogadásival magát meg kõtelezze.

V.

Minden holnapban az egé1sz házban való kamarákat meg látogassa; hogy ha valami fogyatkozás, volna, az Elõjáró itélete szerént, a' mi szûkséges, meg szereztessék: hamit pedig ollyat találna, a' mi szûkséges nem vólna, ugy mint kettõs ruházatot, utra valo eszkõzõket, és [p 0086] egyebet effélét, az ruha tarto házba vigye, s6 ott tartsa.

VI.

Tekéncse meg aztis kiknek legyen ruházatra szûkségek, hogy az Elõjárónak meg jelenthesse, és az õ tõle szabot rendben el járjon: az õ hire nélkûl pedig semmit senkinek ne adgyon. Az Coadjutoroknak dolmánnyok fél araszszal rõvidebbek legyenek a' Papok dolmánnyinál: palástyok pedig dolmánnyoknál rõvideb legyen.

VII.

Az mosni való ruhák irot számban adassanak az mosónak, akar kûlsõ ember legyen az, s6 akar házunknál lakos, és ugyan azonképpen vétessenekis bé.

VIII.

Kinek kinek Zubonyi, kûlõn kûlõn jelekkel meg jegkeztessenek, hogy egybe ne keverõdgyenek: ezeket pedig ugy kell alkalmaztatni, hogy hozzájok illyenek.

IX.

Minden vászon ruhákat, mellyeket [p 0087] az ebédlõház praefectussának, szakácsnak, és egyéb szolgáloknak ki oszt, számlálya adgyon, és vegyen-bé.

X.

Szombaton estve kinek kinek fejér ruhát oszszon kamaránként; vasárnap reggel pedig ugyan azon kamarákból a' szennyeseket õszve szedgye, és meg lássa, hogy mind bé szedje azokat, a' miket ki adot vólt.

XI.

Nyari ûdõben tiszta lepõdõket az ágyakra minden tiszenõtõd nap; télben pedig harom hét mulva oszszon, a' hol ez lehetséges leszen.

XII.

Mindezeket az ruhan eszkõz õrzõ vigye végbe; hanem ha, az õ tisztit valamely nagy Collegiomban, avagy házban tõbb személyekre kelletnék osztani.

AZ EMPTORNAK AVAGY Vásárlónak Regulái.

I.

S Zorgalmatos legyen azoknak meg vételében, [p 0088] a' mellyeket az Elõjáró akarattya szerént, a' mindennapi éledelre kelletik szerezni, és azokat idején a' saphárnak kezéhez szolgáltassa. Mindent pedig jot vegyen, és mennél ócsóbb árron lehet, ha szinten meszszeb helyrõl kelletnékis szerét tenni.

II.

A' pénznek sommájat, mellyet minden napra a' Procuratortul veszen, fel jegyezze, és aztis, hogy mire kõltõtte; és minden nap számot adgyon néki róla: mit kellessék pedig más napra venni, a' Ministertõl ércse meg.

III.

A' mennyire tõle lehet, azon legyen, hogy a' kikkel dolga lészen, azokat értelmes, csendesz emberséges maga viselésével épétse, és a' mennyire tisztihez illik, szerzetességhez illendõ lelki beszédekkel segitse.

A' SAFAR ES KULCSAR Regulái.

I.

A Z élésnek ki osztogatásában az Elõjárótúl [p 0089] eleiben adott rendet kõvesse, és noha kõzõnséges képpen mindeneknek egyeránt kelletik osztani, mindazonáltal kiváltképpen valo tekéntet legyen a' betegekre, és azokra, az kik gyogyulni Kezdettek, amint neki eleibe lészen adva.

II.

Az Asztalra valo bort vizzel egyelitse, a' hol, és a' ménnyire az Elõjárónak fog tetzeni.

III.

Meg emlekezvén a' Szegénységrõl, szorgalmatossan fõl szedjé, és el tegye, a' mi az asztaltul meg marad, hogy az Elõjáro rendelése szerént mind az háznál valóknak, mind az kûlsõ Szegényeknek használhasson.

IV.

Szorgalmatossan meg õrizzen mindeneket, mellyek szûkséges eledelre valók, rea bizattak, azokat rekesz alat tartván, és rea vigyázván, hogy meg ne veszszenek. Hogy ha felõ volna, hogy meg ne veszszenek, az Elõjáronak tudtára [p 0090] adgya. Hogy pedig ezeket jobban végben vihesse, latogassa meg gyakran mind az Elés házat, mind pedig az tõbb helyeket, a' hol azok tartatnak.

V.

Mind az élés hazakat, dispensákat, mind pedig egyebet mindent, a' mi ezekben vagyon, tisztán tartson.

VI.

Minek elõtte tellyességgel el fodgyon, az mi eledelre való az háznál szokot lenni, az Elõjárónak hirré tegye, hogy idejen tõbbet vehessenek.

VII.

A' Szûret el kõzelgetvén gondgya legyen az hordoknak el készéttésére, és tisztitására, mikor kivántatik az uy bornak. Melynek ideje midõn kõzel kezd lenni, az Elõjáronak meg emlétse.

AZ EBEDLÕHAZ GONDVISELÕJE Regulái.

I.

A Z Ebédlõ házat, és mindeneket, [p 0091] a' mik annak szûkségére szolgálnak igen tisztán tarcson.

II.

Eszébe vegye, hogy a' mosdo viz, és kendõkeszkenõk készen legyenek: ezek kõzûl pedig (kiket minden héten leg aláb kétszér meg kell uyitani) nemellyek az Papok, nemellyek mások számára lesznek.

III.

Minden héten tiszta abroszokat leg aláb egyszer, Asztal keszkenõket pedig kétszer adgyon: és minden efféle eszkõzõket számõ vegyen magához, és számon adgyon elõ.

IV.

Gondgya legyen arra, hogy minden edények, és egyebekis, mellyek az ebédlõházban szûkségesek, meg legyenek: és aztis meg lassá, hogy mentûl tisztábbak legyenek; a' Késeket pedig gyakorta élesétse.

V.

A' Kis Asztal elõkészétve helyén legyen.

[p 0092] Mikor annak ideje, az elsõ, és második asztalhoz valo menetelre harangozzon: de al [!] elsõ harangozás elõt (mely egy fertály orával elõb legyen az masodik harangozásnál) meg ércse a' szakácstúl, ha mindenek készen vannake.

VII.

Elsõ harangozáskor, már mindeneknek, a' mik szûkségesek az asztalhoz, készén kell lenni; az mi pedig az italt illeti, masodik harangozás táiban legyen készen: Az viznek, és bornak valo edények tánierokra tétessenek.

VIII.

Legyen bizonyos helyek azoknak, a' kik az betegekkel báno gondgya viselése alat vannak, kiknek semmit ne tegyen eleikben, hanem csak az mit amaz rendel. Mindenekhez pedig egyaránt visellye magát, hanemha szûkségnek okáért kûlõmben volna hagyvá az Elõjárótul; kinek engedelme nélkûl se fõlõstõkõmõt, se semmit egyebet senkinek ne adgyon.

[p 0093] Minek elõtte az asztaltul fel kellyenek, adgyanak bé ennihány tányirt, hogy kiki az õ maga helyét meg tisztitsa: mihelt pedig az második asztalhoz mindenekkel készen lészen, harangozzon, és megh lássa, hogy fogyatkozás ne legyen azokban, a' kiknek asztalhoz kelletik szolgálni.

X.

A' mi az asztaltul meg marad, õszve szedgye, és annak adgya a' kit tiszte szerént illet, akar a' szakács legyen, az, s6 akar a' Sáfár.

XI.

Mind azoknak neveket, a' kik az Ebédlõ házban, mind pedig azoknak, a' kik másut esznek, valamely táblára fel irva tartsa: és azokat, a' kik ettek, fel jegyezze, hogy tudgya, kik legyenek hátra, és a' szakácsnak, az ki az étket osztya, tudtára adgya.

XII.

Asztal fel kelvén az abroszok, és asztal keszkenõk fel szedessenek, és õszve [p 0094] tûressenek, és az ebedlõhaz meg sõpõrtessék. Es ha ételkozbe valaki veszteg nem halgatot, avagy valamit nem illendõt mivelt, az Elõjárónak meg jelentse.

XIII.

Az Pater Ministertûl legyen eleibe irot rendi, kicsodák, és mely napon fognak az elsõ, és második asztalhoz szolgálni, és azt a' rendet tartsa. Aztis meg ércse szombaton, kinek kellessek az jõvendõ héten olvasni az ebédlõ házban, és azokat bizonyossá tegye.

XIV.

Minden féle eszkõzõk, mellyek az ebédlõház szûkségére szolgálnak, legyenek nála rendbe irva, hogy mikor tõle szamot vesznek keszen legyen, és azokat arra rendelt helyben tartsa.

XV.

Az ebéd, és vacsora után való mulatság végére, melynek mind az elsõ, s6 mind az második, asztal után, egy, egy, oráig kell tartani, kûlõn csõndétéssel jelt adgyon.

[p 0095] A' SZAKACS REGULAI.

I:

M Indenekben, a' mellyek tisztihez tartozandók tisztaságot tartson, és másokkalis tartásson: és azon lëgyen, hogy mindenek jól, és idején el készûllyenek, kiváltképpen a' mi az betegek számára való.

II.

Az hust, halat, és akarmitis egyebet, mely az asztalra vitetik, mikor metéli, és osztya, uyáival ne érellye, hanem villácskával, avagy késsel vigye aszt végbe.

III.

Fél orâval, avagy leg aláb egy fertály orával elõbb, hogy sem mint asztalhoz kellessék ûlni, minden étkeknek készen kelletnék lenni.

VI. [!]

Az Portióknak mennyi voltabân, és minémû voltában az elõjárótul adot rendet kõvesse. [p 0096] Fõzni, vagy valáamit egyebet valakinek magánossan készéteni, az Infirmariuson kivûl, senkinek ne hadgyon, és õ maga se készétsen, az Elõjáro engedelme nélkûl.

VI.

Kõnyvbe legyen fel irva nála minden konyhához való eszkõznek száma, melyre õ neki kelletik gondot viselni.

VII.

Szorgalmatossan meg lássa, hogy tõbb fa ne égjen annál, a' mennyi szûkséges: ugyan ezen vigyázással kelletik a' fû szerszámnak, és egyébnek mindennek kõltésében lenni, hogy semmit kelletlenûl el ne kõltcsõn, az mint illik a' szerzetbéli szegenységhez.

VIII.

A' mi az Asztaltul meg marad, és kezéhez adatik, meg emlekezvén a' szegénységrûl, továbra el tegye; hogy mind az háznál valo, s6 mind az kûn valo szegényeknék használhasson, az Elõjáro rendelése szerént.

[p 0097] Ha valamely segitõ társa vólna, azon legyen, hogy azt beszédével, es peldájával épétse, kiváltképpen az Novitiusokat.

A' FEL EBRESZTÕ REGULAI.

I.

L Eg aláb fél orával elõbb mennyen alunni a' tõbbinél, és ugyan annyi ûdõvel kellyen fel reggel a' tõbbi elõtt, és hagyot orakor harangozzon, és mindgyarást mindenik kamarájaban világot vivén, minnyájokat fel ébreszsze: mellyet hogy bizonyossabban, és jobban veghez vihessen, ébresztõ orája legyen az Elõjárótúl.

II.

Egy fertály orával a' fel ébresztés után, az kamarákat ismet meg latogassa, és ha kiket talál, hogy még sem kõltek vólna fel, az elõjáronak hirre tegye.

III.

Ezen látogatás után egy fertály ora mulván, [p 0098] harangozzon az imadságra, ugy hogy az fel ébresztéstûl fogva, az imadságnak kezdetiig fél ora mullyék: vége lévén pedig az imadsagra rendelt ûdõnek, az imadság végére csenditsen.

IV.

Hogy ha azoknak sokaságok miat, a' kiket ébreszteni, és latogatni kelletik, masoknak segedelmére szûksége vólna, kérjen társokat az Elõjárótúl. Kikkel ugyan azon regulákat meg tartassa: ha kik pedig erõtlenek, vagy betegek volnának, azokat az Elõjáro rendelése szerént ébreszsze fel.

V.

Ha látna valakit, a' ki nem igen tartaná meg ama kõzõnséges Regulát, melyben hagyatik, hogy minnyájon szépen bé fõdõzve aludgyanak, az Elójárónak tudtára adgya.

AZ KAMARAK EJELI LATOGATO jának Regulái.

I.

A Z Elõjárótúl rendelt orakor, lelki [p 0099] ismérettõl valo estvéli számvételre harangozzon, és egy fertály mulván le fekûvésre jelt adgyon.

II.

Az lefekûvésre adot jel után, egy fertály ora mulván, mindenik kamarájába bé tekéntsen, és meg lássa, ha minnyájon ágyokba le takarottake, és a' vilagot el oltottáke, vagy nem: ha kiket még ágyokon kivûl talál, vagy az kik el nem oltották volna világokat, az Elõjárónak hirré tegye.

AZ FOGADASOKNAK Formáj.

M Indenhato õrõk Isten, én N. N. noha mindenképpen a' te szent Szemed elõtt méltatlan vagyok; bizván mindazáltal az te kegyességedbe, és véghetetlen irgalmasságodba, kivánván néked szolgálni; a' szentséges Szûz MARIA elõtt, és az te egész mennyei udvarod elõtt, fogadok Isteni felségednek holtomig valo szegénységet, tisztaságot, [p 0100] és engedelmességet az JESUS Társaságában. Es azt igirem, hogy ugyan azon Társaságban be adom magamat, hogy ebben mind hóltig éllyek, mindeket értvén ugyan azon Társaságnak vegezési szerént. Azért, az Te véghetetlen jóvóltodtúl, és Kegyelmességedtûl a' Christus, Jesusnak véréért, kerem alázatossan, hogy ezt az áldozatot méltoztassál kedves illatul bé venni, és a' mint hogy ennek kivánságára, és bémutatására engettél, ugy bé tellyesétésére-is bõséges malasztot engedgy. Amen.