KÁROLYI PÉTER: AZ APOSTOLI CREDONAK AVAGY VALLASNAK
IGAZ MAGIARAZATTIA PRAEDICATIOK SZERINT, AZ KERESZTIENEKNEK
EPV20LETEKRE IRATTATOT 0254
XXV. Praedicatio TAnitasunknak rendi serint,
immar imez harom igeket magiarazom meg mostan kegiel: elõt:
Fel feszittetek az keresztfara, meg hala es el
temettetec
Ezekrõl szolok mostan: Ennek elõtte
valo tanitasunkban imez czickelt kezdõk magiarazni, meliben
aszt valliuk, hogy szenuedet az Pontius Pilatusnac
alatta. Mel6 igeknek magyarazattiaban, harõ kiualtkeppen valo
dologrol szolank, melliekrõl czac rõuideden
emlekesztûnc. Leg elõszõr azt tanuluk meg honnan
inditatot erre a Christus, hogy szabad akarattia
szerint ment az szenuedesre, melnek harom okat tanuluk
meg rõuideden, Elsõ indito oka az emberi nemzetnec bûne,
mel6 ez egez [p 0255] vilagra, be iût vala, az Adamnak
esetinek altala. Masodik oka ennek az attia istennec
szerelme az emberi nenzethez, mel6 szerelmet ebben
akarta meg mutatni, hogy az û egyietlen egy fianac nem keduezet
à mint sz. Pal Ro. 8. szol. Harmadic indito oka à
Christusnac szerelme az Ecclesiahoz, â mint sz.
Pal tanit Eph. 5. A Iesus Christus szerete az aniasz.
egyhazat es kedues aldozatul ûnõn magat ada az
aniaszentegyhazert. Az Iesus Christus Ioan. 12.
aszt mongya: Nagob szerelme nem lehet senkinek, mint az
ki felebarattiaert adgya az û lelket, eletet. Masodszor
az utan arrol szolank, miczoda volt az Iesus Christus
szenuedese, meliben meg magiarazok es meg bizonitok az
sz. irasbol, hogy az Iesus Christusnac szenuedese
kettõben võlt, leg elõszõr lelkeben volt,
masodszor kûlsõkeppen testebenis. Ennekokaert, hogy
eleget tehetne meg fizetne az Iesus Christus az egez
emberert, à ki testbõl es lelekbõl al. Harmadszor meg
magiarazoc, az Iesus Christusnac az û szenuedesenec
hasznait melliekrõl immar mostan nem szolok tõb
beszeddel, miert hogy ez elõt meg magiaraztuc. Ez mostani
leczkenkben annakokaert, harom czickelt magyarazzuc meg az vrnak
segitsege altal, igen rõuideden. Leg elõszõr azt
tanulliuk meg, miert kellet legien az kereztfara fel
feszitetni az Iesus Christusnac Masodszor azt
lassuk meg, miert kellet meg halni az Iesus Christusnak.
Harmadszor azt lassuc, es halgassuk meg, miert
temettetet el, az mikeppen az apostoli Credoban vallast
teszûnk errõl.
AZ ELSÕROL. Miert kellet az
kereztfara fel feszittetni à Christusnac
Leg
elõszõr azert azt mondam, hogy azt vegyûc
eszûnkben rõuideden, miert kellet legyen az Istennec
fianac fel emeltetni az kerezt fara. Mert nem eleg volt akar
minemû halallal [p 0256] û neki meg halni, hanem az
Istennec decretoma es tanacza szerint, ugyan az
keresztfara kellet fel feszitetni, az Istennek fianak.
Leg elõszõr eszt peldaszta az Isach aldozattia,
melliet az Abraham fel emel, a nagy meg rakot fara, hogy
Istennec paranczolattia szerint meg aldosztatnek az
Isaac. Masodszor vgyan ezen halalnak nemet peldaszta
amaz pusztaban fel emeltetet kigyo, melirõl emlekezetet
teszen az Moses, Num. 21. Es sz. Ianos 3. resz.
Mikeppen vgy mond az Moses fel emelte az kigyot â
pusztaban, hasonlatoskeppen fel kel az embernek fianak
emeltetni, hogy minden valaki û rea nez, valaki û benne
hiszen, el ne veszen, hanem annak õrõk elete legyen.
Sz. Ianosnal masut ûnõn maga mongya az Christus: Vbi
exaltatus fuero. etc. . mindeneket en hozzam vonszok.
Melliekbõl meg teczik, hogy az Iesus Christus nem
tõrtenetbõl, feszitetet fel az keresztfara, hanem az
Istennek kiualtkeppen valo tanaczabol es Decretomabol.
Mondhatnad? mond meg hat leg elõszõr, hogy kereszt
fara kellet leg elõszõr az Christusnak fel
feszitetni? Meg magiaraza sz. Pal ûnen maga Galat. 3.
mikoron aszt mongya: Christus pro nobis factus est
execrabilis, quia scriptum est, maledictus omnis qui pendet
in ligno. Hogy az Abrahamnak tõt aldas, szallana az
Iesus Christusban valo hiuekre, Isten paranczolattia
szerint, decretoma szerint, az keresztfara
feszitetek fel, hogy az Christus atocka leñe az emberi
nemzetert, hogy aszt az atkot, mel6 vala mi raitunk el
tõrõlne, es az Istennek aldasa szallana mi reank. Az
egesz emberi nemzet Isten haragia alat vala, az atok alat,
az sententia alat vala, mert aszt mongya vala az isten az
tõruenben: Minden ember atkozot legyen, valaki be nem tõlti
vala, az melliek meg vadnak iruan az tõruenben. De azokat
senki nen tõltheti vala, senki az Isten tõruenienek vgy
nem szolgalhat vala, hogy annak tõkelletessen eleget
tehetne. Hat az egesz emberi nemzet az Isten haragianak, az
tõruennek atka alat vala. [p 0257] Hogy azert eszt az
atkot el venne az kegielem edenitûl az Christus, akara
fûggeni az meg atkozot keresztfan, hogy az Abrahamnak
igert, tõt fogadas szallana azokra az kik az Iesus
Christusban hinnenek. Vgyan itten sztis lassuk meg
miczoda haszna vagyon az Iesus Christus keresztfan
valo feszitesenec. Harom hasznat talalliuk kiualtkeppen
az sz. irasban, mellieket talalt az Iesus Christus, az
û keresztfan valo fesziteseuel Leg elõszõr à
mint sz. Pal tanit, az kereztfan szaggatta el az mi ados
leuelûnket. S. Pal Coloss. 2. erre tanit, azt mongya, hogy
az Christus fel feszitetet az kereztfara, es az mi
ellenûnk valo ados leueleinket, fel feszitette es el
szagatta az û kereztfaian. Mondhatnad. Miczoda ados leuelet
szaggatot el az kereztfan az Christus? Az ados leuel nem
egieb vala, hanem az Istennek tõruenie, mel6 Istennek
tõruenie, kõtelez vala vagy tõkelletes engedelmessegre,
auagy az bûntetesre. Mint ha te valakinec, auagy leuelet
kersz az adossag felõl, valamig el nen szaggattia
az ados leuelet, addig mint firtathad az adossagra, hogy
auagy meg fizes, auagy az tõmlõcz szakasztia
niakadat. Hasonlatoskeppen az Isten tõruenie ados
leuelûnk vala, Mely Isteñek tõruenie aszt kiuannia
vala, hogy auagy eleget tegiûnk neki, auagy az karhozatra
menniûnk. De ezt senki meg nem fizetheti vala, mert ol6 nagy
sok szantalan summa vala az adossag, melliet mi meg
nem fizethetûnk vala. De à Christus hogy az kereztfara
fûggesztetec fel, az tõruennec atkat laba ala tapoda,
hogy ne firtasson immar teged az ados. Mint pelda: Ados vagy
te 1000. fl. el toluailottak eszt te tûled, es meg nem
fizetheted, mas felebaratod kõniõrûl te raitad, es meg
fizeti te eretted az adossagot, az az ados ol6 io neuen
veszi, mint ha te fizetted volna meg az adossagot, es el
szaggattia az ados leuelet. Hasonlatoskeppen mi valanc
adossak; azt kiuannia vala az tõruen hogy auagy meg
fizessûnc, auagy az tõmlõcz szakaszsza
[p 0258] niakunkat. De az Iesus Christus hogy fel
feszittetek, el szaggatta az mi ados leuelûnket, mely
tanusag hasznos az keresztieneknec, Mert az pokolbeli
õrdõg ezzel ostromol tegedet halalod oraian: Te ember
tudode hogy az Istennec igaz az û tõruenie, azt kiuannia
hogy az û tõrueniet be tõlczed, ha be nem tõltõd el
vesz, te penig be nem tõltõd, mert gonoz voltal, mert
gonoz bûnben heuerõ, reszeges, parazna, gylkos es minden
egieb gonoz bûnben heuerõ voltal. Hat Isten haragia alat
vagy te az karhozat alat, ne vellied hogy az Isten szine
eleiben mehes. De ez ellen mit kel felelned, mit kel forditanod,
az Iesus Christus kereztfaiat, vgy vagyon, hogy be nem
tõlthetem, meg nem fizettem azert, annakokaert melto vagiok az
karhozatra, el kellene azert karhoznom, de az Iesus Christus,
meg fizetet en erettem mind az atokert mikor fel feszitetet
az kereztfara, mind az tõruent be tõltõtte en erettem es
eleget tõt. Masodik haszna miczoda az Christus fel
feszitesenek az kereztfara? Ez az masodik haszna,
mert az û fel fesziteseuel, az ô Adamot az ò embert
minden czelekedetiuel egietemben fel feszitette. Szent Pal
eckeppen szol: Illud scientes veterem hominem cum
Christo crucifixum esse, vt irrueret corpus peccati, ne
post hac peccato seruiamus. Miczoda ò emberrõl szol
az Szent Pal, az melliet fel feszittetet az Iesus
Christus az kereztfara? Az ô ember nem egieb, hanem az bûn,
az testnek kiuansaga, mely hadakozik mindenkor az lelek
ellen, az mint szent Pal szol, Hogy azert immar te
keresztien ember nem giõniõrkõdõl à bûnben,
sõt ha erõtlensegedbõl el eselis ismet fel
kelsz. Innet vagyon hat, hogy ellene hadakozot az testnek
kiuansaganak es az õrdõgnek. Innet vagion hat, mert az ô
Adamot à bûnt fel feszitette az Iesus Christus, hogy
ne vralkodgiek miraitunk. Innet meg itelheted kiczodanak
feszitetet fel az Iesus Christus es kiczodanak nem. Meg
feszitetet azoknak az [p 0259] kik meg foitiak magokban az
bûnt, az kik az testnek kiuansaganak nem engednek, hanen
ellene tusakodnak. Viszontag azoknac fel nem
Feszittetet, az kiknek semmi szandekok ninczen hogy az
bûnbõl ki terienek, es bûnõket el nem hadgiak, hanem
eggik bûnbõl az masikban gazolnak. Valakik azert
giõnõrkõdnek az buiasagban, vsurasagban, azoknak megh
nem feszitetet az Iesus Christus. Harmadik haszna
miczoda a Christus fel feszitesenek? Az Iesus
Christus harmadszor az kereztfan, meg rontotta, meg
fosztotta az õrdõgõket minden fegiuerektûl. Szent Pal
Coloss. 2. û maga tanit erre, aszt mongia : Et
expoliatus principiatus &c potestates traducit palam,
tryumphans per crucem suam. Nagy szep
hasonlatossaggal el az szent Pal Apostol, melliet
võt az Romabeli Feiedelmeknek szokasokbol. Az romabeli
Feiedelmeknek illien szokasok vala, ha valami fõ
Consult boczatnak vala valami orszagnak meg vetelere, ha
meg giõzte az ellenseget, nagy Pompaual ment be az varasban,
az ellensegnek nagiob reszet kõtõzue vittek az
Feiedelemnek elõtte. Ezt az sereget neueztek Pompanak,
Tryumphusnak, az melliet innet võt az szent Pal.
Hasonlatoskeppen eszt Tryumphusnac neuezi az Iesus
Christus az kiket megh giõzõt az kereztfan, hogy mint egy
Tryumphalo szekben vitte elõtte az kiket meg giõzõt.
Iollehet az kereszt fa, emberek elõt vtalatos vala. De az
Iesus Christus arra az keresztfara valo fel
fesziteseuel, rontotta meg az pokolbeli õrdõgõknek
minden hatalmokat. AZ MASODIKROL.
Miert holt meg az
Christus?
Immar menniûnc az masodik czickelre, meliben
imezt valliuk, hogy a Christus meg holt. Miert hogy penig az
Euangelistac beuseggel meg irirak ennek minden rendit,
mostan arrol tõbbet nen szolok, hanen rõuideden
eszt lassuc meg.