LIPPAY P. JANOS: CALENDARIUM OECONOMICUM PERPETUUM. 0001


JANUARIUS Bóldog Aszony hava,

Ebben a' holnapban, 31 nap vagyon.

I.

A' figyelmetes Gazda emberek, azt tartyák az úy esztendõnek elsõ napjaitúl, hogy ha reggel võrõssõdik az ég, azon esztendõben sok szélvész lészen. Ha a' nap, tisztán és világossan fényeskedik úy esztendõ napján, az esztendõ, hallal bõvelkedik. Ha pedig szeles étszaka lévél úy esztendõuek elsõ napjára virradora, õrõmest Pestis kõvetkezik.

2. Ebben a' hólnapban, utólsó fertállyán a' hóldnak, hizlalt hátra maradott ártányokat, és damaszokat meg-kell õlni.

3. Fát vágni Sz. Fábján és Sebestyén napja elõtt, utolsó fertállyán a' hóldnak.

4. Aszú gyûmõlcsõt, savanyú káposztát, és tõbb e' félét eladni, minek elõtte más félék meg-zõldûlnek.

5. Fát hordani a' konyhára, mikor a' hó szolgál.

6. A' juhok probájára, Eger fa levelet kell eleikben tenni, a' ki abbúl eszik, egésséges; a' ki pedig nem akarja meg-enni, meg- veszett a' tûdõjében, és májában.

7. A' Tyúkoknak ebben a' holnapban, pirított kenyeret, vagy aszalt zabot, vagy borsót kelletik néha néha eleiben vetni, hogy hamaréb, és tõbbet toijanak; de felette igen meg ne hízzanak, [p 0002] mert úgy nem tojnak. A' kodácsolásokbúl meg- ismérhetni, mert a' kõvérek gyakrabban kodácsolnak.

8. Igen hasznos télre sok jérczéket hadni: mert ezek mind hamaréb, s-mind tõbbet tojnak a' véneknél. A' ki az tojásért akar tyúkot tartani, az tovább két esztendõnél, ne tarcsa a' tyúkot; mert két esztendõ után nem sokat tojnak: hanem-ha vaaki, [!] a' csirkék ki- kõltéseért akarná tartani.

9 A' télnek két utólsó hólnapjában, nem tojnak a' tyúkok: hanem ha meleg szóbaban tartyák õket.

10. Ebben a' hólnapban, mikor az hóld a' fõld-alatt vagyon, éppûletre való fát kell vágni, és abroncsnak valót; szõlõ karóknak, sõvényeknek.

11. Mivel ebben a' hóban, el-eresztik szõrõket a' lovak, jól kell õket tartani.

12. Ebben, és a' jõvendõ hóban, csépelni igen jó.

13. Fa eszkõzt ebben a' hóban kell csinálni, a' mi szûkséges a' háznál.

14. Ganéjt hordani a' szõlõkben, és szántófõldekre.

15. A' meleg tartományokban, borsót, vetek, és elsõ szántást ros-alá készitenek, a' hol nem ige lágy a' fõld.

16. Meg-metszik a' szõlõt; Az melly fákbúl sok macska méz, avagy gyata foly-ki, kõrnyõs kõrûl meg- kápállyák.

17. Az úy réteken lo-here magot vethetcz, tudni illik, ha egy rostában széna polyvát, tészsz, és azt a' réteken elébb elébb rostálod-ki.

18. A' fák, aszú ágoktúl meg-szabadittassanak; meg-újittassanak a' fák gyõkerei, azokra ganéjt rakjanak, de nem úgy, hogy meg- érje a' gyõkerét; mert egyébként meg-rothad. Ebben, és a' jõvendõ hóban, az fákrúl a' hernyó fészkek le- vétessenek, és meg-tisztittassanak, minek-elõtte meg-élednek, az hóldnak fogytára.

19. A' méh kasokat bé- kell dugni, mikor hó esik, mert [p 0003] a' hótúl meg- vakúlnak a' méhek. Ezeket-is, most eggyik helyrûl masikba vihetni.

20. Sz. Vincze napján ha a' nap fénlik, sok bort várhatni.

21. A' minémû az hóldnak bé-lépése minden fertályban, ollyan kõzõségessen a' fertály.

21. Ha sz. Pál fordúlása napján fényes, és tiszta idõ lészen, jó esztendõt jelent, ha kõdõs, Pestist várj; ha esõ, vagy hó esik, drágaság lészen; ha szelek fújnak, hadak, és zúrzavarok indúlnak.

23. A' len magot, mind ezen holnapig a' hajacskájában kell hadni, és minek-elõtte ki-verjék, meg-rostállyák jól, és tisztán, hogy a' len mag-kõzõtt ne maradgyon valami gyom, avagy más féle mag, a' kit az után ki-kellyen szedni.

24. Az pohánkában a' ki leg-kissebb magvú, és leg-alább- való, azt kell magnak, és vetni meg-tartani.

25. Az Teheneknek eledelére, Karácson után, nem kell olly nagy szorgalmatossággal gondot viselni, mint Karácson elõtt; noha mindenkor szorgalmatos tartást kévának. Ha verõ fény szólgal. ki kell õket istállóbúl bocsátani, hadd melegedgyenek az napnál.

26. Jeget kell hordani, ha elébb nem hordottak, és a' jeg veremben szalma kõzzé rakni.

27. Ebben, és a' jõvendõ hólnapban, az halas tókat, a' kiken viz nem foly által, ha bé-fagytanak, minden nap lékezzék, hogy meg ne fúllyanak a' halak bennek.

28. A' fûveket, virágokat, magokat, gyõkereket, és a' mi orvosságokra szûkséges, bizonyos és alkalmatos ûdõkbe kell szedni, és gyûjteni, mikor mindeik meg-ért erõben vagyon. Mert, kinek-kinek magányos ûdeje van. Theophrastus azt irja, hogy ha ki fûveket, akar szedi, szedgye azokat, a' hónak húszadik napjátúl fogva, harminczadik napjáig. Némellyek azt itélik, hogy a' melly fûveket az hólapnak elsõ hét napjában szednek. [p 0004] azok csak a' gyermekeknek használnak; az második hetedében, az iffiú legényeknek, és leányóknak; az harmadik hetedében, a' férfiaknak, és aszonyoknak; az negyedik hetedébe, a' vén embereknek használ. De mind reggel, nap kelet elõtt, tiszta ûdõben kellene õket szedni.

Kiknek kiváltképpen-való szedésekrûl, gyûjtésekrûl, és száraztásokrúl ebben a' Calendariomban nem szóllok; hanem imitt amott, a' mint az alkalmatosság magával hozza.

FEBRUARIUS, Bõjt-elõ hó.

Ebben a' hólnapban, 28 nap vagyon, mikor Bissextilis nincsen.

29. A Borjúkat, ebben a' hólnapban meg-kell metszeni, utolsò fertállyán a' hóldnak.

A' bort le-vonni, utolsó fertállyán a' hónak, tiszta ûdõben.

Fát vágni, utolsó fertályon.

Füz fát le-vagdalni, utolsó fertályon, és ûltetni.

Halas tókat, halakkal meg-rakni utólsó fertályon.

Veres hagymát, sárga répat vetni, avagy ûlteteni, veres hagymát utólsó fertályon.

30. Fákat irtani, a' fattyú ágakat le-vagdalni, a' mohot levakarni a' fákrúl. Gyûmõlcs magokat ûltetni, és vetni. Oltanivaló ágakat tõrni, sõt bé-is óltani, az idején gyûmõlcsõzõ fákat: de jól meg-kell óltalmazni a' hidegtûl.

31. Az fiatal fákat, által kell ûltetni, utólsó fertályon; tartós gyûmõlcsõk lészen, és nem férges.

A' palánta, vagy racza magot, ûszõgõs Sz. Péter, vagy Sz. Mátyás estin vessék.

Ganéjt hordani a' szõlõben.

[p 0005] 32. A' fiatal fáknak kûlsõ heját hoszattában, három vagy négyhelyen hasitsák-meg, Sz. Fábján és Sebestyén nap után.

Csépleni kell ebben a' hólnapban, mert az után, egerek nevekednek az asztagokban.

33. A' fõldeket gabéjozni kell ebben a' hólnapban, és a' kerteket. Magokat-is tehet az ember, a' fazékban fõld kõzzé Sz. Mátyás nap tájban, hogy kõnnyebben ki-kellyenek az után, de ne tarcsák sokáig.

Ha Februariusban, az az, Bõjt-elõ hóban meleg vagyon, meg-tarcsák a' barmok eledelét; mert Husvét tájba, sokáig tart a' hideg.

34. A' melly malaczok, ebben a' hóban lésznek, meg- tartassanak: mert állandok lésznek.

Ha kõvérek, és meg-töltek a' madarak, mellyeket fognak ebben, és kõvetkezendõ hólnapba, havat hideget jelent.

35. Olasz káposzta magot, fársáng farka elõtt-való napon kell vetni, abban az fõldben, a' kit tél-elõtt meg-szántottak, és gereblyéltek, ha szinte hó, vagy hideg vagyon-is: az után, tõlcs vagy híncs tyúk ganéjt reá, és hadd úgy.

36. A' Páváknak ebben a' hóban, minden õtõdik napon, száraztot babot kell adni melegen, mellyet a' kemenczébe száraztottak: hogy hamaréb fogannyanak, és tojjanak. De reggel kell nékik adni éhomra.

37.A' minémû ûdõ lészen ûszõgõs Sz. Péter nap elõtt-való étszakán, ollyan lészen az után negyven napig; és ha Sz. Péter estin-való étszakán meg nem fagy, az után ne fély a' fagytúl. Hasonlóképpen tõrtenik Sz. Mátyás napján, és estin. A' csukák Sz. Mátyás nap tájban juvnak.

38. A' palánta magot, Sz. Mátyás estin véssék, és ha a' kertben, a' fagy miatt nem vethetni, a' házban vigyék a' fõldet, és ott vessék-el, mig a' fõld meg nem olvad.

39. Ebben a' holnapban, vad fákat, és fiatal fákat ûltethetni, [p 0006] hóld tõlte-elõtt> avagy két vagy három nap az Úyság elõtt, àvagy annyi nappal utánna, ha a' fõld meg nem fagyott: ávagy nem felettéb lágy. Sõt õreg fákat-is, valamenyíre által-plántálhatni, mikor fagyos a' fõld, ha azon fagyos fõldel gyõkerestûl ki- ássák, és más veremben, a' hova akarják, ûltetik.

40. Az melly fákat Bõjt-elõ hóban óltanak, azok gyûmõlcse, és magokis a' fák, nem lésznek férgesek.

Eben a' hóban, a' meleghelyeken, meg-metszik a' szõlõt.

Ennek a' hónak végén, mikor meg-szûnnek az Eszaki szelek, tiszta, és fényes nappal, hóld fogytára le-vonhatni a' borokat, avagy eggyik hordóból a' másikban tõlthetni.

41. Tyúk, és galamb ganéjt hordamni a' kertben, és kevesenként imide amoda hinteni, hogy fû nõhessen, kiváltképpen a' kupály fõldõn, a' hol kevés fû terem.

Az kertben ásni, ganejozni, virágokat és fûveket palántálni.

42. Méheket venni, méh kasokat meg-tisztitani, a' heréket meg-õlni: de gyengén kell õket hordozni.

43. Bõjtben szántani, az nyári vetésre.

Ha ebben az hólnapban, a' minemû fonalat fonytak, hamuban meg- szapúllyák, és ki-tészik, hogy meg-fadgyon, fejéreb leszén, és lágyab a' szõvésre.

Ebben az hólnapban, meg-kell szûnni a' vetéseken, a' juhok legeltetésétûl.

Sernek való szaladot késziteni.

44. Ha ki azt akarja, hogy esztendõ által tarcson a' liszti, Ianuariusban és Februariusban õrõltessen, mikor még hideg vagyon: de elébb meg-rostáltassa a' gabonát, hogy ki-mennyen a' pora; mert a' por, és melegség dohosíttya-meg a' lisztet.

Az galamboknak, és tyúkoknak fészkeit, meg-kell tisztitani, és ujitani, hogy kedvesebben kõltsenek.

45. Sõvényeket kertek kõrûl, házak kõrûl meg-fonni, és úyitani, a' hól szûkséges.

[p 0007] 46. Ebben a' hólnapban tyukokat, lúdákat, galambokat, ha arra-valók lésznek, mentûl hamaréb meg-ûltessék.

Tavaszi arpát vethetni nyólcz nappal fársáng farka elõtt, vagy az után. Mákot-is. A' hernyó feszket leszedni, minek elõtte meg-éledgyenek. Az szolgálók fonnyanak, tollat foszanak, szecskát metéllyenek.

47. Ledneket ebben a' hólnapban mind el-kell vetni, mivel Martiusban nem jó vetni; mert igen árt a' baromnak, ha a' fûvet meg-eszi.

MARTIUS, Bõjt-más hava.

Ebben a' hólnapban 31. nap van.

48. BOrjúkat az annyoktúl el-választani, második fertályban, hóld tõltekor:

Kender magot, zabot, arpát, kõlest, borsót, lencsét, csicseri borsót, babot, Olász és Tõrõk babot, és e' féle tõb veteményeket ûltetni, s-vetni,

Az véteseket meg-gyomláli, a' fûzfa ágakat le-vagdalni, úy fûzfákat ûltetni.

49. Az óltani való ágocskákat bé- óltani: a' gyûmõlcsõknek magvait, ugy-mint, diót, mogyorót, mondolát, gesztenyét, baraczk magot, szilva magot, kaiszi baracz magot, &c. hasonlóképpan alma, kõrtvély magot ûltetni.

Spárgát, Articsókát, Cárdit, Sállyát, Levendulát, Rosmaringot, Eperjet, Rosát, Liliumokat, Narancsot, Tõkõt, Vborkát, Dinnyét, Gõrõg Dinnyét ûltetni, és vetni.

50. Veteményes, virágós, és gyûmõlcsõs kerteket, mindennémû szûkséges magokkal bé-vetni.

51. Gyõkereket, fûveket, hogy magot hozzanak, ki-hozni, és el-ûltetni: ugy-mint, retket, sárga répát, véres répát, [p 0008] fejér répát, zellert, võrõs hagymát, &c. hóld tõltére.

Az fa agocskáknak óltása legyen, mikor a' hóld el-fogy, három vagy négy, avagy két nappal az úyság elõtt; mert azt tartyák némellyek, hogy valahány nappal, az úy hóld elõtt óltyák a' fát, annyi esztendõ mulván gyûmõlcsõzik: avagy ólcsák három nappal az úy hóld után, az elsõ fertályig.

52. Disznó ganéjt õncsenek ebben a' hólnapban, a' mondola fa gyõkerére, és az keserûbõl édes, õregb, és kõverebb lészen.

A' Gesztenyének, az ágát ûltetik- el, nedves, és hives fõldben, és meg-foganoszik. A' fákot kõrnyõs kõrnyûl meg-kapállyák, a' szõlõ tõvet is.

53. A' melly szõlõ három esztendõs, azt kell meg-metszeni, mert egyébként , a' fiatal venyikét, nem metszeni, hanem tõrni kell. A' szõlõt szép tiszta ûdõben nyissák-ki. Messék meg, kapállyák, tõuét meg-tisztitsák.

A' Juhokat megént ki hajtsák a' mezõre, kiváltképpen a' retekre.

A' Bikákat, Husvét elõtt, hóld tõltekor bocsássák a' tehenek kõziben.

54. A' halas tókbúl az apró halakat ki-fogni, és máshová tenni, hogy nõjjenek, elsõ fertállyán a' hóldnak, avagy hóld tõlte elõtt

Hal fogni való varsákat rakni.

55. Kikeletnek elein, igen egésséges a' bodzának csirája, mikor ki kezd fakadni, ha elébb lágy meleg vizben kimossák, sóval eczettel, olajjal saláta módgyára meg-készitik: gyengén purgál, és tisztittya a' Vért. Hasonlóképpen a' komló hegye-is.

56. Az kõszvény ellen, vedd a' keserû lapunak a' bélit, avagy gyõngéjét, a' ki ollyan, mint a' káposzta torsa, vond-le az kûlsõ heját, tedd lagy meleg vizben, hogy ki-vonnya a' keserûségét; csinály salátát belõlle, meg-kõnnyebíti a' fájdalmat, és a' Vért meg-tisztittya.

[p 0009] Ebben a' hóban, tojni kezdenek a' tyúkok, lúdak, kácsák, galamobok; és mennél hamarébb ki-kõltik a' csirkéjeket, annál jóbb.

57. A madarászatot megént el-kezdhetni ebben a' hóban, jóbb vólna mind az által, békét hadni a' fiokért; nem-is ollyan jó izûek, ha pedig a' vizben tészed, és abban asztatod, megént jó izû lészen.

Vad lúdakat, és vad kácsát lõhetni és foghatni.

58. A' Golyák mikor el-akarnak menni, reggeltûl fogva, estvéli repûlnek: mikor visza jõnek, estvétûl fogva reggelig rõpûlnek. Ha pedig mingyárt estve meg-jõnek, még hideg ûdõnek jele.

59. Ebben à holnapban ki-kõlt tyúkfiak, leg-jóbbak. Úgy kell epdig a' tyúk alá tenni à tyúkmonyokat, hogy azon hóban, à mellyben meg-ûltetik, ki kõltse; kik felõl azt tartyák, hogy egész esztendõ által, mindennap tojni fognak: melly tyukmonyat à tyúk alá tésznek, õreg tyúktúl légyen, ne jérczétûl, ne-is légyen igen régi: hasonlóképpen à tyúk-is, à ki alá, az úy hóld utan kell tenni.

A' csóka alá-is tehetni tyúkmonyat, ha el-szedik elsõben à maga tojását, hármat egy alá. A gólyák elá-is lúd, és tyúkmonyat: de reá kell vigyázni, hogy le ne essenek à feszekbûl, és ihelt kikelnek, el-venni alólok.

60. Dinnyét vethetni két héttel Húsvét elõtt, ha az ûdõ, és hidegek engedik; némellyek nagy hétben vetik, némellyek, Szent Gyõrgy nap tájban: némellyek, Szent Gothárd napján, az az, 5. Maij, Pûnkõsd havában. Jóbb mind azon által, kûlõmb kûlõmb ûdõben vetni.

61. Az Ekének, Karácsontúl fogva tizenegyedik hetire, az fõldbe kell lenni.

A' Gyûmõlcsõs fákat, ebben à hóban kõrnyûl kapállyák, és vizet tõlcsenek à veremben, úgy hogy à gyõkerek, nedvesen [p 0010] maradgyanak, és úgy tarcsák, mig el-virágoznak: semmi hideg avagy dér nem árt nékiek.

62. Az óltani való ágocskákat, hóld tõltekor tõrni kell; és à pinczében fõldbe vagy fõvenybe tartani csak nem az úy hóldig; úy hóld elõtt két, vagy három nappal óltani, vagy annyival az után.

Az óltani való ágocskák pedig, ne legyenek ollyan fiatal fákbúl, à kik még nem virágoztak, avagy gyûmõlcsõztek: hanem, jó gyûmõlcsõzõ fákbúl, és ollyanokbúl, à kik azon esztendõben leg-inkább virágoztak, és gyûmõlcsõztek.

63. Ebben, és Szent Gyõrgy havában, ay úy hóldra, az õreg fákrúl le kell vakarni az mohot; à fattyú ágokat, kik à fának, nedvességét ki-szijak, le- metszeni. Jllyen ágaktúl, kik még nem virágoztak, avagy gyûmõlcsõztek, nem kell óltani való ágacskát tõrni: mert soha nem gyûmõlcsõzik az óltovány.

64. Ha à kakúk elébb szól, minek-elõtte à szõlõ venyike kifakad, jó esztendõnek jele, és sok bornak.

Bõjt kõzép tájban, szokták à szarvasok le-vetni szarvokat. Virág Vasárnap tájban jõ visza à fecske, Szent Kereszt felmagasztalása tájban mégyen-el.
A' méhekre, reá kell vigyázni, hogy rajjok éhel meg ne hallyanak, Sz. Philep, és Szent Jakab napig; azért õket mézzel, vagy mézes vízzel kell táplálni

65. Minden orvosságokra-való fûveket, virágokat, gyûmõlcsõket, hóld fogytán kell szedni.

66. Fejes káposzta, rácza vagy palánta magot, nagy hétbe vessék, Szent Orbán nap tájban palántállyák, kétszer kápált fõldben, más-fél lábnyira egy-mástúl: három hét múlván, megént meg kell kapálni. Ollyan helyre kellene pedig palántálni, à hol reggel vagy semmi nap, vagy igen kevessé szolgál.

67. Vad Rósát három, vagy hat nappal à hóld tõlte-elõtt, [p 0011] a' ki el-ûlteti, és aszt három esztendeig, egymás útán cselekeszi, tellyes, és szép piross, jó szagú rósája lészen, harmad esztendõre.

Tõlgy fákat, fenyõ fákat, eger fákat, komlót ûltethetni.

Borsót bõjt kõzépre, võrõs hagymát, sárga répát sûket hétben, vagy Gyûmõlcs óltó Bóldog aszony nap tájban. Borsót, Ledneket, ha három nappal az úy hóld elött vetik, hamar el-hánnya virágját.

63. Az Domaszoknak, mingyárt Húsvét után, ha az italokban Angelica fûvet, és gyõkeret tészesz, és mikor ki-mégyen az ereje, megént meg-újitod, s-azt egész esztendõ által cselekeszed, egy sem hal-meg kõzzûlõk.

Az hívó madarakak való madarakat, setét helyre kell rekeszteni-ebben à hóban, Sz. Bertalan napig, hogy ne enekellyenek; az után, mikor à világosra hozzák, igen enekelnek, és hiják à tõbbit.

69. Árpa, len, kender, és káposztának való fõldekre ganét hordani, ha télben nem lehetet.

Zab vetést el- végezni, nyári búzát, tavaszi arpát vetni. Forgatni árpa alá.

Kertelni, fûz ágakat le-vagdalni.

Az réteket, kerteket meg-gereblyélni, tisztitani, à vakandok túrásokat meg-igyenesiteni, az vizfolyásokat à rétekn meg-úyitani, vizet reájok bocsátani, árkokat ásni.

70 Késõ-répat 16. Mertij, az az, Bõjt-más havának, avagy 26. apjá kell veti.

Nyári búzát, nagy hétben vessenek.

Komlót ki-nyiti , és meg-metszeni.

Nyári árpát Húsvét elõtt, vagy utánna vetni, à mint az ûdõ engedi, és ha ki-mégyen az fagy à fõldnek.

Súpot kõttetni à ház fõdésre, és más szûkségre.

71. Lisztet õrletni, à ki meg-áll nyaratszaka.

A' Juhokat, ne bocsássák ebben à hóban vizes, és mocsáros [p 0012] helyekre, az elsõ zõld fûre; mert à vértûl hamar meg- fúlnak.

72. Az hernyúkat le-szedni a fákrúl, minek- elõtte meg-élednek à naptúl.

Sperma Ranarum, BBéka tojást à tókban; avagy poshat vizben kell szedni ebben à hólnapban, avagy azt distillani, igen hûvõsiti à sebeket; és ha mindgyárt ennek az hónak elején, abban meg- mossa az ember à kezétt, avagy keni véle, minden utálatos rûhet, fennyedéket, akár mibõl származzék, el-vészen rólla: és az újjokban nevelkedõ férget meg-õli, avagy más állatokbann-is.

73. Hogy pedig egész esztendõ által meg-tarthassad azt à béka-tojást, és élhes véle, tedd ebben à hóban egy fazékbe, csináld-bé, ásd-el à fõldben fõvenyes helyen; elsõben, zavaros vízzé valik: az-után, meg-tisztúl. Ha mikor az emberben, vagy marhába à férget meg-akarod õlni, marts eggy ruhácskát ebben à vízben, tedd reá à féregre.

74. Szederjes violábúl Syrupot csinálni, és conservat, eczetet, vizet.

Húsvéttûl fogva Szent Jakab napig, minden fele hal ívik; azért, ez ûdõ alatt, nem kellene az õreg hálokkal halászni, hanem à nagy vizekben, à hol nád nincsen; de à tókban, és à nádason à partoknál nem kellene engedni. A' ki Majusban és Juniusban, az az, Pûnkõsd és Szent Iván hóban, sok halat akar fogni, és az egész nyaratszaka, véygen Bak májat, sûsse jól meg: az-után, hincse meg- tõrõtt Kámforral, takarja borjú, vagy bárány hártyában, kõsse egy deszkára, bocsássa à vízben, sok rákot, és halat fog véle.

75. Rákot sokat foghatni, ha az le-nyúzott béka czombokat, és kõzte Basillicum fûvet nyársocskákra vonszod, avagy bûdõs húst, és bocsásd à vízben, à hol à rákok szoktak lenni, arra ragaszkodnak, tégy hálocskát alája, és vond ki,

[p 0013] 76. Kézzel halat foghatsz, ha egy kalán Gém kõvérét vészed, olvazd jól meg vas fazecskában, mig egy kevessé meg-põrsõlõdik; az-után, tégy egy kalán mezet hozzá, és fõzd megént egyûtt meg, sûrû lészen; az- után, keverd jól õszve, tedd egy szelenczécskébe, mikor halászni akarsz menni, kend-meg a' kezedet, és lábaidat véle, meny-bé a' vízbe, csudát látsz a' lábaid kõrûl.

77. A' méhek felõl, azt tartyák némellyek, hogy fársáng farkán, leg-jóbb méhet vásárlani, és el-vinni; némellyek ebben a hóban, és ennek végén: mert még most kevés méze, és fia vagyon; némellyek, mikor az almafa virágzik, de gyõngén kell véle bánni. ébben az hólnapban, ki kell rakni a' méh kasokat, hogy az lyukok a' napra szolgállyon, mikor reggel ki-rõpûlnek; de leg-jóbb, ha úgy tehetik, hogy nap estig, a' verõ fény rajtok légyen.

78. Ebben az hóban, Márczot fõznek, a' ki nyaratszka eltart.

Minek elõtte ki-fakad a' nyír fa, akkor csinállyanak abbúl sõprût, és meg-tartsák, mert az két annyit tart, mint az, a' kit az után mikor leveles, csinálnak.

79. Ebben à hólnapbann-is jó szõlõt metczeni, de reá kell vigyázni, hogy a' metzõk, az jó venyikét el nemessék, és el-adgyák, avagy ajándékozzak. Ennek az hónak 27-dik napja után, nem igen féltik a' szõlõs emberek, az szõlõ tõvet, avagy veszejét a' hidegtûl, és dértûl; azért szabadon meg-nyittyák, és metszik. Ebben a' hóban jó szõlõt ûltetni.

80. Ha régi len magod vagyon, három vagy négy esztedõs, és el-akarod vetni, egy vagy két nappal az vetes elõtt, tõlts egy, vagy két kánna sert reá, s-vesd el, szép lened lészen.

Gyûmõlcs óltó Bóldog Aszony napjára, némellyek igen vigyáznak, ha azon nap reggel kelet elõtt szép, és tiszta ûdõ vagyon, hogy a' csillagok szépen tûndõklenek; jó és bõv esztendõnek jele, és minden dologhoz alkolmatos. Eze a' napon, [p 0014] avagy hamar az után, fel-adgya magát a' hal a' mély vízbûl, a' part felé.

81. Ha nagy Pénteken esõ esik, jó esztendõnek jele. Ha Húsvét napján, tõbb Vasárnapokon leszen esõ Pûnkõsd és Húsvét kõzõtt, hogy sem mint tiszta ûdõ.



82. Tabácát Boldog Aszony nap tájban, mihelt az ûdõ engedi, mindgyárt vessen az ember, igen jó mind az levele, mind az ki facsart leve, és az levelének meg-tõrt pora-is a' sebekre.

Az tyúkmony heját, a' kibõl ki kõlt a' tyúkfi ebbe a' hólnapban, õszve kell szedni, és meg-tartani, igen hasznos orvosság a' fõveny ellen.

83. Ebben a' hólnapban veszik az nyírfának vizét, ha a' fát egy árral, vagy furócskával meg fúrják, a' vize ki csurog, minek elõtte meg- levelezzék; és mikor a' hóld nevekedik, ki ûzi a' kõvet az emberbûl, és belsõ nyavalyáját gyógyittya, kiváltképpen a' tûdejét, maijat, lépét, és ha ki az orczáját mossa véle, minden szeplõt el-vészen, és szep ábrázatot szerez. Elhetz egész esztendõ által- vele, ha tiszta hordóba tészed, jó ital Nyárban; és Nyirben, fõképpen ha bor sõprûre tõltik, és meg forr.

84. Ebben az hóban Vesztõt kõll vágatni kertelni valót, a' sõvényeket meg-úijtani.

Az kertelni való veszõvel, nem kõll mindgyárt sõvént fonni mihelt le- vágják, hanem kévékbe kõtõzni, és úgy égy, két, vagy három hétig állani, és fõn állítva száraztatni.

Szederjes violának a' szaga, igen jó részegség ellen, a' kiek más nap attúl fáj a' feje, kõsse bé vele. Conserva Violarum, avagy czukorba csinált viola, igen jó az hagymazban, és minden hévségek ellen, kiváltképpen a' kis gyermekeknek, a' kiket nehézség tõr; mert mindennémû hévséget meg-ólt, meg-erõssiti a' szivet, az hasacskáját nyitva tartya, és az õklelést meg- csillapittya sõt ha csak vízbe fõzijs az emberr a' viólat, tégyen mézet belé, igya meg, purgal.

[p 0015] 85. Magnak való palántakat, vagy gyõkereket, akkor kõll ki ûltetni, mikor az h óld a' Bikában, Vizõntõben, Bakban, Szûzben vagyon.

86. Lúdfiakat minekutánna egy, vagy két hétig kenyér bellel tartottak, az után malátát adgyanak nékiek, avagy ázott árpát, a' ki szép lágy, hogy hamarébb hízzanak. Az ki pedig hamar akar lúdfiakat hízlalni, fejér kenyérbéllel, mellyet téjben ásztatta, tarcsa õket, hamar meg-híznak. A' lúdfiaknak reggel egy kevés sót, babért, az az, Laurus fának gyûmõlcsét, és hamucskát adgyanak bé, hogy meg ne hallyanak esztendõ által. Gyõnge csóvánt apróra vagdallyanak, és korpaban keverjék, azt adgyák nékiek, igen egésséges. Meg-szókták hamar õket jegyzeni, hogy el ne téveledgyenek máséval, egy, ket, vagy három csõp viaszát csõppentenek a' fejére, avagy az lábán jelt csinálnak égy késecskével.

87. Fákat ûltetni ebben a' hól napban, az kik jól teremnek, kiváltképpen abban az ûdõkben, mikor az Gólya meg-jûn, és leg-inkább mikor az hóld telik, és az Bikában, Kettõsben, Mértékben, és Vízõntõben vagyon.

88. A' Tehenek, ebben az hólnapban nem igen esznek, hanem, a' nyers fûz fára sietnek azért jó szénát, sarjút, avagy zab polyvát kõll az ételbe keverni.

Ha Februariusban hideg vólt, ebben a' kerteket meg-kõll készíteni minden féle vetemények alá, palántának, petresilomnak, sárga répanak, paszternaknak, cikoriának, &c. võrõs hagymának, mellyet, ha szintén hideg vagyon-is, ebben az hóban kell vetni.

89. Ebben az hóban mihélt csak a' fõlõttéb való fagya kimégyen az fõldnek, és ha az eke a' fõldbe mehet, és ha az eke a' fõld, kõzép-szerént száraz, és nedves hóld fogytára, az az, mikor a' hóldban alig van még egy hét, avagy utólsó fertállyán, tiszta borsót, árpát vessenek. Jtem, nyári rosot. Ennek az hólnapnak [p 0016] végen kendert, és Babot vessenek. És valamit Februariusban az hó, és hideg miátt el nem végezhettenek, ennek az hónak elején végezzék-el. Az fûveknek, virágoknak plántálásában, és ûltetésében, s-bizonyos magoknak el- vetésében legyenek szorgalmatossak.

Micsoda magokat, melly ûdõben kell vetni.

90. PAlántát, ráczát, vagy káposzta magot Februariusban, az az, Bõjt- elõ hóban, Martiusban, Bõjt-más hóban; Aprilisben, Szent Gyõrgy havában, úy hóldba vetni, hóld tõltére palántalni.

Võrõs hagymát, salátát, metelõ hagymát, parét; Februariusban Martiusban, hóld tõltére, Olasz káposztát, hóld tõltére Februariusban, Aprilisben, Juniusban, az az, Szent Jván havában. Paszternakot Aprilisben, Februariusban, Juniusban.

91. Repát, Retket, Tõkõt, hóld tõltére Februariusban, Martiusban, Juniusban.

Ugorkát, Dinnyét, hóld tõlte után Februariusban, Martiusban, Aprilisben.

Spináczot, petreselymet ánist, Olasz kaport Februariusban, Martiusban, hóld tõltére, és fogytára.

Nyári Endiviat Februariusban, Martiusban, Aprilisben úyságra az magváért.

92. Basilicumot csak Martiusban.

Portsz fûvet Februariusban, Martiusban úyságra.

Majoránát, Violát Februariusban, Martiusban, Aprilisben, hogy tellyes légyen hóld tõltére.

Bárson viragot, Kosmaringot, Spicinardit, úyságra Februariusban, és Aprilisben.

Mustár magot, Februariusban úyságra.

Vad Sáffránt Martiusban hóld fogytára.

93. Coriandert, Turbolyát, Sállyát, Sóskát Februariusban Martius úyságra.

[p 0017] Pápa fûvet Februariusban, Martiusban, Majusban hóld fogytára.

Szék füvet, Cárdit, Articsokát Martiusban, Aprilisben, hóld fogytára.

Narancsot, Citromot Martiusban, Aprilisben, hóld fogytára és tõltére.

Pinpinellat Februariusban, martiusban hóld fogytára, vagy újságra.

Kenyér bél Virágot, fejér mákot, és võrõsset Februariusban, Martiusban, hogy tellyes légyen hóld tõltere.

Jsóp, Kõmény, Martiusban úy hóldra.

Sárga szarkaláb, Februariusban úyságra.

95. Sparga, minden ûdõben jó. Õkõr nyelv, Borago, Februariusban, Martiusban úyságra.

Salátát, Spinátat, Nyári retket, minden ûdõben jó vetni. Káposztát pedig, Cardit, Artiscokát, 15. napig, minek utánna kikél, meg- kõll az dértûl, és hidegtûl óltalmazni.

Melly ûdõbenkelnek ki az magok.

96. Basilicum, Laboda paréj, sárga és fejér répa, Mustár mag mindgyárt harmad napjára ki kél.

Anisum negyedikre, Saláta õtõdikre.

97. Retek hatodikra, és ha tél felé vetik, tized napra. Uborka dinnye hatodikra, és hetedikre. Hasonlóképpen az árpa, lencse, borsó, lednek, csicseri borsó, és tõbb fféle konyhára való vetemények negyedik, vagy hetedik napra. Bab tizenõtõdik napra, vagy huszadikra. Fekete kõmény, tizenkettõdikre. Majoranna harmiczadikra. Petreselyem negyvenedikre, vagy õtvenedikre. Olasz lencse ha ki keletkor vetik, Szent Iván havának 15. napján kél ki.

98. Egy szóval, azt kell meg-fotolni, melly régi az mag; legjóbbak az egy esztendõsõk. Az dinnye mag kõzzûl, az hét [p 0018] esztendõst tartyák leg-jóbnak. Ha ki azt akarja, hogy idején Salátája, Bécsi retke, palántaja legyen, és egyéb ûltetni való fûje, és virágia. Ásson egy vermet három vagy négy õlnyi hoszút, egy õlnyi szélesset, fél õlnyire mélyet. Kõryõs kõrnyûl támasza meg deszkákkal, vagy fákkal, hogy bé ne dõllyõn: hordgyon jó meleg éretlen ló ganét belé, tiporja jól õszve, fõllyûl tõlcsõn jó síros fekete fõldet reá egy jó arasznyira, vesse à mit akar belé. De étszaka jól bé fõdgye deszkával, avagy szalmabúl csinált fõdéllel, és mikor szûkséges, szalmát-is tégyyen reá, hogy az hideg, avágy dér meg ne ártson à veteményeknek; nappal mikor a nap melegen sût, nyissa fel, és etszakára bé fedgye. Ezt az vermet a' fal mellé, vagy sõvény mellé csinállya, hogy az verõfény nap estig szolgálhasson reá, és az étszaki szél ne érje. Csinállya pedig Februariusban, vagy Martiusnak elein, az mint idejében vagy késõbben akarja az veteményeket. Mellyeket hóld tõltére vessen, ha meg nõnek, ûltesse mashová.

99. Valamennyiszer kõd vagyon ebben az hóban, annyi árviz lévél az esztendõben. És valahánszor harmat vagyon Martiusban, annyi dér lészen Húsvét után, Augustusban pedig annyi kõd.

Azt tartyák némellyek, hogy egy fa sem rothad meg, valamellyiket Martiusnak két utolsó napján vágnak le.

100. Az esztendõnek négy részét, négy innepel jegyzették az régiek, kiken kezdõdik.

1.þ Ki kelet Ûszõgõs Sz. Péter 22. Febrarij.

2.þ Nyár Sz. Orbán napián 25. Maij.

3. þ Õsz. Sz. Symphorianus 22. Augusti.

4.þ Tél Sz. Kelemen 23. Novembris.

Kik-eletkor és télbe az napok nevekednek, és az étszakák rõvidûlnek; Nyárba és Õszal, az napok rõvidûlnek, és az étszakák nevelkednek.

[p 0019] Melly ûdõben kell az mezei veteményeket vetni.

101. ROsot Sz. Egyed, 1. Septembris.

Árpát zabot Sz. Benedek, 21. Martij.

Borsót Sz. Gergely, 12. Martij.

Lencsét, Ledneket vess, Sz Phûlõp Sz. Iakab 1. Maij.

Võrõs hagymát Sz. Bálint, 24. Februarij vess.

Mikor a' kakúk el jõn, bizonyos jele a' ki keletnek.

Kender magot Sz. Orbán, 23. Maij.

102. Lent Sz. Vid, 15. Iunij.

palántát ûltess Sz. Vid.

Kaszály sarjút Sz Kolomán.

Arass Sz. Margit, 12. Iulij.

Repát vess Sz. Kilián, 8 Iulij.

Sózz húst Sz. Lampert, 17. Septemb.

Kolbászt csinály Sz. marton nap utan.

Ludat sûs Sz. Osvvald.

Saitot végy Ûszõgõs Sz. Péter nap tájban, 22 Februarij.

103. Repát áss

Fõz káposztát.

Karvolyt hordoz Sixti.

Fûrjész Sz. Bertalan.

Tapasz házat Sz. Calixti.

Fûics jól bé Karácson tájba.
04. Kétszer esztendõben egyenlõ a' nap az étszakával 1þ. Ki keletkor Martiusnak 20. napja tájban, mikor az nap à Bakba mégyen.

2þ. Õszel Septembernek 23. napja tájba, mikor az nap a' Mértekbe mégyen.

105. Ki keletnek jele az, mikor idegen madarak jõnek,kikettélbenemláthattak,úgymintFõcskek, Golyák, VadLúdak, Bibiczkék,mikoraz rigók enekelnikezdenek.

[p 0020] Sz. Benedekfûvét kõl ásni ésmeg-száraztan, s- mikoridejslészenaz borbafûggeszteni,igenjó illatot ád néki.

APRILIS, Sz. Gyõrgyhava,

Ebben az hólnapban 30. nap vagyon.

106.AZPontyokat,a'kikivadékravalók,Sz.Gyõrgynaptájbanko 20lla'halastóbanereszteni; tudniaillik hármat ikrást, kettõttejest. Azhalastót pedig, az hová a'halakt bocsáttyák: elsõben, meg-kellene szántani,és ha lehetne, teletszaka allana Víz-nélkûl.

Három féleTóot kéván a'ponty, másban kõll õ néki lenni a' hol ívik, másban a' hol nevelkedik, harmadikban a' hol hízik. Hasonlóképpen az fiatalpontyók-is, egyikben legyenek esztendõsõk, másikban kettõ, harmadikban három esztendõsõk; a' kíket osztán ki kõll venni, és az õreg tókban bocsátani, a' hol hízzanak.

107. Sót venni nyárra, minek elõtte a' ros nem virágzik, az mit aval bésóznak, meg nem vész.

Az Réteket el õll tíltani a' Iuhoktúl, Sz. Gyõrgy nap tájban; a' kíket Húsvét után meg-kõll mosni, és Pûnkõsd elõtt egy, vagy két héttel meg- nyirni, a' mint az ûdõ engedi, ha meleg lészen.

Csálánt ha meg vagdalod, és a' búza korpa kõzzé kevered, s-a' tyúkoknak veted, sokat toinak.

Szõlõt kõtõzni, és levelezni.

Vásnát kezdeni fejéríteni, mikor à fak virágozni kezdének.

Szent Gyõrgy nap tájban, megént ki kell hozni à napra az idegen fákat, úgy-mint Citromot, Narancsot, &c. és efféléket, a' kiket Sz. Márton nap tájban, meleg helyre tettenek: el kell [p 0021] azoknak gyõkerérûl a' fõldet vonni, és mást reá tõlteni; meg-kell õket irtani, az fattyú ágaktúl.

109. Olay fát, Pomagránátot, Citromot, ha még el nem ûltettek, el ûltethetik.

Fûgét, gesztenyét, narancsot, cseresznyét, ólthatni; Az fiatal szõlõ veszõt, meg-metszeni.

Az mén lovat, à kanczák kõziben ereszék.

Az méh kasokat, meg- tisztitani mikor meleg kezd lenni, és ha ki akarnak járni.

110. Olay fát ólthatni ágacskákra, és szemre.

Ebben az hóban, meg-kell az bárányokat, domasztokat, és más lábas marhákat herélni, az hûvõs heteken.

Olasz kaport, két vagy három héttel, Húsvét-elõtt kell vetni, ha azt akarod, hogy nagyobb, és édessebb légyen, tégy egynáhany magot, az metszet fûgékben, és úgy tedd az fõldben.