PÉCSI LUKÁCS: DE CVLTV IMAGINUM. AZ IDVÕSSEGRE
INTÕ KEPEKNEC TISZTELETIRÕL VALO, IGAZ TVDOMANY. 0054
AZ ERETNEKEKNEC keptelen hazugsagokrol, melliekel
hamissan karomlyak az Catholicusokat. BISzony nangy
szentszegesen iria, az eretnekec szokásirol szent
Irinaeus, ki mindiart, az Apostoloc vtan kõuetkezet,
.... Senki (vgymond) az eretnekec kõzûl, tõkelletes
nem lehet, hanem ha nagy hazugsagokat gondolhat, sõt ha
valamikor igazat mondanakis, aztis chac magoc haniasokbol,
tudomanioknac fitogatasabol beszellic, az mint iria szent
Gergely: .... Neha (vgy mond) az eretnekec igazat, es
nagy dolgokat beszellenec, nem hogy azokat Istennec ihlese
altal vettec volna, hanem az Ania szentegyhaznac [p 0055]
velec valo vetelkedesekbõl tanultac: az mi igazat mõdanakis
penig nem lelkeknec gyarapodasara beszelic, hanem magoc
mutogatasokra harentiac: oly kõz dolog ez û naloc, hogy
vgyan egy altallyaban, effele chalard hazugsagoc altal akariac
idegeneteni, idegenetikis az egyigyû hiueket, az igazsagnac
eggyesegetûl, mert ha igazat mondanac, soha senki hamis
tanetasoc vtan nem indulna. Valamint azert, â szenteket meg
vtaltattac az emberekcel, az hamissagnac mesteri,
azonkeppen chelchapasokcal, az kepeknec tiszteletec ellen
ûket fõl gerieztettec. &c.
Elsõ hazugsagoc ellenûnc az
Flaccianusoknac, kic igy irnac. .... Nem chac az meg
holtaknac poroc, kiuanyac immar az tiszteletet, es imadast,
mely chac az egy Istennec tulaidona, hanem az meg irot
kepeknekis tiszteletec tamadot. De leg elõszõr, az mi
illeti az meg holt szenteknec hamuat, auagy teste poranac
tiszteletit, noha azis niluan valo hazugsag, hogy az Istennec
tulaidon tiszteletit kiuannia maganac, mert az à por, az à
hamu, maganac semmi tiszteletet nem kiuan, hanem nekûnc
szûkseg tisztelnûnc azokért, kiknec [p 0056] teste
hamua létt, es valtozot: Szent Agostonis paranchollya ezt à
tiszteletet. Arany szaiu szent Ianosis effeleknec mikeppen
felellyen, meg teczic egy irasabol. ..... Ne nezd az
meg holt szenttesteknec romlasit (vgymond) sem tetemeknec
maradekit, es meg emesztet chontit, az idõknec hoszu
voltokbol, hanem nisd meg hitednec szemeit, es tekench meg,
hogy ûc Isteni erõuel, es szent Lelec Isten
malasztyaual fõl õueczetettenec, es az Isteni
vilagossagnac fenyessegéuel chilagnac. Ezec azert, az
fõlsõ magassagnac kereksegébõl, Christusnac
segetsgébõl, az fõldõn fenyessegekel
chillagosnac, es az û testekbõl szarmazando
fenyeskedesekcel, mint hog1 az õruedezõ
Anyaszentegyhaznac szepseget, tekentetese teszic:
azonkeppen az iregy õrdõgnec dûhõsséget,
homallzosettyac. Euel most meg éried, lam szent Hieronimus
doctoris niliuan iria, Vigilantius eretnec [p 0057] ellen,
hogy az õrdõgõc sijunac, ordetnac szent Andras, Lukach,
es Thimotheusnac tetemeknel. Mit keuannac tahat ezec egyebet?
Touabba az masikra, az kepec tiszteletec ellen vetesekre,
chac ez à felelet, hogy Illiricusnac niluan valo hazugsaga
legyen az, ki teczik az hetedic derec Conciliomnac
vegezesébõl, holot niluan valo vallast tettec à szent
attiac, hogy az igaz Latria szerent valo tisztelet (kirûl
oda fõl az elsõ kõnyûben tõbbet szollottam) mely chac
az egy igaz Ißtent illeti, semmikeppen nem engedec az
kepeknec, sem valakinec, hanem az mâs tiszteletet, vgy mint
mellyet szoktunc tulaidonetani à szent Euangeliomi
kõnyûnec, es egyeb kilsõ szent edenieknec: Sõt vgyan
azon Conciliomban, es vegezesben, ezt vegeszte az Anya
szentegyhaz. .... Valakic vgymõd azt mondgyac,
hogy az keresztyenec az kepeket vgy imadnaiac mint Isteneket,
atkozot legyen az: hiszem hallod keresztyen, mely igaz
mondas4oc legyen az Flaccianus teuelygõknec.
Masodic ellen
vetesec az Flaccianusoknac, az kepec tiszteleti ellen imez.
.... [p 0058] Nem tudom (vgymondnac) mi vegre
kellessec tisztelnûnc az kepeket, ha tudgyuc, hogy
semibõl nem erdemlic, à szentsegnec neuezetit, mert ûc
szenteknec nem mondatatnac, sem allattiaért, az mibõl
chinaltac, vgy mint fabol, erczbõl, rezbõl, aranybõl, sem
penig az festekért, mellyel ûket meg festettec,
szentsegnec neueztetit, magokon nem viselhetic: touabba az
pispõkõknec reaioc valo keze veteseért, auagy
kõzõnseges szentelesekért, nem mondathatnac,
szenteknec lenni, tahat az kepec nem szentec, es igy az
imadast, az az, az kilsõ tiszteletet, sem erdemlic, mért
tisztelic tahat az papistac ûket. Erre azt felelem, hogy
noha valamit mondani szétnec, abbolis kõuetkezhetic, az mint
elõ szamlala Flaccius Illiricus, de azert nem chac azokbol,
mert valami dolog, valamely szentségnec ielenesere, es
magyarazattiara talaltatic, ha szinten az elõt
kõzõnseges voltis, de miuel hogy szent dolognac
ielenesere vetetic, szentnec neueztetic, mint hogy szent Pal,
az Euangeliomi irast, szent irasnac neuezi, maga ha meg
tekenttiûc, sem à papiros, à kin iratot, sem az tenta
kiuel iratot, sem penig pispõc keze rea nem vetetet, sem
meg nem szenteltetet, melyért neueztéc szent irasnac, de
maga azt szentségnec neuezetit viseli, mert szent dolgot,
es dolgokat ielentenec azoc, [p 0059] melyec egyebkent
kõzõnsegesec volnanac magokbol, az bõtû, papyros, es
tenta: Mint amaz irasi melliel meg iratatatnac Ciceronac,
Vergiliusnac, auagy Aristotelesnec kõnyue, szentnec nem
neuesztetnec, mert nem ielentnec szent dolgot, de az
Euangeliom irasanac kõnyue szent, mert az mint ielent es
magyaraz nekûnc szent az. Touabba az Istenis regenten az
pap iteletire hatta, meg itelni es mondani, mi legyen es
mondasec szentnec, es kõzõnsegesnec: az papoknac
penig eleitûl fogua mind ez napig, ez volt iteletec, hogy az
kepec szentec, tiszteletre meltoc, azokert az dolgokert
melyeket iegyeznec: valamint azert à szent iras szentnec
mondatic, azert az mit iegyez, azonkeppen az kepekis az
iegyezõkert szentnec hiuatatnac. Innet iria szent Gergely
Doctor: .... Valamire valo (vgymond) az
oluasoknac az iras, az tudatlanoknac szinten arra valo
latasra az irot kepec, mert az tudatlanoc az kepekben lattiac,
mit kelleseéc nekic kõuetniec, azokban oluasac, kik
egyebkent oluasni nem tudnac, es azert az poganioknakis
oluasasokra irot kepec vannac. Ezent biszoniettia az regi
baluaniozokrul, szent Cyrillusis, hogy [p 0060] irasoc
helyet kepeket irtanac, es azoc altal ertetec meg mindeneket,
vgymint, ha Istent akartac ielen teni, írtanac egy emberi
szemet, mely melle egy palchat irtanac, mely altal ielentettec
hogy az Isten mindeneket tudna es latna. Az palchan ielentettec
tõkelleteséget, ha midõn penig kiralyimeltosagat ielenteni
akartac, egy kiraly istapnac kepen iegyezetec meg azt, sõt
ehez kepest, szent Agostonis, midõn Abrahamnac kepet, az
û ideieben soc helyen latna fõl iruan, vgy hogy az
embereknec keduetlen szemeketis magan meg tartosztatna,
tõbbet tulaidonetot effele irot kepeknec, hogy sem mint az
irasnac, azert hogy az irasoc chac az tudos embereknec
tartoztattyac szemeket, de az irot kepec, nem chac az
tudatlanokat, de még az tudosokatis oktattiac es
gyonyõrkõtettic. Touabba mint hogy à szent irst meg nem
vettiûc azert, miuelhogy auagy az õrdõgõc babonasagokra
elnec vele, auagy az eretnekec, az û teuelygesekre harentiac,
azonkeppen à szent kepeketis az keresztyenec kõzûl
szam ki vetesben nem kel vetni, ha valamidõn az õrdõg
azokal alakozic, auagy ha nemely gonosz emberec magoc
keresmeniert velec elnec, es velec kereskednec, Mert mind
effele gonosságoc az Aniaszentegyhaznac akarattia, es kedue
ellen szoktanac lenni, mind azaltal, mint hogy az irast
[p 0061] szoktuc neuezni, es szent Palis annac hiuia:
Sacras literas nosti , Az szent irast (vgy mond)
tudod Timotheae, hasonlatos keppen az kepeket szenteknec
neuezûc, mert szent dolgokat ielentenec. Midõn az vr
Isten, auagy szent Angyala Moisesnec Horeb hegyen meg
ielene az tûznec langiaban, az chipke bokorban igy szoleta
meg Moisest. .... Vesd le (vgy mond) labaidrol
az te sarudat, mert à hely kin allasz szent fõld az: holot
eszûnkben vehettiûc, hogy az fõld szentnec mondatic
Istentûl, ki magatul szent nem volna, midõn az elõt,
atoc ala vetetéc Istentûl. Atkozot legyen (vgy mond az
Isten) az fõld kezed munkaiaban, itt im mást hallunc hogy
szentnec neueztetéc, vallion ki vete kezet rea, ki szentele
meg, Illiricus Flaccianusnac bolond kerdeskedese szerent,
vallion inkab Moisest mert inte az Isten, az fõldnec
szentszegere, hanem hogy ielenteni akara euel, hogy az altal
oly fõ dolog ielentetnec, mely intene ûtet nagyob
tiszteletre, es annac tiszteletire saruiatis le vetne
labarol, az iel elõt, mellyet szemeiuel lat vala. Az
sarunac azert meg oldozasa es le uetese, az szent helynec
tiszteletyert ketszeg nekûl neminemû kûlsõ
bõchûlet, mellyel Moisesnec kel vala meg bõchûlni az
fõldet, azt is ielenti hogy az [p 0062] akor immar, nen
kõzõnseges volt: az minemû tiszteletet azert az
fõlseges vr Isten keuan vala Moisestõl, hogy
chelekednec à szent fõldnec, azon tiszteletet keuannac
tûlunc az kepekis, mert mikeppen hogy az Angyalnac az chipke
bokorban valo ielen voltatol (miuelhogy Angyal szollot ki onnet,
az mint meg iria szent Lukach) az fõld szentnec mondatec,
es Moises saruianac le vetese keuantatec annac
bõchûletere, Ezenkeppen az kepeknek tiszteletec keuantatic,
azokert az dolgokert, melyeket az kepek ielentnec, es kiket
nekûnc magyaraznac &c.
Masodszor, midõn az vr Isten,
ezen Moisesnec meg mutatta volna, minden féle modgyat, es
caerimonaiat az husueti barany innepire valo keszûletnec,
mellyet hét egimas vtan valo kõuetkezendõ napon kel vala
tartanioc, mely husueti barannac szer tartasa, chac homaly
szerent valo kepe vala az Christusnac, ki az Istennec
igaz barannia, megis nagy hatalomal azt paranchola az nepnec,
Moises altal: .... Az elsõ nap (vgy mond) szent
seges, es nagy nap leszen, es az hetedic nap, azon
inneplesel tiszteletes: Holot leg elõszõr vegyûc
eszûnkben, hogy az elsõ napot szentnec neueszte az
Isten, mely napon az tõrueñec tanulsagara, [p 0063] es az
husueti barannac ételere, fõl kel vala gyûlekezni az
nepnec, azert mondatec szentnec, nen hog1 û magatul sz:volt
volna, mert ollyaten vala mint az tõbbi, de mégis szentnec
hiuatatic, vg1 mint mag1arazattal, mert à mi az nap leszen
vala kõsztõc, szent dolgot iegyeztet, az az, az husueti
barañac étele, mely elsõ nap vala, iecze az Christus
Iesusnac kõuetkezendõ aldozattiat, es ehez kepest à
napis, mely nap ez leszen vala, szentnec neueztetec.
Masodszor, midõn az elsõ napot neuezte volna szentnec,
az hét nap kõzzûl, az vtan az hetedic napot neueze
venerabilem , tiszteletesnec, auagy bõchûletesnec,
ielentuen azt, hogy valami dolog szentseges, auagy szent,
bar nem û magatul chac, hanem mashoz valo tekentetbõl, vgyan
azon tiszteletes, es bõchûletre melto, mert az
termeszetis vgyan ezent vitattia, hogy valaminemû dolog
szent, auagy szentnec mondatic, vgyan azon, meltosagos az
tiszteletre, es bõchûletre. Mikeppen azert, az nap
szentnec, bõchûletesnec neueztetic, az benne ielentetet
szentsegért, hasonlatoskeppen az kepekis szenteknec,
auagy szentsegeknec, tisztessegre, es bõchûletre
meltoknac hiuatatnac, nem magokért (mint puszta napoc) hanem
azert, az mit magoc altal kiuûl nekûnc ielentnec, es
peldaznac, mellyec ûnõn magoktul tisztessegre, es
imadsagra, vgy [p 0064] mint Christus magatul az imadasra,
â szentec tiszteletre meltoc, az kepekis ezekhez kepest
bõchûletessec. Vallion inkab, michoda à szent nap,
auagy egy napot a tõbbi kõzzûl szentnec neuezni, hanem az
tõbbitûl ûtet bõchûletesbnec, tiszteletesbnec
vélni, es tartani. Innet ismet, michoda az kepet tisztelni?
hanem az tõb kõzõnseges heuõlkõdõ kepec kõzzûl
az Istennec, szûz Marianac, es menyei seregnec képit,
az tõbbinel inkab tisztelni, es ezec altal, neminemû
Istenesegre, aitatossagra indetatni, azert mondan az
irastis szentnec, mert szent dolgot ielent. Ezenkeppen az
ô tõruen1ben, az Eg1hazi õltõzetec, ruhac, tenplomnac
ekesege, kûlõmb féle edeni az templomnac szenteknec
neueztetnec, valionmért? mert szent dolog, es az szentnec
szentinec, szolgalnac az altal. Nem oc nekûl iria sz:
Agost: midõn chufolna az poganyoknac aldozatit, ahoz valo
edenyeket, kiket ûkis szenteknec neuesztenec, vtanna veti,
az mit az poganyoc ellenûnc mõdhattanac volna, hogy nalunkis
talaltatnanac effelec. .... [p 0065] De mijs (vgy
mond) egynehañ effele edenyeket, effele allatokbol, es erczbõl
szerzûnc az szentsegeknec szolgaltatasoknac hasznara,
mellyec Isteni szolgalatra adattanac, es szent edenyeknec
neueztettenec, annac tiszteletiért, kinec
iduõssegûnkért az iokcal szolgalnac, maga bizonyara,
effele chenalt edenyekis michodac egyebec, hanem emberi keznec
alkomannya? de mind az altal, vagyone szaioc, hogy
szolhatnanac, vagyone szemec, hogy lathatnanac, inkab nekiec
kõnyõrgûnke, miuel hogy azoc altal kõnyõrgûnc
Istennec? Mely igekbõl azt tanulliuc, hogy azert mondatnac
nemely dolgoc szenteknec, miuel hogy szentsegnec, es Isteni
szolgalatra chenaltattanac, azonkeppen az kepekis szenteknec
mondatnac, mihelen szent dolgoknac ielensegé1re
formaltatnac: hogy penig szent Agoston, az mi Egyhazi szent
edenyûnkrõl azt mondgya, hogy sem szemec, sem szaioc
ninchen, azt à poganyoc ellen beszelli, mert az mi kelheinket,
oltari szerzamunkat, õltõzõ ruhankat, emberi szemelyre
nem formalliuc, sem chenaltattiuc,