PECHI LUKÁCH: LELKI ORVOSSAG 0047


Miert kellessec az meg holt kerestyeneket emlekezetbe tartanunc, es felõlõc emlekeznûnc?

ELõszõr azert, mert az Isteñel kedues, az szent iras paranchollya, es dicheri, holot niluan vagyon az irasba, 2 Macha. 12. szent es iduõsseges emlekezni, es imadkozni az halottakért, hogy bûnõktûl meg szabadullyanac, mely dolog mindeha az Istennec valasztot népe kõzõt szokas volt, Gen. 21. 25. 48. 49. 50. Acto. 9. Amaz dichõsegre melto engedelmes Tobias imadkozéc az û meg holt elõtte valo venekért, Tob. 3. mint annac vtanna fiatis arra taneta, Tob. 4.

Masodser az meg holt kerestyeneket nem kel el felednûnc, miuel hogy az, nekiec hasznos, es vigasztalasokra vagyon, Exod. 3. Math. 22. Mar. 12. Lu. 20 [p 0048] mert gyakorta ez ideig valo bûntetest itt ez fõldõn az bûnért meg nem fizettec, es szenuettec, Math: 5 Azert kõnyõrõg Iob patriarcha, hogy idõ adassec û neki holta vtan, melyben û felõle meg emlekezec, Iob 14.

Harmadser az Istenben el nyugot halottakrol azertis kel emlekeznûnc, miuel hogy minekûnc hasznos, szûkseges, es fõlõtte szolgal: miuel hogy az szenteknec egyesseget, mely az mi kerestyeni vallasunknac egyic czikele, chelekedetûnkel, es tetemenyinkel bizonyettyuc.

Ez chelekedet kõzõt, az tamad, hogy mies valamenire egyût szenuedûnc, az mi meg holt veneinkel, attyankcal, anyankcal, szerelmes baratinkal, es attyankfiaiual, es az Christusban egy tagainkal: es ez keppen az mi velûnc ioteuõnkcel, es kiknec õrõksegeket biriuc, lelki, es testi halaadoknac talaltatunc. Azert monda Salomon, az te attyad alamosnaia nem leszen el feleytue, es az te anyadnac vetkeiért, io kõuetkezic te read, Eccles: 3. Igy chelekedec es taneta az vén Tobias, nem chac tistesseggel temete az halottakat, hanem alamosnatis ád, es kõnyõrõg vala az û vén halottyainac bûnõkért, To: 1. 2. 3. Aztis paranchola fianac, hogy az igazaknac temetesit tistellye, Tob: 4. Es az û anyat melleie temesse egy koporsoban, Tob: 14. Mint ám Iudas Machabaeusis chelekedec, 2 Machab: 12. Nem kûlõmben aldozec, es kõnyõrge szent Agoston az û holt anyaért, Augustinus lib: 9. confesz: cap: 12.

[p 0049] Mint, es miert kellessec, az meg holt hiuekert emlekezetet chelekednûnc?

KIualtkeppen haromkeppen, tudni illic, elõszer imadsaggal. 2. Az szent misenec Istenhez valo be mutato aldozattal. 3. Es alamozna szolgaltatassal, mert igy chelekedec Iudas Machabaeus, 2 Macha: 12. Ezent paranchola az vén Tobiasis fianac, Tob: 3. Sz: Agoston aztis beszelli, hogy semikeppen valaki ne ketelkedgyec, hogy az imadsag, aldozat, es alamozna tetel altal, az meg holtaknac, segetsegûl ne lehessen az anyaszentegyhaz, hogy az Isten engedelmesben ne chelekedgyec véle, hogy sem bûnei erdemlettec volna, August: ser: 34. de uerb. Domini, et Enchiri: ad Laure: cap: 10. Ekeppen irnac szent Gergel lib. 4. Dial: ca. 39. Et Chrysost: hom: 21. in Act: Apostolorum Szent Ambrus ez elõt 1100. estendõuel élt, azt mondgya, hogy kõzõnseges szokas, hogy 30. es 40. nap vtan az halottakrol emlekezet szolgaltassec.

Tertulianus de mono: paranchollya hogy az aszonyemberec az û meg holt feriekért imadkozzanac, es estendõnkent aldoztassanac. Rõuid szoual mennel igazb hitûec, iamborbac, es Istenfelõ emberec voltanac, annal szorgalmatosban, tõkelletesben, es tistessegesben emlekesztenec az meg holtakrol, érettec aiandekot mutattac, es aldoztattanac, kõnyõrgettenec, es temeteseket embersegesben tartottac: mint az prophetaktul fogua Abraham, Isaac, Iakob; es Ioseph, Gen: 23. 25. 48. 49. 50. es mind az mi véneinknel, az Apostoloktul fogua mind eddig nagy mesze [p 0050] szellel niluan lattyuc, es esmerhettyuc, kic ennec fõlõtte gasdag emlekezetet, es temetõ heleket emeltec, es chinaltanac, I Mach: 13. Viszontac oly hitetlenec, el fordultac, es Istentelen emberec uoltanac, kic az û meg holt eleikért semit sem emlekeztec, ne,m hogy imadkoztac volna: mint ám az karhoztatot Cainban rettenetes peldat lathatni: ki az Istentûl nem chac azert atkoztatéc, es vettetec el, hogy az û õchet az artatlan Abelt meg õle, hanem inkab, hogy pénitenciat nem tarta, es az meg õletet attyafian nem kõnyõrûle, tistesseggel nem temete, érette nem imadkozec, auagy aldozec: Es ime meg az fõldis szana ûtet artatlansagaért, véret magahoz sziuan, es veuen, es vgy kialta Istenhez menyegbe, Gen: 4.

Engedgye az fõlseges Isten mind nyaiunknac, hogy mi az igaz hitbe, erõs remensegbe, es tista szeretetbe, sz: neuet it tistelhessûc, ez vilagbol ki multakrol menyorszagba, es az tisteto tûzbe valokrol, vgy annera emlekezzûnc kõnyõrgesinkbe, hogy mies az szenteknec egyessegebe û szent fõlseget ueghetetlen orszagaba szûntelen, es õrõkke aldhassuc, tistelhessûc, es dichõethessûc.