PÉCSI LUKÁCS: DE CVLTV IMAGINUM. AZ IDVÕSSEGRE INTÕ KEPEKNEC TISZTELETIRÕL VALO, IGAZ TVDOMANY. 0054


AZ ERETNEKEKNEC keptelen hazugsagokrol, melliekel hamissan karomlyak az Catholicusokat. BISzony nangy szentszegesen iria, az eretnekec szokásirol szent Irinaeus, ki mindiart, az Apostoloc vtan kõuetkezet, .... Senki (vgymond) az eretnekec kõzûl, tõkelletes nem lehet, hanem ha nagy hazugsagokat gondolhat, sõt ha valamikor igazat mondanakis, aztis chac magoc haniasokbol, tudomanioknac fitogatasabol beszellic, az mint iria szent Gergely: .... Neha (vgy mond) az eretnekec igazat, es nagy dolgokat beszellenec, nem hogy azokat Istennec ihlese altal vettec volna, hanem az Ania szentegyhaznac [p 0055] velec valo vetelkedesekbõl tanultac: az mi igazat mõdanakis penig nem lelkeknec gyarapodasara beszelic, hanem magoc mutogatasokra harentiac: oly kõz dolog ez û naloc, hogy vgyan egy altallyaban, effele chalard hazugsagoc altal akariac idegeneteni, idegenetikis az egyigyû hiueket, az igazsagnac eggyesegetûl, mert ha igazat mondanac, soha senki hamis tanetasoc vtan nem indulna. Valamint azert, â szenteket meg vtaltattac az emberekcel, az hamissagnac mesteri, azonkeppen chelchapasokcal, az kepeknec tiszteletec ellen ûket fõl gerieztettec. &c.

Elsõ hazugsagoc ellenûnc az Flaccianusoknac, kic igy irnac. .... Nem chac az meg holtaknac poroc, kiuanyac immar az tiszteletet, es imadast, mely chac az egy Istennec tulaidona, hanem az meg irot kepeknekis tiszteletec tamadot. De leg elõszõr, az mi illeti az meg holt szenteknec hamuat, auagy teste poranac tiszteletit, noha azis niluan valo hazugsag, hogy az Istennec tulaidon tiszteletit kiuannia maganac, mert az à por, az à hamu, maganac semmi tiszteletet nem kiuan, hanem nekûnc szûkseg tisztelnûnc azokért, kiknec [p 0056] teste hamua létt, es valtozot: Szent Agostonis paranchollya ezt à tiszteletet. Arany szaiu szent Ianosis effeleknec mikeppen felellyen, meg teczic egy irasabol. ..... Ne nezd az meg holt szenttesteknec romlasit (vgymond) sem tetemeknec maradekit, es meg emesztet chontit, az idõknec hoszu voltokbol, hanem nisd meg hitednec szemeit, es tekench meg, hogy ûc Isteni erõuel, es szent Lelec Isten malasztyaual fõl õueczetettenec, es az Isteni vilagossagnac fenyessegéuel chilagnac. Ezec azert, az fõlsõ magassagnac kereksegébõl, Christusnac segetsgébõl, az fõldõn fenyessegekel chillagosnac, es az û testekbõl szarmazando fenyeskedesekcel, mint hog1 az õruedezõ Anyaszentegyhaznac szepseget, tekentetese teszic: azonkeppen az iregy õrdõgnec dûhõsséget, homallzosettyac. Euel most meg éried, lam szent Hieronimus doctoris niliuan iria, Vigilantius eretnec [p 0057] ellen, hogy az õrdõgõc sijunac, ordetnac szent Andras, Lukach, es Thimotheusnac tetemeknel. Mit keuannac tahat ezec egyebet? Touabba az masikra, az kepec tiszteletec ellen vetesekre, chac ez à felelet, hogy Illiricusnac niluan valo hazugsaga legyen az, ki teczik az hetedic derec Conciliomnac vegezesébõl, holot niluan valo vallast tettec à szent attiac, hogy az igaz Latria szerent valo tisztelet (kirûl oda fõl az elsõ kõnyûben tõbbet szollottam) mely chac az egy igaz Ißtent illeti, semmikeppen nem engedec az kepeknec, sem valakinec, hanem az mâs tiszteletet, vgy mint mellyet szoktunc tulaidonetani à szent Euangeliomi kõnyûnec, es egyeb kilsõ szent edenieknec: Sõt vgyan azon Conciliomban, es vegezesben, ezt vegeszte az Anya szentegyhaz. .... Valakic vgymõd azt mondgyac, hogy az keresztyenec az kepeket vgy imadnaiac mint Isteneket, atkozot legyen az: hiszem hallod keresztyen, mely igaz mondas4oc legyen az Flaccianus teuelygõknec.

Masodic ellen vetesec az Flaccianusoknac, az kepec tiszteleti ellen imez. .... [p 0058] Nem tudom (vgymondnac) mi vegre kellessec tisztelnûnc az kepeket, ha tudgyuc, hogy semibõl nem erdemlic, à szentsegnec neuezetit, mert ûc szenteknec nem mondatatnac, sem allattiaért, az mibõl chinaltac, vgy mint fabol, erczbõl, rezbõl, aranybõl, sem penig az festekért, mellyel ûket meg festettec, szentsegnec neueztetit, magokon nem viselhetic: touabba az pispõkõknec reaioc valo keze veteseért, auagy kõzõnseges szentelesekért, nem mondathatnac, szenteknec lenni, tahat az kepec nem szentec, es igy az imadast, az az, az kilsõ tiszteletet, sem erdemlic, mért tisztelic tahat az papistac ûket. Erre azt felelem, hogy noha valamit mondani szétnec, abbolis kõuetkezhetic, az mint elõ szamlala Flaccius Illiricus, de azert nem chac azokbol, mert valami dolog, valamely szentségnec ielenesere, es magyarazattiara talaltatic, ha szinten az elõt kõzõnseges voltis, de miuel hogy szent dolognac ielenesere vetetic, szentnec neueztetic, mint hogy szent Pal, az Euangeliomi irast, szent irasnac neuezi, maga ha meg tekenttiûc, sem à papiros, à kin iratot, sem az tenta kiuel iratot, sem penig pispõc keze rea nem vetetet, sem meg nem szenteltetet, melyért neueztéc szent irasnac, de maga azt szentségnec neuezetit viseli, mert szent dolgot, es dolgokat ielentenec azoc, [p 0059] melyec egyebkent kõzõnsegesec volnanac magokbol, az bõtû, papyros, es tenta: Mint amaz irasi melliel meg iratatatnac Ciceronac, Vergiliusnac, auagy Aristotelesnec kõnyue, szentnec nem neuesztetnec, mert nem ielentnec szent dolgot, de az Euangeliom irasanac kõnyue szent, mert az mint ielent es magyaraz nekûnc szent az. Touabba az Istenis regenten az pap iteletire hatta, meg itelni es mondani, mi legyen es mondasec szentnec, es kõzõnsegesnec: az papoknac penig eleitûl fogua mind ez napig, ez volt iteletec, hogy az kepec szentec, tiszteletre meltoc, azokert az dolgokert melyeket iegyeznec: valamint azert à szent iras szentnec mondatic, azert az mit iegyez, azonkeppen az kepekis az iegyezõkert szentnec hiuatatnac. Innet iria szent Gergely Doctor: .... Valamire valo (vgymond) az oluasoknac az iras, az tudatlanoknac szinten arra valo latasra az irot kepec, mert az tudatlanoc az kepekben lattiac, mit kelleseéc nekic kõuetniec, azokban oluasac, kik egyebkent oluasni nem tudnac, es azert az poganioknakis oluasasokra irot kepec vannac. Ezent biszoniettia az regi baluaniozokrul, szent Cyrillusis, hogy [p 0060] irasoc helyet kepeket irtanac, es azoc altal ertetec meg mindeneket, vgymint, ha Istent akartac ielen teni, írtanac egy emberi szemet, mely melle egy palchat irtanac, mely altal ielentettec hogy az Isten mindeneket tudna es latna. Az palchan ielentettec tõkelleteséget, ha midõn penig kiralyimeltosagat ielenteni akartac, egy kiraly istapnac kepen iegyezetec meg azt, sõt ehez kepest, szent Agostonis, midõn Abrahamnac kepet, az û ideieben soc helyen latna fõl iruan, vgy hogy az embereknec keduetlen szemeketis magan meg tartosztatna, tõbbet tulaidonetot effele irot kepeknec, hogy sem mint az irasnac, azert hogy az irasoc chac az tudos embereknec tartoztattyac szemeket, de az irot kepec, nem chac az tudatlanokat, de még az tudosokatis oktattiac es gyonyõrkõtettic. Touabba mint hogy à szent irst meg nem vettiûc azert, miuelhogy auagy az õrdõgõc babonasagokra elnec vele, auagy az eretnekec, az û teuelygesekre harentiac, azonkeppen à szent kepeketis az keresztyenec kõzûl szam ki vetesben nem kel vetni, ha valamidõn az õrdõg azokal alakozic, auagy ha nemely gonosz emberec magoc keresmeniert velec elnec, es velec kereskednec, Mert mind effele gonosságoc az Aniaszentegyhaznac akarattia, es kedue ellen szoktanac lenni, mind azaltal, mint hogy az irast [p 0061] szoktuc neuezni, es szent Palis annac hiuia: Sacras literas nosti , Az szent irast (vgy mond) tudod Timotheae, hasonlatos keppen az kepeket szenteknec neuezûc, mert szent dolgokat ielentenec. Midõn az vr Isten, auagy szent Angyala Moisesnec Horeb hegyen meg ielene az tûznec langiaban, az chipke bokorban igy szoleta meg Moisest. .... Vesd le (vgy mond) labaidrol az te sarudat, mert à hely kin allasz szent fõld az: holot eszûnkben vehettiûc, hogy az fõld szentnec mondatic Istentûl, ki magatul szent nem volna, midõn az elõt, atoc ala vetetéc Istentûl. Atkozot legyen (vgy mond az Isten) az fõld kezed munkaiaban, itt im mást hallunc hogy szentnec neueztetéc, vallion ki vete kezet rea, ki szentele meg, Illiricus Flaccianusnac bolond kerdeskedese szerent, vallion inkab Moisest mert inte az Isten, az fõldnec szentszegere, hanem hogy ielenteni akara euel, hogy az altal oly fõ dolog ielentetnec, mely intene ûtet nagyob tiszteletre, es annac tiszteletire saruiatis le vetne labarol, az iel elõt, mellyet szemeiuel lat vala. Az sarunac azert meg oldozasa es le uetese, az szent helynec tiszteletyert ketszeg nekûl neminemû kûlsõ bõchûlet, mellyel Moisesnec kel vala meg bõchûlni az fõldet, azt is ielenti hogy az [p 0062] akor immar, nen kõzõnseges volt: az minemû tiszteletet azert az fõlseges vr Isten keuan vala Moisestõl, hogy chelekednec à szent fõldnec, azon tiszteletet keuannac tûlunc az kepekis, mert mikeppen hogy az Angyalnac az chipke bokorban valo ielen voltatol (miuelhogy Angyal szollot ki onnet, az mint meg iria szent Lukach) az fõld szentnec mondatec, es Moises saruianac le vetese keuantatec annac bõchûletere, Ezenkeppen az kepeknek tiszteletec keuantatic, azokert az dolgokert, melyeket az kepek ielentnec, es kiket nekûnc magyaraznac &c.

Masodszor, midõn az vr Isten, ezen Moisesnec meg mutatta volna, minden féle modgyat, es caerimonaiat az husueti barany innepire valo keszûletnec, mellyet hét egimas vtan valo kõuetkezendõ napon kel vala tartanioc, mely husueti barannac szer tartasa, chac homaly szerent valo kepe vala az Christusnac, ki az Istennec igaz barannia, megis nagy hatalomal azt paranchola az nepnec, Moises altal: .... Az elsõ nap (vgy mond) szent seges, es nagy nap leszen, es az hetedic nap, azon inneplesel tiszteletes: Holot leg elõszõr vegyûc eszûnkben, hogy az elsõ napot szentnec neueszte az Isten, mely napon az tõrueñec tanulsagara, [p 0063] es az husueti barannac ételere, fõl kel vala gyûlekezni az nepnec, azert mondatec szentnec, nen hog1 û magatul sz:volt volna, mert ollyaten vala mint az tõbbi, de mégis szentnec hiuatatic, vg1 mint mag1arazattal, mert à mi az nap leszen vala kõsztõc, szent dolgot iegyeztet, az az, az husueti barañac étele, mely elsõ nap vala, iecze az Christus Iesusnac kõuetkezendõ aldozattiat, es ehez kepest à napis, mely nap ez leszen vala, szentnec neueztetec. Masodszor, midõn az elsõ napot neuezte volna szentnec, az hét nap kõzzûl, az vtan az hetedic napot neueze venerabilem , tiszteletesnec, auagy bõchûletesnec, ielentuen azt, hogy valami dolog szentseges, auagy szent, bar nem û magatul chac, hanem mashoz valo tekentetbõl, vgyan azon tiszteletes, es bõchûletre melto, mert az termeszetis vgyan ezent vitattia, hogy valaminemû dolog szent, auagy szentnec mondatic, vgyan azon, meltosagos az tiszteletre, es bõchûletre. Mikeppen azert, az nap szentnec, bõchûletesnec neueztetic, az benne ielentetet szentsegért, hasonlatoskeppen az kepekis szenteknec, auagy szentsegeknec, tisztessegre, es bõchûletre meltoknac hiuatatnac, nem magokért (mint puszta napoc) hanem azert, az mit magoc altal kiuûl nekûnc ielentnec, es peldaznac, mellyec ûnõn magoktul tisztessegre, es imadsagra, vgy [p 0064] mint Christus magatul az imadasra, â szentec tiszteletre meltoc, az kepekis ezekhez kepest bõchûletessec. Vallion inkab, michoda à szent nap, auagy egy napot a tõbbi kõzzûl szentnec neuezni, hanem az tõbbitûl ûtet bõchûletesbnec, tiszteletesbnec vélni, es tartani. Innet ismet, michoda az kepet tisztelni? hanem az tõb kõzõnseges heuõlkõdõ kepec kõzzûl az Istennec, szûz Marianac, es menyei seregnec képit, az tõbbinel inkab tisztelni, es ezec altal, neminemû Istenesegre, aitatossagra indetatni, azert mondan az irastis szentnec, mert szent dolgot ielent. Ezenkeppen az ô tõruen1ben, az Eg1hazi õltõzetec, ruhac, tenplomnac ekesege, kûlõmb féle edeni az templomnac szenteknec neueztetnec, valionmért? mert szent dolog, es az szentnec szentinec, szolgalnac az altal. Nem oc nekûl iria sz: Agost: midõn chufolna az poganyoknac aldozatit, ahoz valo edenyeket, kiket ûkis szenteknec neuesztenec, vtanna veti, az mit az poganyoc ellenûnc mõdhattanac volna, hogy nalunkis talaltatnanac effelec. .... [p 0065] De mijs (vgy mond) egynehañ effele edenyeket, effele allatokbol, es erczbõl szerzûnc az szentsegeknec szolgaltatasoknac hasznara, mellyec Isteni szolgalatra adattanac, es szent edenyeknec neueztettenec, annac tiszteletiért, kinec iduõssegûnkért az iokcal szolgalnac, maga bizonyara, effele chenalt edenyekis michodac egyebec, hanem emberi keznec alkomannya? de mind az altal, vagyone szaioc, hogy szolhatnanac, vagyone szemec, hogy lathatnanac, inkab nekiec kõnyõrgûnke, miuel hogy azoc altal kõnyõrgûnc Istennec? Mely igekbõl azt tanulliuc, hogy azert mondatnac nemely dolgoc szenteknec, miuel hogy szentsegnec, es Isteni szolgalatra chenaltattanac, azonkeppen az kepekis szenteknec mondatnac, mihelen szent dolgoknac ielensegé1re formaltatnac: hogy penig szent Agoston, az mi Egyhazi szent edenyûnkrõl azt mondgya, hogy sem szemec, sem szaioc ninchen, azt à poganyoc ellen beszelli, mert az mi kelheinket, oltari szerzamunkat, õltõzõ ruhankat, emberi szemelyre nem formalliuc, sem chenaltattiuc,